Szűk többséggel jóváhagyta tegnap a parlament az alkotmány módosítását, így már garantált, hogy 2030-tól legkésőbb 64 éves korában mindenki elmehet nyugdíjba, a nők pedig gyerekenként fél évvel korábban. A módosítás nélkül még magasabb lett volna a nyugdíjkorhatár, így viszont a nyugdíjak lesznek alacsonyabbak.
A Smer már többször elhalasztotta a módosításról való szavazást, mert nem volt meg a kellő támogatás, tegnap is csak minimális többséggel, 91 szavazattal hagyták jóvá a képviselők. Az alaptörvény módosításához 90 szavazat kell. A módosítást előterjesztő Smeren kívül az SNS, a Sme rodina, a szélsőséges ĽSNS képviselői és öt független képviselő is megszavazta a módosítást. Ám még ez sem lett volna elég, a Smernek még minimum két szavazatra volt szüksége, amit végül a Híd három képviselője biztosított: Vörös Péter, Balódi László és Jakab Elemér. Lépésük nemcsak az ellenzéki képviselők körében, hanem a Hídon belül is felháborodást keltett. A párt alelnöke, Sólymos László lapunknak azt mondta, nem érti, miért szavazott így a három képviselő. „Korábban elfogadta a parlament a Híd javaslatát, amely bevezette, hogy az emberek öt évre előre tudják, mikor vonulhatnak nyugdíjba. Ez egy jó javaslat volt. Őszintén szólva nem értem, miért döntöttek most így a képviselők” – mondta Sólymos László, a Híd alelnöke.
Jakab Elemér azt állítja, a döntéshozásnál szabad kezet kaptak a frakcióban, ő pedig azért szavazta meg a nyugdíjplafont, mert egyetért vele. „Több mint 300 ezer ember írta alá a nyugdíjkorhatár-plafon bevezetéséről szóló petíciót, tehát ez a kérdés előbb-utóbb a parlament elé került volna. Az elfogadott javaslatban nincs semmi katasztrófa, nem gondolom, hogy emiatt holnap nem kell fel a Nap. Felkel” – mondta lapunknak Jakab. Elismerte ugyan, a javaslat később komoly megterhelést jelent majd az állami költségvetésnek, ám meggyőződése, hogy mire reálisan hatályba lép a tervezet, addig fel lehet rá készülni. A nyugdíjkorhatár jelenleg 62 év 6 hónap, s körülbelül 2030-ra tolódik ki 64 évre, s azután már így is marad. „Annyi víz le fog folyni még a Dunán… Hogy mi lesz évek múlva, az a csillagokban van. Később például hozzá lehet igazítani ehhez az állami költségvetést” – tette hozzá Jakab Elemér.
A törvényt előterjesztő smeres képviselők a javaslat hatásainak elemzésében szó szerint azt írták: „a nyugdíjasoknak így hosszabb ideig folyósítják majd a nyugdíjat, ám alacsonyabb összegben”.
Hatalmas megterhelés a költségvetésnek, alacsonyabb nyugdíjak a nyugdíjasoknak – egyebek mellett ezt eredményezheti a parlament által tegnap jóváhagyott alkotmánymódosító javaslat, amely 64 évben határozza meg a nyugdíjkorhatár-plafont. A fokozatosan kitolódó nyugdíjkorhatár körülbelül 11 év múlva éri el a 64 évet.
A parlament tegnap elfogadta a Jana Vaľová és Erik Tomáš smeres képviselő módosító javaslatát is, melynek köszönhetően a gyermeket szülő nők korábban mehetnek majd nyugdíjba a felnevelt gyermekek számának függvényében. Egy felnevelt gyermek után 63,5 év lesz a nyugdíjkorhatár, két gyermek után 63 és három után 62,5 év. A tegnap elfogadott módosítással az is bekerül az alaptörvénybe, hogy a nyugdíjrendszer három pilléren alapul: az állam hozzájárulásából, a második nyugdíjpillérből és az önkéntes nyugdíjspórolásból.
Jelenleg a nyugdíjkorhatár 62 év és 6 hónap, két évvel korábban is mehetnek korkedvezményes nyugdíjba, ha minimum 15 évig volt nyugdíjbiztosításuk. A költségvetési tanács több alkalommal figyelmeztette a képviselőket, hogy ha a parlament 64 évben határozza meg a nyugdíjkorhatár-plafont, az aránytalan megterhelést jelent majd az állami költségvetésnek. A Smer viszont ezt a kritikát elutasítja. Robert Fico tegnap sajtótájékoztatóján például közölte, hogy 2034-ig a nyugdíjrendszer fenntartásának kiadásai nem emelkednek meg. Ha mégis megemelkednének, az államnak szerinte más prioritások kárára, például a fegyverkezés kárára kellene megoldania.
A törvény előterjesztői nem rejtették véka alá, hogy az elfogadott változások után ugyan a nyugdíjasok hosszabb ideig kapnak majd nyugdíjat, ám lényegesen alacsonyabbat. Az átlagnyugdíj jelenleg 442 euró. A besztercebányai Bél Mátyás Egyetem szakértői tavaly kiszámolták, hogy a 64 évben meghatározott nyugdíjkorhatár-plafon mellett a nyugdíjak átlagban havi 53 euróval lennének alacsonyabbak. „A javaslat a jelenlegi harmincas korosztálynak körülbelül 12 százalékkal csökkenti a havi nyugdíját” – számolta ki tavaly az egyetem. Ráadásul becslések szerint ez az intézkedés a következő 50 évben 120 milliárd eurójába fog kerülni az országnak. Az összehasonlítás kedvéért ebből az összegből 16 évig lehetne finanszírozni a Szociális Biztosító működését.
A matematika az egyetem szerint egyszerű: mivel a következő évtizedekben várhatóan csökken a produktív korban élő személyek száma, s lényegesen több lesz a nyugdíjas, a több nyugdíj kifizetésére elő kell majd teremteni a kellő forrást; az egyik járható út az adómegterhelés növelése lehet.
Robert Fico az alkotmány-módosítást a „legnagyobb szociális tettnek” minősítette. Az SaS és az OĽaNO a Híd képviselőit bírálta a nyugdíjkorhatár-plafon elfogadásáért. „Tavaly még elutasították a tervezetet, most meg megszavazták. Ismét a Híd az, amely kulcsfontosságú kérdésekben hirtelen véleményt változtat. Ráadásul Robert Fico ma köszönetet mondott Kotlebáéknak, akiket nemrég még szélsőségeseknek titulált” – mondta Jana Kiššová, az SaS képviselője. „Azt is meg kell nézni, ki szavazta meg a Hídból a javaslatot. Nem azok, akik első olvasatban támogatták a törvényt, hanem azok, akik hűségesen hallgatják Bugár Bélát” – mondta az OĽaNO elnöke, Igor Matovič.
Bugár tegnap kijelentette: a Híd továbbra is elutasítja a nyugdíjkorhatárplafon elfogadását, ám képviselői szabad kezet kaptak a szavazás során.
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.