Mit kínál a kisebbségeknek a Híd és az MKÖ?

A február 29-én esedékes parlamenti választás közeledtével a pártok sorra állnak elő a választási ígéreteikkel. Az Híd és az MKÖ is közzétette már programdokumentumát, amelyeket most a kisebbségek felé tett ígéretek szempontjából vizsgáltunk meg. A PS/Spolu-koalíciónak a nemzetiségi témában tett javaslataival már korábban foglalkoztunk, a többi szlovák pártnak a kisebbségekre vonatkozó programpontjairól pedig a közeljövőben további cikkeket olvashatnak majd.

Az MKÖ-program

Az MKÖ 74 normaoldalas programjának szinte összes pontjában megjelenik a dél-szlovákiai, vagy a magyar nemzetiségi aspektus. Ezzel együtt az egyes szakterületek, mint például a kultúra, az oktatás vagy a közigazgatás önálló fejezetet kaptak. Ugyancsak külön cím alatt foglalják össze a kisebbségjogok terén tett ígéreteiket. Így a fontosabb intézkedések többször is szerepelnek, például a magyar nyelvnek a regionális nyelvvé tételét a közigazgatásról és kisebbségjogokról szól fejezet is tartalmazza.

A közigazgatás terén az MKÖ azt ígéri, szorgalmazni szeretné a kerületi államigazgatási és önkormányzati rendszer teljes átalakítását, amelyben kiemelt helyet kapnának a gazdasági, kulturális értékek mellett a kisebbségek sajátos gondjainak a megoldási javaslatai is. Őry Péter, aki az MKÖ programjának közigazgatási fejezetét írta, kérdésünkre elmondta, természetes régiókban gondolkodnak. „Ez lehet egy Komárom megye, de akár 3 déli megye is” – tette hozzá. Őry szerint az esetleges kormányba lépési tárgyalások során a megyerendszer átalakítását és az önkormányzatok finanszírozásának és hatásköreinek kérdését mindenképpen témává szeretnék tenni. Mózes Szabolcs, az MKÖ elnöke lapunknak korábban arról beszélt, az autonómia ugyan nem szerepel konkrét programpontként a terveik között, de megjelenik a választási program különböző szegmenseiben. A dokumentumban azt írják, különleges jogállású regionális önkormányzatot, illetve önkormányzatokat szeretnének kialakítani. Ezek pénzügyi, költségvetési önállósággal, gazdasági, területfejlesztési hatáskörökkel és az önálló működést biztosító jogkörökkel bírnának. A rendszer célja az oktatási és kulturális kisebbségi önkormányzatiság kiépítése lenne.

Az általánosabb kisebbségjogi intézkedések között találjuk a nemzetiségek jogállásáról szóló, önálló, komplex törvény elfogadását. A programdokumentumban hangsúlyozzák, hogy kollektív jogokat szeretnének a kisebbségek számára. A konkrétabb intézkedések között szerepel a teljes vasúti kétnyelvűség, az államnyelvről szóló jogszabály diszkriminatív elemeinek eltávolítása, de a kettős állampolgárság tilalmának feloldása is. Ez utóbbit úgy oldanák meg, hogy eltörölnék az első Fico-kormány által 2010-ben hozott „ellentörvényt”, amely alapján a kettős állampolgárokat megfosztják szlovák útlevelüktől. A Régiófejlesztés című fejezetben szerepel a Dél-szlovákiai Fejlesztési Tanács és Akadémia intézményrendszerének létrehozása. A kultúra területét érintő intézkedések között pedig a nemzetiségi intézményrendszer eseti támogatása helyett átalánytámogatások biztosítását, de a Kisebbségi Kulturális Alap költségvetésének növelését is javasolják.

A szimbolikus lépések sorában a dokumentum többek közt azt említi, hogy a sporteseményeken ne legyen tilos a magyar nemzeti jelképek használata, illetve az alkotmány preambulumának módosítását is javasolják. Ez utóbbi szerint a „Mi, a szlovák nemzet” szókapcsolatot cserélnék le a „Mi, Szlovákia polgárai” kifejezésre. De itt kapott helyet a közös történelemtankönyv kiadása, valamint a Hedvig-ügy és a DAC-rendőrattak kivizsgálása is.

A Híd programja

A Híd reVÍZIÓ 2020 című választási programja több mint 42 normaoldal. A dokumentumban külön fejezetet kaptak a magyar, a roma, a ruszin, valamint a siketek és nagyothallók közösségének szóló javaslatok.

A programban önálló tartalmi egységet alkot az általános kisebbségpolitika is, amelyben kiemelt helyen szerepel, hogy az alkotmány a jelenlegi állapottal szemben nyilvánítsa ki az államalkotó nemzet és az őshonos kisebbségek egyenlőségét. A dokumentumban konkrét szövegjavaslat nem szerepel. Ezen túl indítványozni szeretnék a kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadását. „Egy ilyen törvény lehetővé tenné a kiszámítható stratégiai tervezést és az asszimilációs folyamatok lassítását” – olvasható a dokumentumban. A jogrendszerben meg szeretnék határozni a nemzetiségi oktatás fogalmát, és külön intézményeket hoznának létre annak fejlesztésére, de támogatnák a kisebbségek nyelvével és kultúrájával foglalkozó egyetemek és felsőoktatási intézmények megerősítését is. Ravasz Ábel, a párt alelnöke elmondta, szükség van egy olyan intézményi felépítményre, amely irányítani tudja a kisebbségi intézményrendszert és hálózatban tud gondolkodni. A Híd ugyancsak javasolja, hogy a nemzetiség helyett az anyanyelv alapján állapítsák meg a kisebbségek nyelvi jogait.

A kisebbségek kulturális életének támogatására létrehoznák a Nemzeti Kisebbségek Művészeti Központját és biztosítanák a hivatásos nemzetiségi színházak és zenei intézmények zavartalan működéséhez szükséges jogi és anyagi hátteret. Új kisebbségi kulturális intézmények létrehozását is támogatnák. A 2021-es népszámlás során pedig a kérdések pontosításával érnék el a nemzetiségek alaposabb feltérképezését, lehetővé tennék a többes nemzeti identitás bevallását.
Kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkozó ígéretek között szerepel, hogy kezdeményeznék a szlovák nyelv mint idegen nyelv oktatását, szorgalmaznák a nemzetiségi iskolákra vonatkozó normatív fejkvóta további emelését. Ezen kívül a dokumentumban helyet kapott a magyar tannyelvű szakközépiskolák megerősítése és az is, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai garantáltan saját anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolában.

A programpontok közé bekerült a vizuális kétnyelvűség és a hivatali kétnyelvűség elősegítése, különös tekintettel a közúti és vasúti táblákra, a biztonsági előírásokra és figyelmeztetésekre. A Híd is kiemelten kezeli a magyar nyelv státuszának problémáját, amelyet hosszú távon az egyenjogúsítással oldanának meg: „A legfontosabb távlati cél a nyelvi szabályozás terén a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként történő elismertetése Dél-Szlovákiában” – fogalmaz a dokumentum. A kettős állampolgárság helyzetét is rendezni szeretnék, újra lehetővé tennék azt. Ezt az esetleges kormányba lépésük egyik feltételeként nevezték meg. Bugár Béla pártelnök szerint az lenne a legjobb, ha vissza lehetne térni az „ellentörvény” előtti állapothoz. Hozzátette, ez azonban a többi párt politikai akaratától függ majd.

A Híd programjában is szerepel a közigazgatási rendszer területi átszervezése, amely során figyelembe vennék a régiók társadalmi, gazdasági és kulturális adottságait. A párt 16 megyében gondolkodik, amelyek területileg ugyan kisebbek lennének, mint a jelenlegi regionális önkormányzatok, ám szerintük a lakosság számára ezek természetes régiók lennének, és feladataikat is hatékonyabban tudnák ellátni.

A Híd által összeállított dokumentum a siketek és nagyothallók számára fontos lépést, a szlovák jelnyelv kodifikációjáról szóló jogszabály elfogadtatását is tartalmazza. Emellett bővítenék a közösség számára szóló képzési és tolmácsolási lehetőségeket, és a jelnyelvről szóló törvényt is megújítanák.

A roma közösség esetében többek közt az oktatást, a roma asszisztensek rendszerének stabilizálását, az adósságrendezési folyamatok folytatását, a helyi polgárőrségek rendszerének, illetve a közösségi központok hálózatának fejlesztését emelték ki. A ruszin kisebbséggel kapcsolatban ugyancsak az oktatásra vonatkozó célokat neveztek meg, de védelem alá helyeznék az ország északkeleti részén található fatemplomokat, illetve elkészítenék a Ruszin Közösségek Atlaszát is.