Szlovákiában ugyan már összegyűlt a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezés alatt az ígért 50 ezer aláírás, ám európai szinten még messze van a gyűjtés a szükséges egymillió aláírástól.
Minority SafePack: „nem dőlhetünk hátra“
„Én is azt hittem, hogy az aláírásgyűjtés rutinszerű feladat lesz, de nem lett az“ – mondta a kisebbségvédelmi kezdeményezés aláírásgyűjtésének szlovákiai koordinátora, Berényi József (MKP) azon a sajtótájékoztatón, melyen a szlovákiai gyűjtő szervezetek képviselői számoltak be a Minority SafePack aktuális helyzetéről. A szlovákiai gyűjtésbe többek között a református egyház, a Csemadok, a cserkészszövetség, a Diákhálózat és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is bekapcsolódott. Pontos szám arról nem hangzott el, mennyi aláírás gyűlt össze a kezdeményezés alatt nálunk, de Berényi annyit elmondott, a valamivel több, mint 9 ezres kvótát már rég teljesítették, és az általuk vállalt 50 ezer aláírást is összegyűjtötték már.
Mennyi az annyi?
Arról azonban Berényi nem beszélt, hogy összeurópai szinten hány aláírás gyűlt össze – erről elmondása szerint majd Vincze Loránt, a kezdeményezést elindító Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) vezetője tájékoztat majd február 2-án. „Jelenlegi információim szerint messze vagyunk az egymilliótól“ – tette hozzá. A Minority SafePack weboldalán a számláló egyébként jelenleg 450 ezer aláírás környékén áll – az adat január elejéről származik. A szlovákiai gyűjtők közül többen is megemlítették, nagyobb aktivitást várnak az ügyben Magyarországtól is.
Az aláírásgyűjtést tehát nem hagyják abba Szlovákiában sem, az gyűjtés azonban helyenként nehézségbe ütközik: a petíciós ív, melyen a szignókat gyűjtik, Berényi szerint túl bonyolult, kitöltése tovább tart, mint más petícióknál. Az internetes aláírásgyűjtés pedig szintén gyenge Szlovákiában, az 50 ezer szignó csupán töredéke érkezett online – még mondjuk Erdélyben csak netes szignókkal az országkvótát is többszörösen túlteljesítették. „Ennek metodikai oka van. Erdélyben sokszor nem aláírást gyűjtenek, hanem felhatalmazást kérnek az emberektől ahhoz, hogy online regisztráljanak a nevükben“ – magyarázta Berényi azzal, hogy elképzelhető, az utolsó két hónapban ők is alkalmazzák majd ezt a módszert. Az aláírásgyűjtés április elején zárul.
VILLÁMINTERJÚ: Berényi József (MKP), az aláírásgyűjtés szlovákiai koordinátora
Magyarországon a Minority SafePack kapcsán felmerült, hogy azért lassabb az aláírásgyűjtés, mert az embereknek adatvédelmi aggályaik vannak. Szlovákiában találkoztak ilyennel?
Ilyen tapasztalatunk nincs. Az aláírásgyűjtés azért problémásabb, mint máskor, mert több adatot kell megadni.
Ezek milyen adatok?
Más aláírásgyűjtésekhez képest ezek az ívek több adatot igényelnek, a szokásos név-lakcím párosítás mellett meg kell adni a születés idejét és helyét és az állampolgárságot. Mindent nyomtatott nagybetűvel kell írni az íveken látható négyzetekbe, így az aláírás kicsit nehézkes. Adatvédelmi gondokkal azonban eddig nem találkoztunk.
Mi történik az ívekkel, miután begyűjtötték őket?
Először mi ellenőrizzük az aláírásokat, hogy minden a helyén legyen az íven. Nem akarunk bejelenteni összesített aláírásszámot úgy, hogy ne ellenőriznénk. Ezután a belügyminisztériumhoz kell benyújtanunk, a törvény szerint ők az illetékesek ellenőrizni az aláírások hitelességét. A pontos számot ők küldik tovább az Európai Bizottságnak. Ezért volt fontos, hogy az aláírásgyűjtés előtt megszerezzük a belügyminisztérium jóváhagyását a kétnyelvű ívre, nehogy emiatt merüljenek fel gondok.
Miért végez az MKP pluszmunkát az ívek előzetes ellenőrzésével? Hiszen a belügy úgyis ellenőrzi őket.
A korábbi évek negatív tapasztalatai miatt végzünk ellenőrzést, nem akarjuk, hogy többet kidobjanak annál, mint amennyi ténylegesen kidobásra való lehetne. Ezért akarjuk pontosan tudni, mennyi ívet és mennyi aláírást adunk le nekik. Ha a mi adataink több hiteles aláírást mutatnak, nyilván rá fogunk kérdezni arra, melyik aláírást miért nem fogadták el.
Nem érzi kihagyott lehetőségnek, hogy végül a Hidat nem kapcsolták be komoly partnerként ebbe az ügybe?
Egyik szervezetnek sem küldtünk felkérő levelet, senkit sem kértünk nyomatékkal, hogy vegyen ebben részt. Nagyon sokan maguk jelentkeztek azzal, hogy segítenek. S ha a Most-Híd aláírásokat fog gyűjteni az elkövetkező két hónapban, annak mindenki örülni fog. Nem hiszem, hogy ezt személyre szóló kérés nélkül ne lehetne végezni.
De így pártpolitikai él került egy alapvetően pártokon felül álló ügybe, volt min összeveszni. Ez nem nyomja rá a bélyegét a kezdeményezés megítélésére?
Ez nem érdekli az embereket. Az, hogy 50 ezer aláírást össze tudtunk gyűjteni, azt jelenti, hogy az emberek érzik ennek a súlyát, és nem tartják mérvadónak a politikai csatározásokat, melyek részben összefüggtek a megyei választási kampánnyal.
Magyarországon a Rákóczi Szövetség 100 millió forintot kapott a kezdeményezés népszerűsítésére a kormánytól. Szlovákiába jutott pénz valamilyen kampányra?
Sajnos nem. Nem lett volna rossz egy ilyen támogatás, de mindent saját forrásból fedeztünk. A Rákóczi Szövetség, mely Magyarországon gyűjti az aláírásokat, annyiban segít, hogy eljuttatja hozzánk azokat az aláírásokat, melyeket ők gyűjtöttek otthon, szlovák állampolgároktól.
Feszültség
A szlovákiai magyar politika szintjén kisebb feszültséget okozott a Minority SafePack, több hidas hang szerint ugyanis az MKP kisajátította az aláírásgyűjtést, Berényiék ugyanakkor ezt elutasították mondván, a Híd maga is csatlakozhatott volna, külön meghívó nélkül. Az MKP végül felszólította a Hidat, gyűjtsenek ők is aláírásokat. Bugár Béla, a Híd elnöke lapunknak korábban azt mondta, választóik már megkapták az információt, hogy csatlakozzanak az aláírásgyűjtéshez. „Azt azonban nem fogjuk csinálni, amit ebből az MKP próbál kihozni“ – mondta Bugár, aki attól tart, hogy az aláírásgyűjtésből kapott adatbázist a párt saját céljaira akarja felhasználni. Ezt egyébként az aláírásgyűjtés szabályai nem teszik lehetővé: az adatvédelmi nyilatkozat szerint a megadott adatok semmilyen egyéb célra nem használhatók fel, a támogatói íveket pedig bizonyos időn belül megsemmisítik.
Bukovszky László (Híd) kisebbségügyi kormánybiztos az aláírásgyűjtéssel kapcsolatban lapunk megkeresésére azt mondta, hogy ő személyesen nem vesz részt a gyűjtésben, ugyanakkor a kisebbségi bizottság már több alkalommal, közvetlenül a kezdeményezés elindítása után is tárgyalt a kérdésről. „Február 9-én ül össze ismét a kisebbségi bizottság, ahol szeretném, ha a nemzetiségek is állást foglalnának, kompromisszumos javaslatot szeretnék a tagok elé terjeszteni. Részletekről az ülést követően fogunk tájékoztatni” – mondta Bukovszky, aki azt is hangsúlyozta, hogy kormánybiztosként neki a Szlovákiában élő összes kisebbséget képviselnie kell.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.