Opera

Kint zuhog az eső, előttem meg elfogytak a lépcsők. Azt hittem, jó helyet fogtam ki. Második szélső balkon jobbra, első sor hatodik ülés. Leoltják a villanyokat, még bemondják néhány nyelven, hogy kapcsoljuk ki a telefonunkat, és már kezdődik is. Egy magas női- és férfihangot hallok, de látni még semmit sem látok. Egészen kihajolok, a korlát már nyomja a mellemet, de semmi. S ez kitart végig; egyszer láttam csak a nőnek a feje tetején egy szőlőfürtöt, amikor előbbre lépett. Hallgattam hát a zenét.

Ellenben látni a zenekart. Fúvósok a jobb sarokban, középen a vonósok, a bal fölső sarokban egy dobos, két nagy dob mögött. Vézna férfi borostás állal, amolyan tipikus dohányos. Biztosra veszem, hogy dohányzik. Kék kockás inget visel, és farmernadrágot. Ez eléggé meghökkentő, főleg, hogy előtte a fúvósok nyakkendőben és vasalt nadrágban. Csak később veszem észre, hogy ez a legkisebb eltérés közte és a többi zenész között.

Mikor először megpillantottam, éppen az orrát törölgette. Aztán sokáig nem csinált semmit, csak ült, és hallgatta az operát, velem együtt. Neki jobb helye volt. Kis idő után felkapta a fejét, kettőt dobbantott az egyik, majd hármat a másik dobon. Aztán szép rendben eltette a dobverőket, elővett egy keresztrejtvényt s azt fejtegette. Összehúzott szemöldökkel, míg körülötte vagy ötven vonós koncertezett.

A dobos fejtegetett egészen a félidőig. Akkor elrakta a rejtvényt, és a többiekkel együtt kiment. Én a helyemen maradtam és a ragyogó fényben alaposan megnézegettem, hol is ülök. Annyira magasan voltam, hogy felülről láttam a csillárt. Mit mondjak, nem sűrűn takarítják.

Tizenöt perc múlva visszatért az emberem a csapattal és folytatták, ahol abbahagyták. Mármint a többiek, mert ő csak nézett. Egyszer megtapogatta a falat, erre én is, piros bársony. Aztán már csak nézett. A vége felé mégis történt valami egészen meglepő: elővette a telefonját, és valószínűleg egy üzenetet írt, de a dobverőkhöz többet már nem nyúlt. Mit írhatott? (Esik még? Zenedráma öt betűre…)

Elméletileg neki már nem is kellett volna visszajönnie a második félidőre. Sőt! Az első húsz perc után el is mehetett volna. Minden előadáson ennyi hangot kaphat? Mindenesetre az operát hosszan megtapsoltuk. Kint még mindig zuhogott, esernyőm persze nem volt.

Sára Mária