Milliárdokat fordítanak szociális támogatásokra

A létminimumként olyan összeget kell megszabni, mely garantálja a létfenntartáshoz szüksége minimális bevételt, ahogyan azt az alkotmány is tartalmazza – állítja a tárcavezetőSomogyi Tibor felvételeAz első konkrét lépések is a szociális ügyi minisztériumban történtek, elkészült például a karácsonyi nyugdíj-kiegészítésről szóló törvény tervezete. Erről és az egyéb tervezett lépésekről is kérdeztük Viera Tomanová munka-, szociális és családügyi minisztert.

Mennyibe került volna, ha minden nyugdíjasnak adnak karácsonyi kiegészítést?

Be kell vallanom, hogy a választások előtt sem számoltunk azzal, hogy minden nyugdíjasnak adunk karácsonyi támogatást, akkor kizárólag az öregségi nyugdíjasokra gondoltunk. Úgy számoltuk, hogy 1,9 milliárd koronába kerülhet, ha a mai javaslathoz hasonlóan az átlagbér 60, esetleg 70 százaléka alatti járadékkal rendelkezőknek fizetünk. Ugyanakkor azt sem hagyhattuk figyelmen kívül, hogy a rokkantsági nyugdíjasok járadéka jóval alacsonyabb az öregségi nyugdíjak átlagánál, ezért őket is bevontuk a kedvezményezettek körébe, akárcsak azokat, akik szociális nyugdíjat kapnak. Mivel jelentősen nőtt azok száma, akik jogosulttá válnak a nyugdíj-kiegészítésre, kénytelenek voltunk csökkenteni az összeget. Eredetileg 5000, 4000 és 3000 koronás támogatást terveztünk a nyugdíj összegétől függően. Csökkenteni kellett a felhasználható összeget is, így alakult ki, hogy 1,7 milliárd koronát fordítunk erre a célra, és a karácsonyi kiegészítés összege 2000, 1750 és 1500 korona lesz, és csak az átlagbér 60 százalékánál alacsonyabb járadékú nyugdíjasok kapják. A kormány arról is döntött, hogy a költségeket az államkassza állja.

A kormányprogram azt is tartalmazza, hogy törvényben határozzák meg a minimális nyugdíjat. Mekkora lesz ez?

Nem a minimális nyugdíjat akarjuk meghatározni, hanem biztosítani szeretnénk, hogy a nyugdíjak összege ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál (jelenleg 4980 Sk – a szerk. megj.). A létminimumként olyan összeget kell megszabni, mely garantálja a létfenntartáshoz szükséges minimális bevételt, ahogyan azt az alkotmány is tartalmazza. Át kell tehát alakítani a létminimum meghatározásának módját, és az anyagi szükséghelyzetről szóló jogszabályban egy újabb támogatási formát határoznánk meg, mellyel kiegészítenénk a legkisebb nyugdíjakat oly módon, hogy az összegük elérje a létminimum összegét. Ez vonatkozna minden nyugdíjtípusra. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy nem a biztosítási rendszerből vonna el pénzt, hanem az állami költségvetés biztosítaná a nyugdíjak kiegészítését.

Hasonló módon segít a nyugdíjasoknak a jelenlegi szabályozás is, miért kell ezt módosítani?

Valóban, augusztus elsejétől jár a lakásfenntartási támogatás a nyugdíjasoknak, de ezt nem tartom a rendszerbe illeszkedő megoldásnak, sőt úgy látom, ez komoly káoszt okozhat a megvalósítás során. Túl sok adminisztratív feladattal jár, amelyek nem kis költséget jelentenek.

Milyen más változásokat tervez még a nyugdíjrendszer első pillérében? A kormányprogram tartalmazza, hogy a nyugdíjak összegét emelni kell, hogy jobban igazodjanak az átlagbérekhez. Ezt hogyan akarja elérni?

A nyugdíjasoknak nyújtott segítség egyik formája a már említett karácsonyi kiegészítés, már ez is növeli a nyugdíjas éves jövedelmét. De ezt nem tartom a rendszerbe illeszkedő megoldásnak, ezért más lépéseket is tervezünk. Példaként említhetném a fiatalkorukban rokkanttá válók nyugdíját, akik a mai rendszer szerint sok esetben magasabb nyugdíjat kapnak, mint azok a rokkantnyugdíjasok, akik 25 évig fizették a nyugdíjbiztosítást. Ezt a jelenséget igazságtalannak tartom. Nem azt akarom mondani, hogy a fiatalkorukban rokkanttá váltakról nem kell gondoskodni, de az biztos, hogy ezt nem a biztosítási rendszeren keresztül, hanem állami támogatással kell megoldani. A nyugdíjasoknak ezt a csoportját ki akarjuk venni a nyugdíjbiztosításról szóló törvényből, és a róluk való gondoskodást állami támogatással akarjuk megoldani.

Ön említette azt is, hogy minden úgynevezett régi nyugdíjasok járadékát át kellene számolni a 2004 januárjától érvényes szabályozás alapján. Ezt is megvalósítják?

A választási programunkban valóban szerepelt ez, de sajnos a végrehajtást megakadályozza a tavasszal elfogadott törvénymódosítás, mivel a Szociális Biztosítót ennek végrehajtása teljesen lefoglalja. Ez teljes káoszt okozott a rendszerben, de említhetném a korábbi 15–16 törvénymódosítást is, mely bizonyos esetekben diszkriminatív a nyugdíjasok egyes csoportjaival szemben. El kell végezni a törvény alapos elemzését, és ennek alapján harmonizálni kell a rendszert. A Szociális Biztosító azonban a törvénymódosítás miatt ki sem látszik a munkából, így 2008 közepéig képtelen lenne újabb módosítások végrehajtására.

Tehát amíg be nem fejeződik ez a munka, a nyugdíjtörvény újabb módosítására nem kell számítani?

Olyan változást, mely befolyásolná a nyugdíjak kifizetését, nem tervezünk. A korábbi kormány nem volt tekintettel arra, hogy a Szociális Biztosító mire képes, az intézményt nemhogy térdre kényszerítették, hanem gyakorlatilag a porban hever, az alkalmazottak szombat–vasárnap is dolgoznak, túlóráznak. Ráadásul a számítástechnikai rendszer is siralmas állapotban van, nem segíti munkájukat.

A kormányprogramban szerepel a járulékok harmonizációja is, változhat tehát egyes járulékok mértéke?

A harmonizáción egyrészt azt értjük, hogy megszüntetjük a már említett rengeteg törvénymódosítás miatt bekövetkezett diszkriminációt. Szeretnénk kiegyensúlyozni a biztosító alapjainak finanszírozását is, ez érinti majd a járulékok mértékét. Nem jó, hogy a táppénzalap többletet termel, az öregségi nyugdíjalap pedig hiányt termel.

Csökkenhet a járulékok mértéke?

Nem tervezzük a járulékok csökkentését, de emelését sem. Nagyon szívesen csökkenteném a járulékokat, de nem tehetem, mivel elsősorban az első pillér stabilitását kell biztosítani.Nem tervezi a nyugdíjrendszer alapvető paramétereinek módosítását sem? Nem fog változni a járulék megoszlása az első és a második pillér között? Marad a fele-fele arány?

Egyelőre nem. Nem feledkezhetünk meg arról a csaknem 1,5 millió emberről, akik a második pillért választották.

Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy a nyugdíjpénztárak közti átlépésért az ügyfélnek a jövőben fizetnie kell majd. Ezt az előző kormány határozottan elutasította.

Valóban szóba került, hogy fizetni kell majd az átlépésért. Egyelőre elemezzük a kialakult helyzetet, azt a nyugdíjpénztárak is elismerik, hogy a nyugdíj-spórolásról szóló törvény nem tökéletes. A problémák pontos felmérése után az érintettekkel egyeztetve készítjük el a módosító javaslatokat.

Azt azonban már jelezte, hogy a második pillér a pályakezdők számára önkéntes lesz, sőt, visszatérhetnek az egypilléres rendszerbe azok, akik számára hátrányos a kétpilléres rendszer. Miért?

A pályakezdők számára valóban választhatóvá akarjuk tenni a kétpilléres rendszert, de ez évente csak mintegy 30–40 ezer embert érint. Közülük biztosan sokan a kétpilléres rendszert választják, vagyis ez nem befolyásolja a nyugdíjpénztárak működését. A visszalépést csak azok számára tesszük lehetővé, akiknek hátrányos a kétpilléres rendszer, de ennek feltételeit pontosan meghatározzuk a törvényben. A masszív reklámkampány hatására ugyanis sokan nem mérték fel helyesen a feltételeket, vannak, akik túl magas korban választották a második pillért, nem minden nyugdíjügynök volt becsületes, sokszor nem is az ügyfél írta alá a kérvényt. Tudatosítani kell, hogy a második pillér azoknak kedvez, akik jól keresnek, és stabil munkahelyük van. Azt is meghatározzuk, hogy meddig dönthet a kilépés mellett. Ez egy nagyon rövid időszak lesz.

Mikor léphet ez életbe?

Terveink szerint 2007-ben elkészülhetnek a szükséges módosítások.

A családpolitikában eddig az első konkrét lépés, hogy az első gyermek születésekor a jelenleginél 11 ezer koronával többet, 15 460 korona támogatást kaphatnak a szülők. Mi a céljuk ezzel a jelentős emeléssel? Nem félnek attól, hogy ezzel visszaélhetnek?

Az első gyermek születésekor járó támogatást szabályozó törvénnyel kapcsolatban durvának tartom azt a feltételezést, hogy visszaélhetnek vele. Elsősorban a születések számát szeretnénk növelni. Ugyanakkor korlátozást is tartalmaz majd, nem akarjuk a lányanyák számát növelni, ezért nem jár majd ez a támogatás a 18 évesnél fiatalabb korban szülő lányoknak.

Hogyan fog változni a gyermekgondozási segély (gyes) összege?

A gyes esetében három különböző összeget akarunk bevezetni. A legmagasabb összeget az a szülő kapja, aki maga neveli gyermekét, ennek összegét emelni akarjuk. Megmarad a gyes azoknak a szülőknek is, akik munka mellett nevelik háromévesnél fiatalabb gyermeküket. Ezt valójában nem tartom gyesnek, hanem valamiféle állami támogatásnak a gyermekneveléssel kapcsolatos szolgáltatások biztosításához. Esetükben nem tervezünk jelentősebb emelést. A harmadik típusú gyes azoknak a szülőknek jár majd, akik állam által támogatott oktatási intézménybe, óvodába adják gyermeküket. Nekik jelenleg nem jár a gyes, mi havi 1000 koronás támogatást adnánk nekik. Ezek a támogatások természetesen a gyermek 3 éves koráig járnak majd.

Változni fog a családi pótlék rendszere is?

Egyelőre nem, viszont támogatni akarjuk a kisgyermeket nevelő nyugdíjasokat, akiknek ha nem dolgoznak, nem jár az adóbónusz. Ezt külön támogatással akarjuk megoldani.

Az adóbónuszt nem kapja a lányanya sem, ha nem dolgozik a gyes idején?

Ők azonban elhelyezkedhetnek, és ha már van jövedelmük, akkor jár az adóbónusz is. Nekik segít majd a gyes új rendszere is.

Hogyan változik majd a szociális támogatások rendszere?

Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek járó támogatások rendszere egyelőre nem változik, esetleg a paramétereket változtatjuk. Át akarjuk azonban alakítani a létminimum meghatározását, szeretnénk elérni, hogy fedezze a létfenntartás valós költségeit.

Már javában folyik a vita a minimálbér összegének emeléséről, a javaslatok 7430 és 7600 koronáról szólnak. A Smer a választások előtt a szakszervezetek elképzelését támogatta, akik azt szeretnék, hogy a minimálbér elérje az átlagbér 60 százalékát. Elképzelhetőnek tartja ennek megvalósítását a választási ciklus végére?

A minimálbér összegét a kormánynak kell jóváhagynia, jelenleg még nincs egyezség a szociális partnerek között. A jövőben alapos elemzésnek akarjuk alávetni a minimálbért, és mindent elkövetünk, hogy összege közelítsen az átlagbér 60 százalékához.

A munkaadók többsége azonban már a jelenlegi emelést is nagynak tartja, részben azért is, mert nagyon sok járulék és egyéb befizetési összeg a minimálbérhez van kötve, így az emelésével ezek is emelkednek.

A minimálbér intézményét át akarjuk értékelni, elképzelhető, hogy megszűnik, egyes járulékok, támogatások meghatározásakor nem a minimálbér összege lesz az irányadó.

Sok támogatás, segély összegének emelését tervezik jövőre, mennyivel fog nőni a tárca költségvetése az idei évhez képest?

A kormányprogramban szereplő prioritások megvalósítása a szociális szférában 3,345 milliárd koronába kerülnek, a karácsonyi nyugdíjat és az előző kormány által betervezett egyes feladatok megvalósítását is számolva jövőre az ideinél több mint 5,1 milliárd koronával kell majd több pénz.