Összeül a vegyes bizottság

Tavaly mindkét országban parlamenti és önkormányzati választások voltak, s utána újra kellett alakítani a vegyes bizottságotSomogyi Tibor felvételeHosszú idő után ül össze a kisebbségi vegyes bizottság. Miért tolódott ki ennyire az időpont?

Nem beszélhetünk halogatásról, a tervezett időpont június ötödike volt. 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben ülésezett a bizottság, tavaly mindkét országban parlamenti és önkormányzati választások voltak, s utána újra kellett alakítani a vegyes bizottságot. Változtak a társelnökök, szlovák részről Miroslav Mojžita, a külügyminisztérium hivatalvezetője, magyar részről Szabó Vilmos politikai államtitkár látja el a feladatot. A szlovákiai rész 11 tagú, közülük öten vagyunk magyarok: Szigeti László oktatási államtitkár, Kvarda József kulturális államtitkár, Gyuricsek Piroska a kormányhivatal képviseletében, Zachariáš István Szepsi polgármestere és én, mint parlamenti képviselő.

Ez a negyedik ülése a vegyes bizottságnak, munkája elég nehézkesnek tűnik.

Az alapszerződés értelmében a mi küldetésünk a szlovákiai magyarság és a magyarországi szlovákság helyzetének javítása, problémáinak megoldása, ezért kell ajánlásokat megfogalmazni. Először is mindkét oldalon össze kell gyűjteni a tagok ajánlásait, amelyeket ha konszenzussal jóváhagyunk, a két kormánynak kell velük foglalkozni, s meg kell bízniuk az egyes tárcákat a feladatokkal. A folyamat így tényleg elég hosszadalmas.

Mivel foglalkoznak a mai ülésen?

Március 26-án értékelte a szlovák rész az ajánlásokat, s az a véleményünk, hogy ami eddig nem teljesült, azt tovább kell görgetni magunk előtt, igaz, így feladatok halmaza alakulhat ki, hiszen új ajánlásokat is meg kell fogalmazni. A szlovák részleg keddi ülésén jó kompromisszum született.

Mondana konkrétumokat?

Huszonkilenc ajánlás fogalmazódott meg. Az ajánlások egy része mindkét országnak szól, egy része csak a magyar vagy a szlovák félnek. A régiek közül néhány példa: az anyanyelvű egyházi szertartások feltételeinek megteremtése, pontosítani kell a szlovákiai református egyház kapcsolatát az állammal, ami főleg vagyonjogi kérdéseket illet, a magyarországi szlovák regionális központ létrehozása, s a megfelelő szakemberek képzése. A Magyarországnak szóló ajánlások közt a kezdetektől ott van a kisebbségi parlamenti képviselet megvalósítása, ugyanúgy a tótkomlósi és más szlovák községek iskoláinak tatarozása. A pozsonyi Petőfi szobor felújítása és áthelyezése már megvalósult, ám nem helyezték még el Budapesten a Ján Kollár emléktáblát. Az új ajánlások közt van, hogy a szlovák jogszabályok magyar nyelven, a magyarok szlovák nyelven is megjelenjenek. Megegyeztünk, hogy folytatni kellene a szlovák és a magyar történészek párbeszédét a közös történelemről, s már folyamatban van az oktatásban szerzett diplomák kölcsönös elismerése. Meg kellene gyorsítani az úgynevezett kihelyezett tagozatokon végzettek diplomáinak elismerését. Magyarországon segíteni kellene a szlovák nyelv-oktatás minőségének javítását. A szlovák fél számára fogalmazódott meg például az az ajánlás, hogy minél hamarabb el kell fogadni a kisebbségi törvényt, valamint a nemzetiségi kultúra finanszírozásáról szóló jogszabályt, ami régi adósság.

A kedvezménytörvény szerepel a programpontok között?

Tavaly év elején Eduard Kukan külügyminiszter úgy fogalmazott a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban, hogy az oktatási-nevelési támogatások kérdését vegye át a vegyes bizottság. A vegyes bizottság szlovák részlegének márciusi ülésén tervezetet terjesztettek elénk, ami elfogadhatatlan volt stílusa és hangneme miatt. Emellett a vegyes bizottság munkaformája teljesen más, ugyanis az egyezséghez konszenzus kell, s ha a bizottság el is fogadná, hogy Magyarország támogassa az itteni magyar kisebbséget, mindkét kormánynak határozatot kell elfogadni, márpedig tudjuk, hogy szlovák részről elutasító az álláspont, vagyis a kormányban nem születne megfelelő határozat. Ebben csak a kérdés elodázását láttuk, ezért márciusban sikerült kivennünk a programból. A programpontok közt utalás sincs a kedvezménytörvényre, ami jó.

És ha valaki felveti a bizottság tagjai közül?

Nehezen tudom elképzelni, hogy konszenzus szülessen a kérdésben. Szlovák részről öten vagyunk magyarok, mi biztosan nem támogatnánk ezt, s a magyar fél sem akarná ezt a kérdést forszírozni.

Június végén foglalkozik az Európa Tanács Közgyűlése a kedvezménytörvénnyel, pontosabban az erről szóló Jürgens-jelentéssel. Mi várható?

2001 júniusában, miután elfogadták a kedvezménytörvényt a román és a szlovák képviselők kezdeményezték a téma megtárgyalását az ET-ben, majd a magyar képviselők ellenjavaslatával a Velencei Bizottság elé került a kérdés. A kilenc már létező, a határon túli magyar kisebbséggel foglalkozó jogszabályt elemzett és hasonlított össze, s elkészült az ajánlása. Ezek után bízta meg az ET a holland képviselőt a jelentés kidolgozásával, aki nem volt a helyzet magaslatán. Elkészült jelentéseit, mivel nem voltak megfelelőek, leállítottuk a jogi és emberjogi bizottságban. A magyar képviselők ebben jelentős szerepet játszottak. A bizottság végül márciusban fogadott el egy aránylag jó anyagot, ami június 25-én a plénum elé kerül. Ám, ha addig a magyar Országgyűlés a Máérton is megegyezett módosítást elfogadná, a tárgyalás tárgytalanná válna.

A jelenlegi jelentés teljesen megfelel az elképzeléseknek?

Bár a tizedik pontban megint a nemzet fogalmát fejtegeti, s úgy fogalmaz, hogy a törvény preambuluma olyan érzést kelt, mintha a nemzet túlhaladna a határokon, s ez akár határmódosítást is jelenthetne, később konstatálja, hogy Magyarország tiszteletben tartja a jelenlegi határokat. Hiányként jelöli meg, hogy nincs egységes európai definíció a nemzet fogalmára. Szerepel az anyagban viszont olyan megfogalmazás is, amely Rolf Ekeusnak, az EBESZ kisebbségi főbiztosának sugallatára került bele, ez pedig a többségi nemzet diszkriminálása, ami megmosolyogtató. Nyilván erről óriási viták lesznek. A jelentés utolsó mondata szerint a magyar félnek egyeztetve a szomszédos országokkal rövid időn belül módosítania kellene a törvényt, figyelembe véve a Velencei Bizottság ajánlásait, az EBESZ főbiztosának észrevételeit és az Európa Tanács nézeteit. Felszólítja az érintett kormányokat, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Szlovák–magyar viszonylatban ez nem kezdődött meg, de ezért csakis Dzurindáékat terheli a felelősség, mert részükről nincs meg a készség.

A jelenlegi állás szerint a Fidesz nem támogatja, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják meg a kedvezménytörvényt a magyar Országgyűlésben, tehát minimálisra csökkent annak esélye, hogy június 25-ig elfogadják a módosítást. ĺgy valószínűleg nem lesz tárgytalan az ET-tárgyalás. Milyen következményekkel járhat a törvényre és a határon túli magyarokra nézve a Fidesz eljárása?

Meglepő a Fidesz magatartása, a Máérton egyetlen magyar pártként nem támogatta a módosítást, a határon túliak közül is a túlnyomó többség egyetértett a jogszabály tervezetével. A többi magyarországi párt azért is sürgette a gyorsított eljárást, hogy az ET-ben tárgytalanná váljon a jelentés megtárgyalása, vagy ha napirendre kerülne is a jelentés, más pozícióból lehetne róla tárgyalni. Helytelenül teszi a Fidesz, hogy ezt akadályozza, mert így csak ősszel lehetne elfogadni a módosítást. Persze, némi előnyt jelent, hogy hivatkozhatunk arra, már az Országgyűlés kapujában van a módosítás tervezete, aminek alapján sok mindent meg lehet változtatni a Jürgens-jelentésben és az ajánlásokban, mert kifogásai egyszerűen tárgytalanná váltak. Ez viszont lökést adhatna Szlovákiának, hogy hagyjon fel az érdemi tárgyalás akadályozásával, ugyanis ha nemzetközi szinten az új változat megfelel, akkor Szlovákiának is meg kell felelnie.

Ha a Fidesz megakadályozza a gyorsított eljárást, akkor június 25 után Magyarország és a szlovákiai magyarság rosszul kerülhet ki a tárgyalásból?

Meg van a lehetőség arra, hogy a módosításokkal általános érvényűvé változtassuk a jelentést, amely csak arra szólítaná fel Magyarországot, hogy ezt a változtatást a lehető leggyorsabban fogadja el. A legjobb azonban az lenne, ha a magyar Országgyűlés addig elfogadná a módosítást, s nyugodtabb légkörben lehetne tárgyalni a jelentésről, sőt, akár elérhetnénk levételét a programról is.