Új szabályok alapján sorolják a hátrányos helyzetűek közé a diákokat

Tavaly szeptembertől új szabályok alapján sorolják a hátrányos helyzetűek csoportjába a diákokat. Korábban a besorolásnál egyebek mellett a szülők végzettségét, jövedelmét és a tanuló lakhatási körülményeit vették figyelembe, szeptembertől viszont csak azokat a tanulókat lehet a hátrányos helyzetűek csoportjába sorolni, akiket a Pedagógiai-Pszichológiai Tanácsadó és Prevenciós Központ (CPPPaP) is kivizsgált. A Peter Plavčan (SNS-jelölt) vezette oktatási tárca ezzel az intézkedéssel akarta elérni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket indokolatlanul ne küldjék speciális iskolába. Az ilyen gyerekek után plusztámogatást fizet a tárca, az összeget segédeszközökre és asszisztensek foglalkoztatására fordíthatják az iskolák. Szeptembertől már csak azok után a gyerekek után jár a támogatás, akik rendes iskolába járnak, nem speciális osztályba. A tárca állítja, az új szabályoknak köszönhetően reálisabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma, felzárkóztatásukra pedig fejenként a korábbi 109 euró helyett idén már 260 euró jut. A tárca szerint a támogatás most célirányosabb és a valóban rászorulók kapják.

Papíron most valóban jóval kevesebb a hátrányos helyzetű gyerek. Az Edu Roma Polgári Társulás szerint számuk a korábbi 57 ezerről 21 ezerre csökkent. Az iskolák kevesebb pénzt kapnak, csökkent az asszisztensek száma, kevesebb gyerek kap tanszercsomagot és étkezési támogatást. Miközben az érintett tanulók helyzete és életkörülménye semmit sem változott. A Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolában 2016 szeptemberében 131 hátrányos helyzetű tanuló volt, szeptembertől viszont csak három. „Életkörülményeik nem változtak, csupán a szülők nem járulnak hozzá az előírt vizsgálathoz” – magyarázta Orosz István igazgató, aki az új szabályok miatt két asszisztensétől volt kénytelen megválni. Šimko István, a füleki Mocsáry Lajos Alapiskola igazgatója szerint eddig náluk is 140 körül mozgott a hátrányos helyzetű tanulók száma, jelenleg azonban 60 ilyen gyereket tartanak nyilván. „Kis híján elveszítettük az asszisztensünket, bár nálunk a szülők nem ellenzik a vizsgálatot, de nagyon nehézkes a folyamat. Egyrészt magyar pszichológusra van szükség, abból pedig kevés van, másrészt a losonci CPPPaP központból egy ideig nem utaztak ki a szakemberek. Az pedig, hogy ezek a szülők maguk intézzék el a vizsgálatot, elképzelhetetlen” – magyarázta Šimko István, aki szerint a szakembereket rövidesen a leendő elsősök kötik le.

Ravasz Ábel (Híd) kormánybiztos egyeztetni akar az oktatási tárcával.

Nem minden iskolában lesz valóban kézzelfogható eredménye a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásának. Az új feltételek miatt több diák kiesik a rendszerből, de olyan is van, ahol pozitívan fogadták a módosítást.

Nyolc feltételt vezettek be a hátrányos helyzetű gyerekek besorolására, ezek közül legalább hármat kell teljesíteni, a tanulónak továbbá hármastól rosszabb tanulmányi átlagának kell lennie. A hátrányos helyzetű kategóriába csak akkor sorolják be, ha átesik a pszichológiai vizsgálaton is. Hanobik Ilona, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola gyógypedagógusa és nevelője elmondta, hogy iskolájukban a szülők nem voltak hajlandók együttműködni. „Nem engedélyezték a vizsgálatot, és a besoroláshoz szükséges kérdőívekben valótlant állítottak. Így jelenleg a korábbi 131 helyett csak 3 hátrányos helyzetű diákunk van” – mondja Hanobik Ilona, aki az új rendszer pozitívumait nem látja.

Ahol előnyös

Nagy Katalin, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója viszont úgy véli, lehetnek pozitívumai az új rendszernek. A korábbihoz képest harmadára csökkent iskolájában a hátrányos helyzetű gyerekek száma. Óriási adminisztrációt és rengeteg pluszmunkát hozott az új rendszer. A szülőkkel sem ment minden zökkenőmentesen, viszont már túl vannak a tanulók kivizsgálásán. „A pszichológus minden diák esetében elemzést készített, személyre szabott felzárkóztatási tervet dolgozott ki. Az igényeiket minden tanárnak figyelembe kell vennie” – magyarázza Nagy Katalin. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy 20 fős osztályban van 5 hátrányos helyzetű tanuló, akkor a tanár 15 tanulóval a rendes terv alapján dolgozik, 5 gyerekkel pedig speciális terv alapján. „Ez óriási munka, viszont most legalább tudjuk, hogy pontosan mire kell a hangsúlyt fektetni egy-egy diáknál. Egyelőre az alsó tagozat esetében készült el minden” – mondja az igazgató. Hozzátette, eredményt csak úgy lehet várni, ha a kezdetektől ilyen módszerrel haladnak. Nagy Katalin szerint nemcsak több asszisztensre, de speciális és szociálpedagógusra is nagy szükség lenne a felzárkóztatásra.

Túl szigorú határok

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos állítja, hivatala már korábban figyelmeztette az oktatási tárcát az új szabályozás buktatóira, de eredménytelenül. „Értem, hogy szükség volt a módosításra, mert eddig nagyjából az önbevalláson alapult a támogatás megítélése, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a státuszt csak a gyerekek fele tudta megtartani. Túl szigorúan húzták meg a határokat, és túl kevés gyerek jut a támogatáshoz” – mondta a kormánybiztos. Hivatala kiegészítő javaslatot tett az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosító javaslatához a tárcaközi egyeztetés során. „Azt várjuk, hogy az oktatási tárca egyeztetni fog velünk a javaslatunkról. Nem akarunk visszatérni a régi rendszerhez, de ez az új is elfogadhatatlan” – mondta Ravasz. Ugyanakkor részleteket egyelőre nem volt hajlandó elárulni. „Előbb tárgyalni szeretnénk, meghallgatni a tárca érveit” – mondta a biztos.