Több mint ötezer magyar gyerek látogat szlovák alapiskolát

Bár az utóbbi években a magyar iskolákba beíratott elsősök száma – a 2016/2017-os tanév kivételével – nem csökkent a 3500-as lélektani határ alá, az oktatási minisztérium adatai alapján sok magyar nem-zetiségű diák jár szlovák iskolába. Jelenleg a tárca szerint a szlovák tanítási nyelvű alapiskolák alsó és felső tagozatán összesen 5264 magyar nemzetiségű diák tanul. A szlovák alapiskolákban tanuló magyar nemzetiségű diákok részletes, évfolyamokra lebontott számadatait nem kaptuk meg a tárcától. Durva átlaggal számolva arra következtethetünk, hogy évente általában több mint 580 magyar nemzetiségű diák kerülhet szlovák alapiskolába. Gyurgyík László szociológus szerint több tényezős folyamat eredménye, hogy jelentős számú magyar gyermek nem magyar iskolában köt ki. Arról, hogy pontosan mennyi magyar gyerek jár szlovák iskolákba, akkor kaphatnánk pontos képet, ha tudnánk, hogy az egyes szlovák iskolákat látogató gyermekek milyen nemzetiségű szülők gyermekei, milyen etnikai közegből, településről érkeznek, s fontos lenne tudni a romák számát is, akik jobbára vagy szlováknak vagy magyarnak vallják magukat. Az idei beiratkozási adatokra még egy hónapot várnunk kell. 

Az oktatási minisztérium adatai alapján jelenleg 5264 magyar nemzetiségű diák jár szlovák alapiskolába. Mivel a tárca nem bocsátotta rendel- kezésünkre ennek az adatnak a részletes bontását, vagyis hogy melyik évfolyamba hány magyar nemzetiségű diák jár, így nem tudjuk megvizsgálni a magyar diákok mozgását, ahogyan azt sem, növekvő tendenciáról van-e szó.

Gyurgyík László szociológus az Új Szónak elmondta, a nemzetiségi hovatartozást elsőként a gyermek születésekor jegyzik fel. „A vegyes házasságban született gyermekeknél az édesanya nemzetisége jelentené a gyermek nemzetiségét. Ha a házasság homogén, akkor ebben a kérdésben vélhetőleg nincs eltérés. Ugyanakkor a gyermek nemzetiségéről közös megegyezés alapján is dönthetnek a szülők” – magyarázza a szakember. Gyurgyík rámutatott, hogy a nemzetiségi hovatartozással kapcsolatos további adatrögzítésre a népszámlálás alkalmával kerülhet sor, illetve az iskolai beiratkozás során is nyilatkoznak a gyermek nemzetiségéről. A szakember szerint a magyar gyermekeknél nincs nagyon jelentős eltérés a három adatrögzítés között, viszont lényeges eltérés mutatkozik a roma származású gyermekeknél. „Azoknál a gyerekeknél, akik szlovák iskolába járnak, de legalább az egyik szülőjük magyar, nagyon lényeges mozzanat a lakhelyük etnikai jellege. Hogy elérhető-e az iskola, vagy más településre kellene küldeni a gyerekeket. Az utóbbi településeken drasztikusan megnő a szlovák iskolába járó gyerekek száma” – magyarázza Gyurgyík László, hozzátéve, hogy a magyarok által tömbben lakott területeken ez a szám sokkal kisebb.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a rendszerváltás előtti évtizedben hullámzott, az azt követő időszakban csökkent a szlovák iskolába járó magyar gyerekek aránya. „Később egyfajta stagnálás állt be a szlovák iskolákban tanuló magyar gyerekek számát illetően, amit a települések etnikai jellege jelentősen árnyalt” – magyarázza a szakember.

Az adatokat némiképp torzítja az a tényező is, hogy a romák egy jelentős csoportja vagy szlováknak, vagy magyarnak vallja magát. „A nemzetiségi hovatartozás önkéntes, egyéni bevalláson alapul” – magyarázza Gyurgyík László, és éppen ezért a két adatrögzítés között lehetnek komolyabb eltérések.

Nyílt titok, hogy a szülők jelentős része a roma gyerekek jelenléte miatt dönt a magyar helyett a szlovák iskola mellett, mások a jobb érvényesülésre hivatkoznak. Az általunk megszólított iskolák vezetői is elismerték, a roma diákok száma az egyik leginkább firtatott kérdéskör a magyar iskolák bizonyos régióiban a beiratkozás előtti, sőt az egyes osztályok kialakításának időszakában is.

A statisztikai hivatal adatai alapján 2012-ben 3712 olyan gyermek született, akit magyar nemzetisé-gűként anyakönyveztek. A következő tanév elsőseinek számához ez az adat csak egy kiindulási pontnak számít, hiszen ehhez jönnek még a 2011 őszén született kicsik, az úgynevezett évvesztesek, valamint azok, akik már idén nulladik osztályba jártak. Ezt az adatot egy hónap múlva vethetjük össze a beíratott elsősök számával.