Ne hagyjuk, hogy a nő könnyű célpont legyen!

Viola Macáková meggyilkolása újra ráirányította a figyelmet a nők ellen elkövetett erőszakra. Az Európai Unió 2014-ben kiadott jelentése alapján, amelyben 42 ezer nővel készítettek interjút, elmondható, hogy az EU 28 tagállamában megkérdezett nők egyharmada szenvedte el fizikai és/vagy szexuális erőszak valamilyen formáját 
15 éves kora után. A szexuális erőszak valamilyen formáját pedig tízből egy nő tapasztalta meg 15 éves kora után, húszból egy nőt pedig meg is erőszakoltak, miután betöltötte a 15. életévét. Szlovákiára lebontva ez azt jelenti, hogy a nálunk megkérdezett nők 34%-a tapasztalta meg az erőszak valamilyen formáját.

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly 99 nemi erőszakot állapítottak meg, ebből 62-t sikerült felderíteni. Idén október végéig 85-ből 51-et tárt fel a rendőrség. A nem bejelentett esetekről azonban nincsenek adatok. 

Both Péter, a Dunaszerdahelyi járás rendőrkapitánya saját tapasztalatai alapján lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a nemi indíttatású erőszakos ügyeket magas százalékban felderítik. És bár megerősítette, hogy vannak ügyek, amelyeket nem jelentenek be, de ez ritkaság. Both elmondásai alapján a bejelentés után a gyanúsított a rendőrség javaslatára kerül előzetes letartóztatásba. 
„Abban az esetben azonban, amikor ismeretlen elkövető ellen nyomozunk, a hangsúly a tanúvallomásokra, helyszíni szemlére és a biológiai nyomokra terelődik” – mondja a dunaszerdahelyi rendőrkapitány azzal, hogy az áldozat kérhet védelmet, ezt azonban külön kell megítélni. „Nagyon ritkán kap valaki személyes védelmet” – teszi hozzá Both.

A nők elleni erőszak megelőzése a jelenlegi törvényeink szerint nehézkes. Feltételezések alapján senki ellen sem indítható eljárás, ezért sok esetben csak akkor kezdenek el foglalkozni az egyes ügyekkel, ha bűncselekmény történik. 

Both Péter dunaszerdahelyi járási rendőrkapitány lapunknak elmondta, mivel előre senkiről sem lehet megállapítani, hogy erőszakos bűncselekményt követne el, a rendőrség csak akkor tud fellépni valaki ellen, ha az elkövető már konkrét lépéseket tesz az elkövetés felé. Zaklatás esetén, ha vannak arra utaló jelek, hogy ez erőszakba torkollhat, előzetes letartóztatásba helyezik az illetőt, ha nincsenek, a zaklató szabadlábon marad. „Az ilyen ügyekben nem magas a büntetés, általában pénzbírsággal vagy távoltartási végzéssel zárják le az eseteket” – nyilatkozta Both.

Egy öt évvel ezelőtt, a nők elleni erőszak feltérképezése céljából készített európai uniós felmérés rámutatott, hogy a nemek közötti egyenlőség magasabb fokát mutató társadalmakban nagyobb az esélye annak, hogy a nőkkel szembeni erőszak eseteivel nyíltabban foglalkozzanak. Bár Szlovákia még a Radičová-kormány idején írta alá a nemi alapú erőszak megelőzősét és felszámolását, valamint a nemek közötti egyenlőséget biztosító Isztambuli Egyezményt, az év első felében az SNS-es honatyák javaslatára megszavazták az egyezmény ratifikálásának megállítását. Sőt, az Aliancia za rodinu petícióban fordult Gál Gábor (Híd) igazságügyi miniszterhez, hogy az értesítse az Európai Bíróságot arról, hogy a szlovák parlament megszavazta a ratifikálás leállítását. Az egyezményt ellenző képviselők szerint a törvény már gondoskodik a nők ellen irányuló erőszak büntetéséről. Az egyezmény további fontos részei például a megfelelő szakemberképzés, a megelőzéssel kapcsolatos információk terjesztése. A ratifikálásának köszönhetően olyan témák épülhetnének be az oktatásba, mint a sztereotípiamentes nemi szerepek vagy a nők ellen irányuló erőszak.