Mit üzennek az árpádsávosok?

A napjainkban is zajló és elsősorban a jobboldalhoz köthető demonstrációkon és zavargásokon egyaránt láthatunk magyar nemzeti lobogó mellett, helyett négy piros és négy fehér csíkos zászlót lobogtatókat.

A felhevült kődobálás során esetleg póló helyett is hordott jelkép eredetéről igyekszünk írni.

A honfoglalás után és az Árpád-házi királyok alatt uralkodói lobogóként használták (mondjuk a pogány hagyománnyal szakítani akaró István király uralkodói zászlaja egyszínű, vörös volt). Ezt a több száz éves motívumot megtartották az Anjou uralkodók is (Károly Róbert és Nagy Lajos). Mátyás zászlójában is helyet kapott az ősi minta. A Rákóczi-szabadságharc idején is a sávokkal díszített lobogó alatt harcoltak a kurucok. A mai állami címerben is szerepel a nyolc sáv.

A négy fehér és négy piros sáv eredetét azzal magyarázzák, hogy a fehérek eredetileg a négy szent folyót jelképezték (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz). A pirosak a magyar ősmitológiával foglalkozó Varga Géza szerint a Magyarok Istenének négy jelzőjéből (Lő, Úr, Egy, Jó) alakultak ki. A fehérek a honfoglalást követően az új haza négy „ezüst” folyóját (Duna, Tisza, Dráva, Száva) jelentik. Ez utóbbi álláspontot némelyek vitatják, mondván, a Maros is elég jelentős, tehát szerepelhetne a zászlón.

A víznek mint jelképnek azonban jelentése van az ősi magyar és más népek hagyományában is. A vízből születő, életüket népüknek szentelő, királyságra jutó, majd a halhatatlanok közé emelkedő hősök sorsára utal. Utal egyúttal az Árpád-ház isteni eredetére és küldetésére. Mellesleg az Árpádok magukat nem Árpáddal, hanem egy mitikus állattal, a turullal határozták meg. Turul nemzetségének nevezték magukat.

Egy másik álláspont szerint a nyolc sáv a hét magyar törzsre és azok szövetségére utal. Ugyanis a hetedik magyar törzsről, Kürtgyarmatról azt is gondolják, hogy nem egy, hanem két fél törzs volt, Kürt és Gyarmat. Ők ugyan együtt szerepeltek a katonai szervezetben, de önálló jogokkal bíró törzsek volt.

Az árpádsávos lobogó kapcsán ma is viták zajlanak. Némelyek szerint önkényuralmi jelkép, hiszen 1944–45-ben (és előtte) a Nyilaskeresztes Párt fő szimbóluma volt. A gyilkosságokat árpádsávos karszalagban elkövető „testvérek” emléke máig fáj. Sajnos, a mai tüntetéseken is ilyen értelemben hordják a jelképet az elsősorban szélsőjobbos résztvevők.

Összegezve: az árpádsáv mint ősi, pogány motívum jelenik meg, amelyet a magyar fajvédők, nyilasok sajátítottak ki a maguk számára a múlt század derekán. (Forrás: Mit üzennek az árpádsávosok? http://www.hetek.hu)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?