Fico „tudomásul vette” az Európai Bizottság ajánlásait

Az Európai Bizottság jogállamisági jelentése egy viszonylag új eszköznek számít a testület kezében. A jelentés 2019-től minden évben elkészül, a testület kijelöli azokat a pontokat, amelyek kapcsán javulást várna el a tagországoktól, főként a jogállamiságra, a bírói függetlenségre és a média szabadságára fókuszálva. Az idei, azaz 2024-es dokumentum volt az első, melyet a Fico-kormány megalakulása után jelentettek meg. Ennek megfelelően komoly várakozás övezte, mennyire lesz kritikus a testület Szlovákiával. A rövid válasz: nagyon. A testület mindössze az újságírók védelme terén lát némi változást a 2023-ban megfogalmazott problémák közül és hét ajánlást is megfogalmazott az ország felé. A jelentés súlyosságát némileg árnyalja, hogy már a 2023-as dokumentum sem volt túlságosan derűlátó az ország kilátásaival kapcsolatban, akkor a tisztviselők az előző hat ajánlásból három területen tapasztaltak bármiféle változást.

Nincs előrelépés

A bizottság az összes tagállam kapcsán kiértékeli a jogállamiság állását, azonosítja az elmúlt év fejleményeit, majd további javaslatokat fogalmaz meg a helyzet javítása érdekében. A régió két országa, Szlovákia és Magyarország a képzeletbeli uniós élmezőnyben vannak a kitűzött feladatokat tekintve, de a két ország megítélése abban is megegyezik, hogy az értékelés kimondottan elmarasztalja mindkét országot a 2023-as ajánlások teljesítésében.

A tavalyi ajánlások kapcsán a jelentés megállapítja, hogy a Bírói Tanács tagjai nem kellőképpen függetlenek és a felelősségre vonhatóságuk mértéke sem felel meg a kívánalmaknak. Nem történt előrelépés a lobbizás és az érdekkonfliktusok „kifehérítése” terén, ahogy az Államügyész korlátlan beavatkozási hatásköre is fennmaradt a korrupciós ügyekben. A kormány a jelentés szerint a közmédia függetlenségének bebiztosítását és a független szereplők törvényalkotásban való részvételét is elhanyagolta és csak némi előrelépés figyelhető meg az újságírók törvényes védelmének kiterjesztése terén.

Az Európai Bizottság új ajánlásokat is megfogalmazott, nagyrészt az elhanyagolt feladatok kapcsán ismételgeti a tennivalókat. Kéri a Bírói Tanács tagjai függetlenségének megerősítését, a lobbizással és az érdekkonfliktus kizárásával kapcsolatos erőteljesebb szabályozást, a korrupciós ügyek független kivizsgálásának garantálását, beleértve a főügyészi beavatkozás kizárásával. A közmédia függetlensége, valamint az újságírók biztonságának szavatolása, valamint a külső szereplők törvényalkotásba való bevonása szintén kívánatos lenne az Európai Bizottság szerint. Az ajánlásokat nem kötelező betartani, ugyanakkor Magyarország példája is mutatja, hogy az elmarasztaló jelentéssel indokolhatják Brüsszelben az uniós források teljes vagy részleges visszatartását.

Fico: kettős mérce

Robert Fico kormányfő a facebookon reagált a jelentésre. A miniszterelnök szerint tudomásul kell venni az ajánlásokat, ugyanakkor a videójában felhívta a figyelmet arra, hogy a bizottság kettős mércével méri a tagállamokat. Fico szerint a jelentés a kormány több intézkedését is figyelmen kívül hagyja, mikor megállapításokat tesz a jogállamiság helyzetéről Szlovákiában, ráadásul olyan jogszabályokat is kritizál, amelyeket a parlament demokratikus és szuverén módon, a jogrenddel összhangban fogadott el.

Maroš Žilinka főügyész szintén reagált a megfogalmazott aggályokra – az ő gyakori közbeavatkozásait a kiemelt fontosságú korrupciós ügyek leállítása kapcsán külön kiemelték a dokumentumban. Žilinka szerint a jelentés kidolgozói nem ismerik vagy félreértik a 363-as paragrafust. A főügyész úgy véli, hogy már csak a hatásköréből fakadóan is felelősséget kell vállalnia az ügyészség tevékenységéért és alkotmányos működéséért, a feladatait pedig mindig is teljesíteni fogja. Marcela Kosová, a Bírói Tanács elnöke afelett sajnálkozott, hogy nem tudott egyeztetni Věra Jourová átláthatósági biztossal, mikor az felkereste Pozsonyt, így az nem kaphatott első kézből származó információkat a testülettől.

Ellenzék: rossz hírek

Az ellenzéki pártok szerint a jelentés rámutat, hogy a kormány a jelenlegi tevékenységével árt Szlovákiának. A Szabadság és Szolidaritás (SaS) szerint a megfogalmazott pontok tükrözik a valós helyzetet és a kormánykoalíció politikusainak a nyaralásuk helyett az ajánlások átültetésén kellene dolgozniuk a gyakorlatba.

A Progresszív Szlovákia (PS) hasonló szellemben nyilatkozott a pontokról – a párt szerint a változtatások ártanak Szlovákiának és gyengítik az ország európai helyzetét, miközben még a lakosság többsége sem ért egyet azokkal. A PS szerint a kormánynak az ország minden lakosa érdekében kellene dolgoznia.

A kereszténydemokrata KDH a jelentés kapcsán a saját alkotmánymódosító kezdeményezése fontosságára mutatott rá. A párt szerint az uniós kritikák fényében nagy szükség van arra, hogy szabályozzák a törvények gyorsított elfogadását, amely a kormány gyakorlatává vált az utóbbi időszakban.