A napjainkban is zajló és elsősorban a jobboldalhoz köthető demonstrációkon és zavargásokon egyaránt láthatunk magyar nemzeti lobogó mellett, helyett négy piros és négy fehér csíkos zászlót lobogtatókat.
Mit üzennek az árpádsávosok?
A honfoglalás után és az Árpád-házi királyok alatt uralkodói lobogóként használták (mondjuk a pogány hagyománnyal szakítani akaró István király uralkodói zászlaja egyszínű, vörös volt). Ezt a több száz éves motívumot megtartották az Anjou uralkodók is (Károly Róbert és Nagy Lajos). Mátyás zászlójában is helyet kapott az ősi minta. A Rákóczi-szabadságharc idején is a sávokkal díszített lobogó alatt harcoltak a kurucok. A mai állami címerben is szerepel a nyolc sáv.
A négy fehér és négy piros sáv eredetét azzal magyarázzák, hogy a fehérek eredetileg a négy szent folyót jelképezték (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz). A pirosak a magyar ősmitológiával foglalkozó Varga Géza szerint a Magyarok Istenének négy jelzőjéből (Lő, Úr, Egy, Jó) alakultak ki. A fehérek a honfoglalást követően az új haza négy „ezüst” folyóját (Duna, Tisza, Dráva, Száva) jelentik. Ez utóbbi álláspontot némelyek vitatják, mondván, a Maros is elég jelentős, tehát szerepelhetne a zászlón.
A víznek mint jelképnek azonban jelentése van az ősi magyar és más népek hagyományában is. A vízből születő, életüket népüknek szentelő, királyságra jutó, majd a halhatatlanok közé emelkedő hősök sorsára utal. Utal egyúttal az Árpád-ház isteni eredetére és küldetésére. Mellesleg az Árpádok magukat nem Árpáddal, hanem egy mitikus állattal, a turullal határozták meg. Turul nemzetségének nevezték magukat.
Egy másik álláspont szerint a nyolc sáv a hét magyar törzsre és azok szövetségére utal. Ugyanis a hetedik magyar törzsről, Kürtgyarmatról azt is gondolják, hogy nem egy, hanem két fél törzs volt, Kürt és Gyarmat. Ők ugyan együtt szerepeltek a katonai szervezetben, de önálló jogokkal bíró törzsek volt.
Az árpádsávos lobogó kapcsán ma is viták zajlanak. Némelyek szerint önkényuralmi jelkép, hiszen 1944–45-ben (és előtte) a Nyilaskeresztes Párt fő szimbóluma volt. A gyilkosságokat árpádsávos karszalagban elkövető „testvérek” emléke máig fáj. Sajnos, a mai tüntetéseken is ilyen értelemben hordják a jelképet az elsősorban szélsőjobbos résztvevők.
Összegezve: az árpádsáv mint ősi, pogány motívum jelenik meg, amelyet a magyar fajvédők, nyilasok sajátítottak ki a maguk számára a múlt század derekán. (Forrás: Mit üzennek az árpádsávosok? http://www.hetek.hu)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.