A tanárok kezdő fizetése több száz euróval marad el a többi diplomásétól – Pozsonyban a legnagyobb a probléma

A platy.sk portál elemezte, hogy milyen az átlagos kezdő fizetés a diplomás pályakezdők esetében a tanulmányaik befejezése után, és összehasonlította azt a tanárok kezdő bérével. A felmérés aggasztó eredményekkel zárult.

Mennyi az annyi jelenleg?

A pedagógusok kezdő fizetése bruttó 1 161 euró. Ezzel szemben a profesia.sk portálon meghirdetett állásokban – amelyek második szintű felsőfokú végzettséget igényelnek és pályakezdők számára is alkalmasak – az átlagos kínált bér idén 1 940 euró, ami csaknem 800 euróval több, mint amit a kezdő tanárok kapnak.

Összehasonlításképpen: a fogorvosoknak átlagosan 2 760 eurót, a gyógyszerészeknek 2 000 eurót, a gépészmérnököknek 1 600 eurót, a jogászoknak 1 570 eurót, míg az adminisztratív dolgozóknak 1 400 eurót ajánlanak a munkáltatók.

Ha egy fiatal tehát elvégezte az osztott tanári képzést, vagyis három év alap- és két év mesterképzést az egyetemen, majd elkezd munkát keresni, anyagi szempontból korántsem érdemes a szakmájában elhelyezkednie. Példának okáért: 

egy szlovákiai magyar diák, aki angol-német szakpárosításban szerzett tanári diplomát, elmehet valamilyen vállalathoz ügyfélszolgálatosnak. Négy nyelven beszél, a kommunikációs készségei minden bizonnyal rendben vannak, így jó eséllyel pályázna egy ilyen posztra, és nagyjából 100 euróval többet kapna az elvégzett munkájáért.

De menjünk gondolatban egy kicsit ennél is tovább. Egyáltalán minek elvégezni az embert próbáló egyetemet? Még csak érettségi sem kell, csak egy jó szakma, például cukrász (kezdőként havi 1 177 euró), és ugyanott kötünk ki.

Tehát, ha egyéni szinten és anyagi megfontolásból közelítünk a kérdéshez, könnyen megoldható a probléma. Más szakmát kell választani. De ha ezt elfogadjuk megoldásként, az eléggé az áldozathibáztatás közhellyé vált mondatára emlékeztet:

minek ment oda?

Ráadásul rögtön adódik a kérdés: kiből lesz így tanár? Mert az általános társadalmi meggyőződés, sőt tényszerű megállapítás, hogy jó tanárokra szükség van.

Mit csinál a minisztérium?

Az oktatási tárca deklarált szándéka, hogy vonzóbbá tegye a tanári hivatást. Különböző kezdeményezésekkel állt már elő a tárca, de az elsődleges továbbra is a bérek kérdése. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter esetében szinte biztosra vehetjük, hogy nem fog beígérni váratlanul egy gigászi emelést, miközben az idei költségvetési év a konszolidáció jegyében telik.

A Pavel Ondek vezette oktatási szakszervezet többek között 10 százalékos béremelést követelt tőle, de ezt teljesíthetetlennek értékelték a minisztériumban.

A végeredmény viszont nem a teljes elutasítás lett, sikerült kompromisszumra jutni. 7 százalék, ennyivel emelkedik az iskolai alkalmazottak fizetése szeptembertől, majd januártól ismételten.

Maradjunk viszont mi is az egzakt számok mezején, Druckerhoz hasonlóan. Egy kezdő tanár esetében a hét százalék azt jelenti, hogy 80 euróval több lesz az alapfizetése, a hosszabb ideje tanítók 130 eurós emelésre számíthatnak. Valamint az idei tanév végén még egy egyszeri, 800 eurós prémium is várható.

Magyarán: nem eget rengető az előrelépés, a számok azonban nem engednek.

Átláthatóbbá válhat a béremelkedés?

Egy aktuális elemzés arra is rávilágít, hogy az alacsony bérezés mellett a pedagógusok rendkívül stresszes és megterhelő munkakörnyezetben dolgoznak.

Az Oktatási Elemzések Központjának (CVA) kutatása a pozsonyi alap- és művészeti iskolák oktatóira fókuszált, ahol – mint beigazolódott – a fizetések aránya a megyék átlagához képest a legalacsonyabb.

Arra is felhívták viszont a figyelmet, hogy gyakorlatilag átláthatatlan a béremelkedés a pedagógusi pálya során. Az oktatási szakszervezet hasonló véleményt hangoztat már több hónapja. Nyomásgyakorlásuknak köszönhetően végül az oktatási tárca is komolyan fontolóra vette az általuk követelt, bérnövekedést szabályozó mechanizmust. Olyannyira, hogy a napokban aláírt megállapodásban rögzítték: 

2028-ig véglegesítenek egy bérszabályozó modellt.

Drucker a kérdéssel kapcsolatban rendre szkeptikusan nyilvánult meg, de sosem zárkózott el teljesen az ötlettől. Legutóbb már leszögezte, mérlegelik a lehetőségeket, dolgoznak az ügyön, de ennek egyértelműen fennntarthónak és bizonyítottan előnyösnek kell lennie.

A szakszervezet konkrét javaslattal is előállt ugyan, de ezt egy az egyben szinte biztosan nem fogja átvenni a tárca. Ondek ellenére jelenleg elégedett lehet: akárhogy is, de érdekérvényesítő munkája hatással volt a döntéshozókra.

Pozsonyban tanítani nem leányálom

A számok egyértelműen mutatják, hogy a kezdő tanárok a fővárosban szembesülhetnek a legnagyobb igazságtalansággal.

A platy.sk portál a reálbéreket is megvizsgálta a végzettségi szint szerint. Az adataik alapján: a második szintű felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdők átlagos alapbére nem egész 1500 euró, ami több mint 300 euróval magasabb a tanárok kezdő fizetésénél.

Minden megyében többet ér bármilyen más diploma a reálbéreket szemlélve, de a legnagyobb különbség Pozsony megyében van, ahol a különbözet eléri az 500 eurót.

(A legkisebb különbség egyébként Nyitra megyében tapasztalható, ahol az egyetemről frissen kikerülő dolgozók átlagosan 1 250 eurót keresnek.)

Az Oktatási Elemzések Központja is arra jutott, hogy a szlovákiai fővárosban a legrosszabb a bérezési helyzet.

„Országos szinten 2023-ban az alapiskolai tanárok fizetése az átlagbér 120 százalékát érte el. Eperjes megyében ez az arány még magasabb volt, 158 százalék. Pozsony megyében azonban a tanárok csak a megye átlagbérét keresték” – ismertette Michal Rehúš, a CVA elemzője.

Ennek következményei egyéni szinten a megélhetési nehézségek, társadalmi szinten pedig a tanárhiány.

Alexandra Ostertágová elemző tájékoztatása szerint a pozsonyi tanárok 89 százaléka jelezte, hogy a fizetéséből nehezen tudja fedezni a megélhetési költségeit.

„Emellett az alapiskolai tanárok csaknem harmada a tanítás mellett más fizetett munkát is végez” – tette hozzá.