Versenyhelyzet – minden téren

„A gázművek magánosításából származó összeggel kapcsolatban sokszor túlzó elképzelések láttak napvilágot.” A gázművek részleges privatizációjára eredetileg heten jelentkeztek, végül csupán egy konzorcium nyújtott be vételi ajánlatot. A kínált árat máris sokan kevesellik.

A gázművek magánosításából származó összeggel kapcsolatban sokszor túlzó elképzelések láttak napvilágot. Időnként úgy tűnt, hogy a magukat szakértőknek vallók szinte egymással versenyeztek, ki mond nagyobb számot. Ezzel párhuzamosan a nagyvállalat további sorsa körül kialakult politikai vitának az lett a végeredménye, hogy a hetekig tartó bizonytalanság, az egymásnak ellentmondó vélemények – képletesen szólva – a gázművek minden kis hibáját, ráncát láthatóvá tették. Nehéz egy céget jól értékesíteni akkor, ha a magánosítást ilyen előzmények vezetik fel. A konzorcium ajánlata megérkezett, most az illetékes privatizációs bizottságon van a sor, s ideális esetben a kormány március végéig eldöntheti, vajon kihirdeti-e a győztest vagy sem.

Jelenleg a világgazdaság receszszióban van. Vajon a magánosításra kiszemelt időpontot alkalmasan választottuk ki?

Általánosságban elmondható, hogy a világgazdasági visszaesés nem kedvező időpont nagyszabású magánosítási elképzelések kivitelezésére. Azonban konkrét esetekben nem biztos, hogy érvényesül visszahúzó hatása. Vegyük például a Transpetrolt. Az állami vállalat részleges magánosítására az év elején került sor, a kapott vételár pedig messze meghaladta az előzetesen várt összeg felső határát.

Jelenleg a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalat privatizálása van napirenden, éspedig a pozsonyi és a dunaszerdahelyi területi cég 49 százalékának eladása. Hogyan halad a privatizáció és mit vár tőle az állam?

A pozsonyi regionális autóbusz-közlekedési vállalatra 5, a dunaszerdahelyire pedig 2 ajánlat érkezett. Az ajánlatokat most nyitjuk fel (éppen tegnap – a szerk. megj.), s az értékelés után március derekán kerül az ügy a kormány elé. Az egyes érdeklődő társaságok nevét természetesen nem árulhatom el, azonban annyit elmondhatok, hogy osztrák, francia, cseh cégek találhatók a jelentkezők között, sőt a dél-szlovákiai regionális vállalatok iránt két magyarországi potenciális befektető is versenyben van. A pozsonyi és a dunaszerdahelyi területi közlekedési társaság mellett további hat regionális üzem privatizálásának előkészületei folynak, s ha az ütemtervet tartani tudjuk, akkor a nyári hónapokra valamennyi, tehát 17 területi közlekedési cég részleges magánosítása lezajlik.

A privatizálás nem jár majd automatikusan a viteldíjak drasztikus emelkedésével?

Mivel a tömegközlekedés közszolgálatot teljesít, ezért az állam továbbra is számol támogatással. Vagyis az állam nem akar kibújni a felelősség alól, nem gondolja azt, hogy az árképzés legyen teljes mértékben az új tulajdonos dolga. Különben is a magánosítás győztesei kezdetben csak kisebbségi, 49 százalékos tulajdonhányadhoz jutnak, 34 százalék kerül a megyei önkormányzatokhoz, a fennmaradó rész pedig egyelőre a Nemzeti Vagyonalapnál marad. A vagyonalap idővel a magánosítóknak értékesíti a részesedését, akiknek elsőrendű feladatuk, hogy emeljék a tömegközlekedés színvonalát.

Január végétől a célegyenesbe érkezett a három kerületi villamosenergia-szolgáltató magánkézbe adása. A fogyasztó hogyan érzékeli majd a tulajdonosváltást?

Örömmel tölt el, hogy nagy az érdeklődés: a nyugat-szlovákiai cég iránt 16, a közép-szlovákiai iránt 12, a kelet-szlovákiai energiaszolgáltató iránt pedig 14 társaság érdeklődik. Jelenleg a regionális áramszolgáltatók működésének átvilágítása folyik, március második felében pedig megkapjuk a kötelező érvényű ajánlatokat. Ez a magánosítás legalább olyan fontos, mint a Szlovák Gázműveké, ugyanis új gazdasági feltételeket teremt. Az áramszolgáltatás hatékonyabbá válik, s a későbbiek során – a jogi háttér megteremtésével – arra is lehetőség nyílik, hogy a polgár eldöntse, melyik szolgáltatótól kéri az áramot. E versenyhelyzet akár árcsökkentést is eredményezhet. Sajnos, a Szlovák Villamos Művek privatizálását ebben a kormányciklusban már nem lehet befejezni.

A felsoroltakon kívül még milyen lényegesebb projektumokon dolgozik a privatizációs tárca?

A legfontosabb a csatornaművek önkormányzati kézbe adása. Hat társaságot alakítunk ki, az önkormányzatok a települések lélekszámának arányában kapnak részvényeket a csatornacégekből. Az önkormányzatok érdeklődnek a projektum iránt, sőt európai uniós forrásokra is támaszkodhatunk.

Van a szaktárcának elképzelése arról, hogy mekkora összegre rúghatnak a magánosításból származó összbevételek?

Nincsenek pontos prognózisok. Az nyilvánvaló, hogy a fő tételt a Szlovák Gázművekből származó bevételek jelentik, a három áramszolgáltató esetében néhány millárd koronára számíthatunk, a többi tétel anyagi szempontból nem túl jelentős. Az összbevétel viszont bizonyosan elég ahhoz, hogy érdemben csökkentsük az államadósságot, pénzt juttassunk az egészségügybe és végre megkezdődhessen a nyugdíjreform.