Nem szeretik a melegeket a gyerekek

Viszonylag kevés alapiskolást zavar a más nemzetiségű osztálytárs az Állami Tanfelügyelet felmérése szerint, amelyet tavaly október–november folyamán végeztek 81 alapiskolában 1297 nyolcadikos gyerek (közülük 143 magyar iskolás) bevonásával. Ugyanezt a felmérést elvégezték középiskolákban is, 1575 másodikos (közülük 28 magyar iskolás) megkérdezésével. Az alapiskolásoknak mindössze 4,2%-a nem látna szívesen más nemzetiségű gyereket osztálytársaként, még a más vallásúakkal szemben is kevésbé toleránsak, őket 7,7% utasítja el. A középiskolások valamivel érzékenyebbek a más nemzetiségűekre, 5,5%-uk nem látja őket szívesen. Más rasszokkal szemben már nagyobb az elutasítás, az alapiskolások 8,9%-a nem örülne idegen rasszt képviselő osztálytársnak, a középiskolásoknál ez az arány még nagyobb, 11,3%. A magyar alapiskolákban azonban nagyobb a hajlam a rasszista magatartásra a gyerekek részéről: közülük 12,6%-nyian vennék rossz néven, ha egy más rasszból való gyerek csatlakozna a kollektívához. A testi fogyatékosokkal szemben az alapiskolások 9,7%-ának vannak fenntartásai, a más állampolgárság mindössze 3,7%-ukat zavarja. A két legellenszenvesebb csoport az alapiskolások szemében a mentális fogyatékosok és a más szexuális orientációjúak, előbbiek az alapiskolások 21,3%-át zavarják, utóbbiak 50,5%-uk számára ellenszenvesek.  A középiskolások körében valamivel nagyobb e két csoport elfogadottsága, a mentális sérülteket 17,5%-nyian nem látják szívesen maguk között, a szexuális kisebbségekkel 32,8%-nak vannak elfogadási problémáik. Regionális különbségek Regionális tekintetben is kimutatott eltéréseket a felmérés: a szexuális kisebbségekkel szemben kevésbé elfogadóak például a Trencséni (59,4%) és a Kassai (57,54%) kerület alapiskolásai. A magániskolák tanulói toleránsabbak: mintegy 70%-uk a szexuális kisebbségekkel szemben is elfogadó, rosszabb a helyzet az állami és az egyházi iskolákban. A középiskolások részéről a legnegatívabb válaszokat a Besztercebányai kerület szakközépiskolásai és az Eperjesi kerület gimnazistái adták. Prűd a társadalom Miért épp a szexuális kisebbségekkel szemben ennyire elutasítóak a gyerekek? A gyermekpszichológus szerint itt az ún. passzív tolerancia érvényesül: legyenek olyanok, amilyenek, de ne mutogassák, azaz ne tartsanak felvonulásokat, ne akarjanak összeházasodni. Ez az ország mentális állapotát is tükrözi Strédl Terézia szerint: egy szűkölködő országban nagyobb a hiányérzet az emberekben, ahol nagyobb a hiányérzet, mindig jobban megfigyeljük, milyen a másik. Strédl Terézia lapunknak azt mondta, egy másik ok lehet társadalmunk prűdsége. „Tabuként kezeljük a szexualitást, sok mindent félreértelmezünk, sok minden nincs kimondva, félinformációk jutnak el a gyerekekhez, amelyek alapján könnyen válnak támadóvá – véli a szakember, aki szerint a gyerekek nem mindig állnak sérülékeny társaik mellé. – Ha megjelenik egy gyengébb, azt nem segítik, hanem mindenki rátapos.” Strédl szerint a toleranciára való nevelést komolyan kell venni és időben el kell kezdeni. „Óvodás kortól kell dolgozni a gyerekekkel, hogy megtanuljanak egymás javára dolgozni – magyarázza a gyermekpszichológus. – A család erre túl szűkös kategória, mert ha a családtagok egymás javára dolgoznak is, az még nem jelenti azt, hogy a másik családdal is együttműködnének. Az óvónőktől felfelé módszeresen kell foglalkozni a csapatépítéssel.” „Cool” a szélsőség A felmérés arra is rákérdezett, miért kezd el valaki a gyerekek szerint szimpatizálni a szélsőséges, idegen-gyűlölő eszmékkel. A felmérés megállapításai az Állami Tanfelügyelet közlése szerint „közvetlenül bizonyítják a média és az internet erős negatív hatását a fiatalokra”. Az alapiskolások több mint 40%-a szerint „cool” és „in” dolog a szélsőséges eszmékkel kokettálni, ez a motiváció a középiskolásoknál csak a hatodik a sorban. Az alapiskolásoknál a második legfontosabb motiváció, hogy tiltott dolgokat csinálhatnak, ez a középiskolásoknál a harmadik helyen van. Az alapiskolások szerint a harmadik legfontosabb ok: kifejezni saját véleményünket. Ezt fontosságában a középiskolások az első helyre rangsorolták. A középiskolások több mint 47%-a úgy véli, azért lesz valakiből szélsőséges, mert rossz tapasztalatai vannak egy más rasszhoz tartozó emberrel.