Szlovákia a paradoxonok országa

Pozsony. Fokozatosan nő a lakosság műveltségi szintje, miközben a polgárok csaknem 60 százaléka továbbra sem rendelkezik érettségivel. Ez talán azzal is összefügg, hogy az OECD országai közül tavaly mi fordítottuk a legkevesebbet – a GDP 4 százalékát – a műveltségi szint javítására. 2004-ben emelkedett a számítógépekhez értő fiatalok száma, miközben a felnőttek legalább fele még az alap-műveleteket sem sajátította el. Több mint 7 százalékkal csökkent az anyagi szükséghelyzetben lévők száma is, de még így is több mint 400 ezren tartoznak e kategóriába – mutatott rá az IVO társadalomkutató intézet a 2004-es esztendőt értékelve. Az ország állapotáról mintegy ezeroldalas elemzést készítettek, több területet vizsgáltak. Az egyes témák szakértői abban egyetértettek: Szlovákia a paradoxonok országa. Az emberek összességében véve kevésbé borúlátóak, mint 2003-ban, ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka életszínvonala romlására számít. 52 százalék szerint rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete, 48 százalék pedig attól tart, vékonyabb lesz a pénztárcája. Eközben a nemzetközi szervezetek lépten-nyomon a gazdasági reformokat dicsérik, tavaly némileg csökkent a munkanélküliség is, és egyre több külföldi befektető érkezik az országba. 6,5 százalékkal nőtt az internethasználók száma, de még így sem éri el a 30 százalékot. 2003-hoz képest tavaly két százalékkal többen használtak számítógépet, ám összességében csak a lakosok harmadára volt ez jellemző. Az elmúlt évben 35 százalékkal kevesebbet fizettek ki különböző szociális segélyek formájában; e célra az állam 3,079 milliárd koronát fordított. A polgárok összesen több mint 24 milliárdot költöttek gyógyszerekre. „Nem volt kevesebb esküvő, mint egy évvel korábban, és tavaly végre némileg több gyerek született, mint 2003-ban” – olvasható az IVO országértékelő jelentésében. 1989 óta csökken az abortuszok száma, ez a trend tavaly is folytatódott.

2004-ben kevesebb bevándorló és menekült érkezett Szlovákiába; 2002-ben még több mint 15 ezren voltak, 2003-ban már csak 12 492-ről beszélhettünk, tavaly október végéig pedig 7 442-en szerepeltek a nyilvántartásban. Ebből csak 714-en kaptak menekültstátust, 159-en az állampolgárságot is elnyerték. „Mítosz, hogy a menekültek rengeteg bűncselekményt követnek el. A külföldieket az összes bűntett alig 4 százalékáért terheli a felelősség. Általánosan elterjedt nézet, hogy a menekültek bűnöznek, miközben inkább ellenkezője felel meg a valóságnak” – derül ki az IVO kiadványából. (sza)