Cseh elnök: Ukrajna veresége Csehország veresége is lenne

Az Óvárosi téren több ezer ember részvételével megtartott tömegtüntetést, megemlékezést a csehországi civil szervezetek kezdeményezték.

„Egyértelmű, hogy ki az agresszor, ki az, aki megsértette a nemzetközi jogot, és ki az áldozat, akinek az oldalára kell állnunk” – szögezte le Petr Pavel.

Petr Pavel úgy vélte, hogy az Ukrajnával kapcsolatos, egymásnak ellentmondó kijelentések egyik értelmezése, lehet ugyan pragmatikus, de ez nem jelentheti a Nyugat értékeiről való lemondást.

Hangsúlyozta: stratégiai érdek, hogy a demokratikus világ ne hátráljon meg Oroszország előtt, Európának és Ukrajnának egyaránt ott kell lennie a konfliktus lezárásáról, a békéről folytatandó tárgyalásokon. „Ha Európa nagyobb szerepet kíván játszani a béketárgyalásokon, akkor kezdeményezőbben, határozottabban kell fellépnie” – hangsúlyozta a cseh vezető.

Ismételten kijelentette, hogy a béketárgyalások miatt nem szabad megszakítani Ukrajna támogatását.

Rámutatott: a mostani nemzetközi helyzet nagyban hasonlít ahhoz a helyzethez, amely Európában uralkodott 1938 nyarán, s amely a müncheni egyezményhez vezetett, amelyen a nagyhatalmak felosztották a korabeli Csehszlovákiát.

Petr Pavel szerint nyilvánvaló, hogy úgy az egykori csehszlovák, mint a mostani ukrán nemzetiségi politikában is „történtek hibák”, de ezzel megindokolni egy katonai támadást a másik ország ellen elfogadhatatlan.

Petr Pavel szerint az ukrajnai oroszok a háború kirobbanása előtt hasonló módon radikalizálódtak, mint egykoron a szudétanémetek Csehországban. Természetes és érthető, hogy a közrend fenntartása érdekében az államhatalom mindkét esetben fellépett a radikalizálódás ellen. Ennek ellenére a nagyhatalmak akkor ezzel indokolták, hogy Csehország szudétanémetek lakta vidékeit a náci Németországhoz csatolták. Nem szabad megengedni, hogy még egyszer megismétlődjék az, hogy az „agresszor ajándékot kap” – zárta beszédét a cseh államfő.