OKS: A jövedelemadót végképp eltörölni

A Polgári Konzervatív Párt (OKS) a legfiatalabb szlovákiai pártok közé tartozik, néhány hónapja, 2001. december 8-án tartotta alakuló ülését. Rövid létezése ellenére a politológusok nem sorolják az utóbbi választási ciklusban alakult, irányultságukat tekintve behatárolhatatlan pártok közé, mert az ANO-val és a Smerrel ellentétben olyan politikusok alakították, akiknek politikai tevékenysége mindenki számára ismert. A vezető személyiségei még 1989-ben kezdtek politizálni, Peter Tatár, František Šebej, Peter Osuský és Peter Zajac jelen voltak a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VPN) megalakításánál, majd a Demokrata Pártban (DS) folytatták a politikai munkájukat. Ľudovít Kaník elnökké választása után döntöttek úgy, hogy különválnak, és önálló pártot alapítanak. Rövid létezésük ellenére azonban a párt parlamenti képviselőinek köszönhetően – Peter Tatár, František Šebej, Peter Osuský; Peter Zajac a DS-ből való kilépése után visszaadta mandátumát a pártnak – az OKS-t jól behatárolható, jobboldali konzervatív pártként lehet meghatározni. A választások kihirdetése előtt hosszú ideig megvolt az esélye annak, hogy a párt képviselői az MKP listáján indulnának bejutó helyeken, amivel növelhették volna az MKP népszerűségét a szlovák választók körében. A pártnak júniusban készült el a programja, melynek néhány – a szlovákiai magyarokat és a dél-szlovákiai régiókat közvetlenebbül érintő fejezetét ismertetjük.

GAZDASÁGPOLITIKA

Az OKS csökkenteni akarja a javak újraelosztásának mértékét és folytatni kívánja az állami vállalatok eladását, csökkentve ezzel az állam közvetlen befolyását a gazdaságra.

MEZŐGAZDASÁG

A párt szerint az ágazat legnagyobb problémája az, hogy a mezőgazdasági vállalatok jelentős részének menedzserei nem a gazdaságos termelés megteremtését célozzák, hanem az állami dotációk megszerzéséből tartják fenn magukat. A párt megszüntetné a termelőszövetkezetek, azok vezetésének kiváltságos helyzetét, azonos feltételeket akar teremteni a magánvállalkozók és a kisgazdák számára is. Fokozatosan – évi 10-20 százalékkal – csökkentené az állami támogatás mértékét, mivel ez szerinte a korrupció melegágya. Támogatja a mezőgazdasági termények és az élelmiszeripari áruk árának fokozatos liberalizációját, mind Szlovákiában mind az EU tagállamaiban.

ADÓPOLITIKA

Az OKS hosszútávon a jövedelemadó teljes eltörlését támogatja. Már a következő választási ciklusban adómentességet élveznének azok, akiknek éves jövedelme nem haladja meg a 120 ezer koronát, ezen az értéken felül minden természetes személy számára egységes, 16 százalékos adókulcsot javasol. A jogi személyek – szintén egységesen – jövedelmük 16 százalékát vezetnék el az államkasszába.

SZOCIÁLIS RENDSZER ÉS NYUGDĺJREFORM

A párt hangsúlyozza az egyén felelősségét saját anyagi, társadalmi helyzetéért, ezért a szociális juttatásoknak mindenképpen egyénre szabottnak kell lenniük. Javasolja a létminimum átértékelését. Három szintet szabnának meg: a legmagasabb szinten azok az alkalmazásban állók kapnának szociális juttatást, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el ezt az értéket. A második szint a közmunkát vállaló, illetve átképzésen résztvevő munkanélküliekre vonatkozna, a létminimum legalacsonyabb értéke pedig az előző kategóriákból kimaradt munkanélkülieket érintené.

CSALÁDTÁMOGATÁS

A mindenkinek járó családi pótlék helyett gyermekek után járó adókedvezményt vezetne be, a gyermekgondozási segély összegét a mindenkori minimálbérrel tenné egyenlővé, mely a gyermekek 6 éves koráig járna az őket nevelő szülőnek. A gyermekek után járó szociális juttatások kifizetését a tankötelezettség teljesítésétől tenné függővé.

KISEBBSÉGPOLITIKA

A párt támogatja a kisebbségi jogok biztosítását, mivel szerinte ezzel érhető el, hogy a kisebbségek hazájuknak tekintsék Szlovákiát. Ennek érdekében támogatja az alkotmány preambulumának módosítását, az állam nemzeti elv alapján történő meghatározását polgári elvvel helyettesítené. Támogatja a nemzetiségek jogállását meghatározó alkotmánytörvény elfogadását és szélesíteni akarja a nemzetiségek nyelvének használatát szabályozó törvényben megfogalmazott jogköröket. Ugyancsak támogatja a pedagógusok, papok, kulturális dolgozók anyanyelvi képzése feltételeinek megteremtését.

OKTATÁSÜGY

Növelni szeretnék a felsőoktatásban résztvevők számát, ideálisnak tartanák, ha a fiataloknak legalább 30 százaléka egyetemi végzettséggel rendelkezne. Ennek érdekében fokozatosan eltörölnék a felvételi vizsgát, bevezetnék a tandíjat, melynek hatását a szociálisan hátrányos helyzetűek esetében ösztöndíjjal és tanulmányi kölcsönnel enyhítenék.

KÖZIGAZGATÁS

Tovább csökkentenék a központi államigazgatás szerepét. Hibásnak tartják az elfogadott közigazgatási felosztást, 15, történelmi régiókon alapuló megye létrehozását javasolják. Az adórendszer átalakításával szeretnék elérni, hogy a helyi és megyei önkormányzatok közvetlen – nem állami forrásból származó – bevételeinek összessége megegyezzen az állami költségvetés nagyságával, azaz a közpénzek felével az önkormányzatok gazdálkodjanak.

Megelégednének 10 minisztériummal, megszüntetnék a járási és kerületi hivatalokat, melyek bizonyos funkcióit – adóbehajtás, vámszedés, tűzoltóság stb. – szűkebb, kisebb létszámú, speciális államigazgatási szerv venné át. (lpj)