Továbbra sem jár kártérítés a belföldi késésért

DEMECS PÉTER

2007-ben az Európai Parlament jóváhagyta, hogy a vonattal utazóknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint a légitársaságok utasainak.

Mivel sok tagállamban – Szlovákiát beleértve – épp a belföldi járatok késésével vannak a legnagyobb gondok, Brüsszel lehetőséget adott arra, hogy az országok kivételt kapjanak a rendelkezés alól, mondván: ha automatikusan hatályba lépne a rendelkezés, az állami vasúttársaságok csődbe mennének.

A Szlovák Vasúttársaság (ZSSK) – további 19 európai társasággal együtt – megkapta a kivételt, eszerint a kártérítési kötelezettség 2014 végéig nem vonatkozik a belföldi járatokra.

Nemzetközi és IC-járatok

A ZSSK ezért csupán a nemzetközi járatokon köteles kártérítést fizetni, azt is csak akkor, ha az utas igazolni tudja, hogy a késésről nem tudott, s ha nemzetközi jegyet vásárolt – hiába utaznak nemzetközi gyorssal Pozsony és Párkány között, ha nem hagyják el az országot, s a vonat késik, nem kérhetik vissza a jegy árát.

A ZSSK tehát csak akkor fizet késéskor, ha például Pozsonyból Berlinbe utaznak. Ebben a konkrét esetben a vonatjegy jelenleg körülbelül 130 euróba kerül. Ha a vonat 2,5 órát, vagy annál többet késik, akkor jogosultak visszakapni a jegy teljes árát, a vasúttársaság ráadásul kártérítésként köteles kifizetni a jegy árának felét, tehát összesen körülbelül kétszáz eurót kaphatnának kézhez.

Jana Morháčová, a ZSSK szóvivőjétől megtudtuk, hogy a vasúttársaság ezen felül az InterCity járatok késéséért is fizet kártérítést, holott az uniótól kapott ötéves kivétel szerint nem kellene. Így aztán a jegy árának 25 százalékát igényelhetik vissza ha az IC-járat 60–120 percet késik; ha a késés a 120 percet is túllépi, a jegy 50 százalékát kaphatják vissza.

A ZSSK egy év alatt a késések körülbelül 16 százalékát okozza. A társaság például 2012-ben 514 650 vonatot indított, mindegyik járműre kevesebb mint 4 percnyi késés jutott átlagban. A vonatok 94,19 százaléka pontosan közlekedett – állítja a társaság.

Vis maior törölve

A nemzetközi járatok késése miatt sem volt eddig olyan egyszerű visszakapni a jegy árát vagy a kártérítést. A vasúttársaságok ugyanis ilyenkor is rendszerint vis maior (önhibán kívüli okok) esetekre hivatkoztak.

„A nemzetközi járatokon az eddigi gyakorlat szerint csak akkor fizettünk, ha a járat a mi hibánkból késett. A brüsszeli bírósági döntés szerint a vis maior, tehát balesetek, időjárási viszontagságok vagy öngyilkosságok okozta késések miatt is fizetni kell. Ez van, ezt kell elfogadni. Mi nem tudunk változtatni azon, hogy az országban még mindig a vonat elé ugrás a legközkedveltebb öngyilkossági forma, s ha ilyen eset történik, akkor a járatot nem a mi hibánkból, de le kell állítani. A továbbiakban már ilyenkor is vissza kell majd fizetnünk a jegy árát” – nyilatkozta Morháčová azzal, hogy a nemzetközi vonalakon már csak a tervezett járatstop esetén lesz jogunk elutasítani a kártérítést.

Egyébként az Európai Bíróság döntése csupán a jegy árának visszafizetésére vonatkozik, további kártérítésre, mint például a szállás bebiztosítására, ha az utolsó járat késett, már nem.

A vásárlás időpontja

Nemzetközi járatoknál mindig attól a társaságtól kell igényelni a kárterítést, amelytől a jegyet megvásárolták. Az utas ugyanis azzal, hogy megvásárolja a jegyet, gyakorlatilag egy szolgáltatásról köt szerződést az adott vasúttársasággal. Így aztán, ha Szlovákiában vettek jegyet például Párkányból Budapestre, s a vonat késik, a ZSSK-tól kell kérvényezni a kártérítést. Ha Budapesten vásárolták meg a jegyet szlovákiai célállomásba, akkor késés esetén a MÁV illetékes kártérítést fizetni.

„Mi minden késésről időben tájékoztatjuk utasainkat az interneten és az állomáson. Ha kiderül, hogy az utas azután vásárolta meg jegyét, miután megjelent a késésről szóló információ, már nem jogosult kártérítésre” – mondta Morháčová. Ugyanez a szabály érvényes az IC-járatokra is.