Büntetés vagy lehetőség a nyári iskola?

Az Oktatáspolitikai Intézet elemzése szerint 23 000 és 32 000 közé tehető azon hazai alapiskolások száma, akiknek nincs internet-hozzáférésük. Legtöbbjük a Besztercebányai, az Eperjesi és a Kassai kerületben él. Számukra a március közepe óta folyó internetes távoktatás elképzelhetetlen. A három megyében a becslések szerint körülbelül négyezer negyedikesnek nincs otthon internetje. Elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben levő – nem kizárólag roma – gyerekek nem tudnak csatlakozni a világhálóhoz. Egy 2019 áprilisában végzett reprezentatív felmérés szerint a szegényebb háztartásokban élő gyerekek 52%-a tud otthon internetezni, roma háztartásokban ez az arány 40%. Ezzel szemben az átlagos körülmények közt élő gyerekek 95%-ának van otthon internet-hozzáférése.

A szakemberek az elemzésükben arra is figyelmeztettek, ehhez társul az is, hogy a hátrányos helyzetben levő gyerekek többségének nincsenek megfelelő technikai eszközeik, valamint a számítógépes kompetenciáik is gyengébbek, mint az átlagos családban élő tanulóké.

Nyári iskola?

Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök a problémát nyári iskola megnyitásával oldaná meg. „Gyermekek tízezreinek nincs otthon internet-hozzáférése, számítógépe vagy táblagépe. Ha véget ér a »szünet« és az azt követő nyári vakáció, óriási hátrányban lesznek a kortársaikhoz képest” – írta a kormányfő a közösségi oldalán. „Helyes ezeknek a gyerekeknek lehetőséget adni, hogy nyáron egy hónapig az iskolában behozhassák a lemaradást?” – tette fel a kérdést Matovič. A nyári szünet alatti tanításról már Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter is beszélt. Elmondta, önkéntes alapon működne, és nem a megszokott módszerekkel folyna az oktatás.  

Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter ezt csak akkor tudná elképzelni, ha mindez önkéntes alapon működne, és nem a megszokott módszerekkel folyna az oktatás.

Miroslava Hapalová, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) vezetője a Sme napilapnak adott interjújában elmondta, úgy kell megteremteni a feltételeket, hogy a tanároknak is legyen nyári szünetük. Ezért azon is gondolkoznak, hogy a projektbe bekapcsolódhatnának a közösségi központok és a civil szervezetek. 

Prékop Mária, az oktatási minisztérium kisebbségi főosztályának volt vezetője lapunknak úgy nyilatkozott, nem tudja elképzelni, hogyan működhetne a nyári oktatás. „Egy nyári táborban például lenne értelme” – véli a szakértő, aki szerint a legjobb időpont augusztus végén, a tanév kezdete előtt lenne, nem pedig júliusban. „Ez higiéniai szempontból sem lenne jó megoldás, hiszen az iskolák többségében a nyári hőségben alig lehet kibírni” – magyarázza Prékop. Hozzátette, a tanárok a legtöbb helyen mindent megtesznek, amit lehet a hátrányos helyzetű gyerekekért: feladatlapokat visznek nekik, dolgoznak velük. 

A nyári iskola egy másik problémát is felvetne: a tanárok ezekben a hónapokban veszik ki a szabadságukat. „Ők jelenleg is nagyon sok energiát fektetnek abba, hogy megoldják az új helyzetet” – mondja a szakember.

Sokat hiányoznak

„Biztos vannak gyerekek, akikhez nem tudunk eljutni, de ha valaki már foglalkozott azzal, mennyi a mulasztott órák száma, az látja, hogy éppen ezekhez a diákokhoz köthető a legtöbb hiányzás. Vannak olyan gyerekek, akik két-három hetet járnak iskolába. Önkéntes alapon azok a diákok nem mennek nyáron tanulni, akiknek szükségük lenne rá. De ha kötelező lenne is: akik nem akarnak, megtalálják a módját, hogy ne kelljen bejárniuk” – véli Prékop, aki szerint a sok hiányzás jóval összetettebb probléma. „Azokról, akik nem vesznek részt az oktatásban, nem tudom elképzelni, hogy amíg a többiek otthon vannak, ők iskolába járjanak” – mondja a szakember. 

Szintén a számos hiányzásra hívja fel a figyelmet Szőgyényi Lívia, az udvardi Majthényi Adolf Alapiskola igazgatója, akinek intézményében jelentős számú hátrányos helyzetben élő diák tanul. „Ha van olyan hely, ahol azt mondták, hogy nem érdeklik őket ezek a tanulók, és nem fognak foglalkozni azzal, hogy tananyaghoz jussanak, elképzelhetőnek tartom, hogy ott lenne haszna a nyári iskolának. Kérdés azonban, bejárnának-e ezek a tanulók, hiszen ők az iskolakerülők. Nem tudom elképzelni, hogy ők bejárnának nyáron tanulni” – mondta lapunknak az igazgató.

Kapcsolatban maradni

Prékop Mária szerint az iskoláknak a tananyag mellett a közösségi együttműködést is tanítani kell. „A hátrányos helyzetű gyerekek iskolához, oktatáshoz, tudáshoz való viszonya teljesen más, mint a középosztálybeli családokból származó tanulóké. Most az a legfontosabb, hogy a tanárok tartsák velük a kapcsolatot, hogy kötődjenek az iskolához” – magyarázta a szakember, aki szerint a tananyag mellett a rendszerbeli lemaradással és a visszailleszkedéssel is gondok lesznek szeptemberben.

Szőgyényi Lívia iskolájában megoldották a hátrányos helyzetű diákok oktatását is. „Minden héten eljuttatjuk nekik a tananyagot. Felmértük, hány diáknak kell nyomtatott formában küldeni a tanulnivalót. A hátrányos helyzetű diákok között is vannak olyanok, akik be tudnak kapcsolódni az online oktatásba, és akik meg akarják, azok megtanulják a különböző alkalmazások használatát” – mondta az igazgató.

Büntetés a tanároknak

Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) elnöke szintén a pedagógusok március óta tartó folyamatos munkájára hívja fel a figyelmet. „Az a tapasztalatunk, hogy a tanárok sokkal többet dolgoznak most, mintha az iskolában tanítanának: egy órára legalább három óráig készülnek” – mondta. A nyári iskolákkal kapcsolatban megjegyezte, csodálkozik, hogy ilyen egyáltalán valakinek eszébe jut. „Az egész digitalizáció nem volt rendszerszerűen kiépítve, ezt a pedagógusoknak kellett megoldaniuk. Tehát ők tanultak és tanítottak is, gyakran a szülőket is. Én büntetésnek venném, ha a nyári szünetben a pedagógusoknak dolgozniuk kellene” – reagált a minisztérium ötletére Fekete Irén. Hozzátette, nem tudja, mennyire szerencsés dolog a nyári kánikulában szájmaszkban ülni az osztályban. „Tapasztalatból tudom, a gyerekek már a júniust is nehezen viselik” – véli a pedagógusszövetség elnöke, aki azt tartaná jó megoldásnak, ha a tanév elején lehetne foglalkozni azokkal a diákokkal, akik nem vettek részt a távoktatásban, miközben a többiek tovább mélyítenék a korábban tanultakat.

Mi lesz tovább?

Mindemellett továbbra is játékban van, hogy a diákok – vagy minimum egy részük – még a rendes, június végéig tartó tanévben visszatérnének az iskolapadokba. Matovič erről a következő napokban fog tárgyalni szakértőkkel, s az iskolák ismételt megnyitása a jövő heti válságstáb ülésének egyik központi témája lesz. 

„Nem szeretném, ha azt a látszatot keltenénk, hogy már minden rendben van és bármit kinyithatunk. Ha a következő két hétben jelentősen nem romlik a helyzet, s nem emelkedik meg a fertőzöttek száma, akkor bármit el tudok képzelni. Ilyen esetben a járványügyi szakértők és orvosok is bármit el tudnak képzelni” – mondta a kormányfő.