Több mint 40 milliárd eurót bocsát Szlovákia rendelkezésére az EU

Szlovákia évente átlagosan több mint hatmilliárd eurót költhet projektekre - mondta Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök kedden, miután hazaérkezett a brüsszeli EU-csúcsról.

A miniszterelnök tájékoztatása szerint Szlovákia 8 milliárd euróval diszponálhat a jelenlegi költségvetési időszakban, 7,5 milliárd eurót használhat fel az újjáépítési alapból és 18,6 milliárd eurót a hét évre szóló uniós költségvetésből 2021 és 2027 között. Szlovákia további 6,8 milliárd euró hitelt vehet fel az újjáépítési alapból, és a projektek társfinanszírozására 2,9 milliárd eurót tervezhet.

„Ez nemcsak jó, hanem egyenesen kitűnő hír Szlovákia számára” - közölte Matovič a csúcstalálkozót követően, de arra figyelmeztetett, hogy nem lesz könnyű felhasználni ezt a pénzt. „Mindannyiunk előtt hatalmas feladat áll, mert felelősségteljesen kell reformokat kidolgoznunk, hogy ezeket a pénzeszközöket felelősen fektethessük be" – mondta Matovič.

Kedden hajnalban állapodtak meg az uniós országok vezetői az EU hét évre szóló költségvetéséről és a több mint 1,82 ezer milliárd eurós helyreállítási tervről. A kormányfőknek le kellett küzdeniük a legnagyobb véleménykülönbségeket az újjáépítési alapról, amelynek célja a koronavírus-járvány okozta válság által sújtott országok gazdaságának támogatása. A szlovák miniszterelnök javasolta a kompromisszumos megoldást, hogy a támogatások teljes, 750 milliárd eurós csomagját 390 milliárd euróra csökkentsék.

Nem született meg könnyen a helyreállítási tervről szóló megállapodás. Az EU vezetői először pénteken (július 17.) találkoztak és kedden reggelre sikerült közös nevezőre jutniuk. Majdnem olyan sokáig tartottak a tárgyalások, mint a 2000. december 7. és 10. között Nizzában tartott EU-csúcs.

Nézetkülönbségek voltak az újjáépítési alapból nyújtott kölcsönökről és a támogatásokról, a tárgyaló feleknek meg kellett állapodniuk a feltételekben. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azt javasolta, ha a tagállamok nem tudnak egyezségre jutni, az Európai Tanács vagy az EU-s pénzügyminiszterek tanácsa döntsön a kérdésben. A pénzt elsősorban gazdaság reformokra, és nem a jelenlegi szükségletekre kell fordítani. Végül az tagállamok képviselői megállapodtak abban is, hogy a pénzeszközök kifizetését össze kell kapcsolni a jogállamiság alapelveinek betartásával.

Giuseppe Conte olasz miniszterelnök Európa történelmi pillanatának nevezte a megállapodást, és elégedettségét fejezte ki a csúcstalálkozó után. Olaszország kapja ugyanis a legnagyobb összeget az újjáépítési alapból. 209 milliárd euró támogatást és kedvezményes hiteleket, a teljes csomag 28%-át.

 Mark Rutte holland miniszterelnök óvatosabban fogalmazott. Hollandiának, valamint a többi „takarékos” államnak, Ausztriának, Dániának és Svédországnak az eredetileg javasolt támogatási csomagot sikerült 500 milliárdról 390 milliárd euróra csökkentenie, és 200 milliárd euróról 360 milliárd euróra növelni a hitelcsomagot. Rutte szerint a csúcstalálkozó eredménye nem teremt precedenst Európa jövőbeni eladósodottságára.