Egyáltalán nem lefutott meccs, hogy ki lesz a Magyar Szövetség új elnöke

Alig három hét van hátra a Magyar Szövetség tisztújító kongresszusáig, de még nem látni a pártelnökjelöltek teljes listáját. Azt, hogy ki lesz a formáció vezetője és milyen elnökség állhat fel, a párt regionális szervezeteinek küldöttei döntik el a közgyűlésen, amelyet szeptember 28-án, a Szenci járásbéli Fél községben tartanak.

A pártelnöki tisztségért elindul Gubík László, az MKP ifjúsági szervezetének, a Via Novának az egykori elnöke, a Duray Miklós által alapított Szövetség a Közös Célokért jelenlegi vezetője. Szlovákiai választáson eddig nem vett részt, ugyanis 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot és elvesztette a szlovákot. Lapunknak azonban úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy a kettős állampolgárságot tiltó törvény 2022-es enyhítése nyomán visszakaphatja szlovák útlevelét. A törvény ugyanis nem tiltja, hogy állampolgárság nélkül pártelnök legyen.

A Magyar Szövetség elnökségi tisztségéért ugyancsak elindul Becse Norbert pedagógus, a naszvadi magyar alapiskola korábbi igazgatója, Nyitra megyei képviselő és a párt komáromi járási elnöke. Gubíkot és Becsét a párt komáromi helyi szervezete is jelöli, itt a múlt héten az erről szóló szavazás döntetlennel végződött, 9-9 voksot kaptak.

A párt jelenlegi elnöke, Forró Krisztián pedig lapunknak megerősítette, nem indul újra a tisztségért. Információink szerint Forró a küldöttek körében Becsének kampányol, korábban pedig úgy nyilatkozott, bízik benne, hogy a kongresszuson kellő támogatást kap. A párt éléről való távozással ugyanakkor Forró számára megnyílhat az út, hogy Peter Pellegrini államfő tanácsadója legyen, ugyanis az elnök korábban kijelentette, biztosan kijelöl majd ilyen személyt, de az illető nem lehet aktív pártpolitikus.

A Magyar Szövetség elnöki székéért ugyancsak versenybe szállhat Cziprusz Zoltán, akit egyelőre a párt királyrévi helyi szervezete jelölt. Cziprusz 2020-ban is indult az akkori MKP elnöki posztjáért, de a szavazás során visszalépet, majd a formáció elnökségében kapott helyet.

Az előzőekben felmerült, hogy az elnöki posztért Orosz Örs, a Magyar Szövetség korábbi alelnöke, az Összefogás elődpártnak az egyik alapítója, a Gombaszögi Nyári Tábor korábbi főszervezője is versenybe szállhat. Az erre vonatkozó megkeresésünkre azzal reagált, lapunknak sem megerősíteni, sem kizárni nem tudja, elindul-e. Információink szerint ugyanakkor valószínűtlen, hogy megméretteti magát. A Magyar Szövetség másik alelnöke, Gyimesi György továbbra is tartja azt az álláspontját, hogy nem indul az elnöki posztért. 

A pártból többen is beszéltek arról, hogy az egykori Híd-platform köréből Pandy Péter, a Magyar Szövetség Országos Tanácsának jelenlegi elnöke is versenybe szállhat az elnöki tisztségért. A pártelnöki pozícióért versengők száma nem végleges, a regionális szervezetek első körben szeptember 13-áig állíthatnak jelöltet, de a járási elnökségek akár a kongresszuson is megtehetik ezt. Úgy tudjuk, mivel egyik jelenlegi indulónak sincs a küldöttek körében akkora támogatása, hogy biztosnak tudhassa a győzelmet, sok múlik azon, hogy az egyes regionális szervezetek konkrétan kiket delegálnak a közgyűlésre. Ugyancsak fontos, hogy a jelöltek a háttérben miként kampányolnak a küldöttek körében.

Forró–Becse tandem

Lapunknak többen is arról beszéltek, a leköszönő pártelnök, Forró Krisztián Becse Norbertnek kampányol. Információink szerint elképzelhető, hogy az általuk képviselt irányvonal a Peter Pellegrini jelenlegi államfő által alapított Hlashoz vinné közelebb a Magyar Szövetséget. Ha Forró a pártelnöki székből átül az államfő tanácsadói posztjára, akkor ezzel létrejön egy közeli, bár formálisan nem közvetlen kapcsolat a Magyar Szövetség és a Hlas között, hiszen a két korábbi pártelnök együtt fog dolgozni. Pellegrini az államfővé választása után átadta a Hlas vezetését Matúš Šutaj Eštoknak. Több forrásunk is arról beszélt, hogy Pellegrini és Forró között egyfajta megállapodás is lehet arról, hogy a következő parlamenti választáson a két politikai formáció együtt induljon. Feltételezhetően Pellegrininek továbbra is nagy hatása lehet a Hlasra, ahogy Forrónak is Becsére. Az utóbbi két szereplő közeli viszonyát mutatja az is, hogy 2020-ban még az önálló MKP tisztújító kongresszusán Becse a pártelnökválasztás során Forrót támogatta.

A Hlashoz való közeledés és esetleges közös indulás valójában az önálló etnikai politizálás problémakörét jelenti. Becsét ezért arról kérdeztük, ha ő vezetné a Magyar Szövetséget, akkor rávinné-e azt egy másik szereplő listájára. „Meglátjuk, hogy három év múlva milyen kondícióban lesz a párt, és ha a felmérések azt mutatják, hogy nem tudjuk megugrani a parlamenti küszöböt, akkor nem fogunk önállóan elindulni” – jelentette ki, de hozzátette, ezt elsősorban azt jelenti, koalícióban, vagy több párt koalíciójában való indulásról lehet szó. „Azt, hogy egy másik párt listájába olvadjunk be, most per pillanat nem tudom elképzelni” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy kik lehetnek a lehetséges szlovák partnerek, Becse arról beszélt, a szereplők széles spektrumával tudja elképzelni az együttműködést, és hozzátette ő személyesen egyik szlovák párttal sem egyeztet ilyesmiről. De egyértelműen kijelentette, nem tartja kizártnak, hogy végül a Hlasszal fognak ilyen együttműködésre lépni, de aztán hozzátette, más pártokat, így a KDH-t sem zár ki ebből. Arra utalt azonban, hogy Nyitra megye elnökével, Branislav Becíkkel (Hlas) nagyon jó az együttműködésük. Ugyanakkor elhatárolódott attól, hogy a Magyar Szövetség beolvadjon valamelyik másik pártba, kizárta, hogy a vezetése alatt a Hlas magyar platformjává válnának. „Az, hogy kinek a listáján indulunk, az egy másik dolog” – tette hozzá. Becse ugyanakkor az elnöki programjában elsősorban a párt sorainak rendezését, a szakpolitizálás megerősítését, a helyi szervezetek felkarolását tartja a legfontosabbnak.

Gubík programja

Az elnöki székért versenybe szálló Gubík László lapunknak elmondta, arra számít az eddigieken túl a párt további regionális szervezeteitől is jelölést kap. „Én az önálló felvidéki politizálásban hiszek” – jelentette ki. Hozzátette, ha a cél a szavazóbázis növelése, illetve a lemorzsolódásának megakadályozása, akkor nem lehet a párt célja, hogy egy másik szereplő listájára lépjen, és arra utalt, a Magyar Szövetséggel kapcsolatban ez többé-kevésbé nyíltan is felmerült már. Nem látja jónak azt a megoldást, hogy ideológiai-politikai alapon válasszon valamilyen szlovák partnert magának a magyar politikum. Szerinte a Magyar Szövetségben inkább a sorok rendezésére van szükség. „Már csak azért is az autonóm politizálás híve vagyok, mert akad még jogállásbéli, státuszbéli megoldandó kérdés a magyarok és a többi nemzetiség esetében is” – jelentette ki azzal, például a hiányzó kisebbségi törvény egy ilyen dolog. Gubík azonban arról is beszélt, ezzel együtt is szükségesnek látja, a szlovák pártokkal való együttműködést. Szerinte a kormánnyal is bizonyos kérdésekben együtt kell dolgoznia a Magyar Szövetségnek. Ugyanakkor a szlovák ellenzékkel való kooperációtól sem zárkózik el. Egy lehetséges együttműködésre például a választási rendszernek a KDH által támogatott reformját említette, amely során az egyes régiók saját parlamenti képviselőt kapnának. De Gubík hangsúlyozta, a szlovák szereplőkkel való kapcsolat esetében nem egy pártszintű integrációra gondol, hanem inkább szlovák értelmiségi körökkel való együttműködésre. Név szerint a Inštitút Ladislava Hanusa nevű intézményt és a Štandard napilap körét említette, amelynek Jaroslav Daniška a főszerkesztője. Daniškát Facebook-bejegyzésében is említi. A közelmúltban a lap főszerkesztőjének a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos vitatható kijelentései kaptak nagyobb figyelmet, amelyek kapcsán többen szexizmussal vádolták őt.

Az önálló politizálás problematikájával kapcsolatban azonban arra a kérdésre nem adott ilyen egyértelmű választ, szerinte a Magyar Szövetségnek a magyar kormányhoz képest is autonóm politikát kell-e folytatnia. Arról beszélt, a párt nem Magyarországon belül politizál, de együtt kell működnie a magyar kabinettel, amelynek megvan az intézményi és keretrendszere. Ugyanakkor az erdélyi RMDSZ-re mint követendő mintára tekint, amely szerinte úgy tud a magyar kormány stratégiai partnere lenni, hogy mellette van egy jól körülírható autonómiája.

Gubík 2011-ben felvette a magyar állampolgárságot, ami miatt elvesztette a szlovákot, így pedig pozsonyi parlamenti mandátumot nem szerezhet. Ugyanakkor bízik benne, hogy visszakapja szlovák útlevelét. Erre a kettős állampolgárságot tiltó ellentörvény 2022 elején elfogadott módosítása adhatna számára lehetőséget, amely kivételeket fogalmaz meg. Gubík elmondta, ő megfelel ezen feltételeknek. „Vagy olyan törvénymódosítást sikerül kieszközölni, amiért mi 2011-ben síkra szálltunk” – utalt arra, hogy már akkor a tiltás teljes feloldását tűzték ki célul. Hozzátette, szlovákiai politikai pártban betöltött tisztséget a törvény szerint ugyanakkor szlovák állampolgárság nélkül is vállalhat, mivel van itteni lakcíme.

Cziprusz, Pandy...

A Magyar Szövetség elnökségi tisztségére ugyancsak jelölték Cziprusz Zoltán Besztercebányai megyei képviselőt. Lapunknak azonban arról beszélt, bár többen megkeresték már, még nem döntötte el, hogy elfogadja-e a felkérést. Elmondta, Gubíkon és Becsén kívül információi szerint Pandy Péter, a párt Országos Tanácsának elnöke is versenybe szállhat, de kiemelte, további jelöltek is felbukkanhatnak még. Cziprusz 2020-ban indult az akkor még önálló MKP elnöki székéért, de a szavazás előtt visszalépett. Arra a kérdésünkre, hogy most is hasonló-e a terve, azzal válaszolt, ha úgy érzi, a párt többsége az egyik jelölt mögé beáll, akkor ezt el tudja képzelni. „Ha viszont elindulok, akkor nem opció, hogy visszalépjek. Ezért kell nagyon megfontolnom, hogy versenybe szállok-e” – jelentette ki. A Magyar Szövetség jövőjére vonatkozóan szerinte először a párt sorait kell rendezni, majd a megyei és önkormányzati választásokra kell koncentrálni. Arról, hogy a parlamenti választáson önállóan, vagy valamilyen együttműködésben kellene-e indulniuk azt mondta, a párt akkori támogatottsága fogja ezt megmutatni, addig pedig az önálló bejutásért kell dolgozni. Kiemelte, már most megállapodást kötni arról, hogy a formáció melyik szlovák szereplővel vágjon neki a parlamenti megmérettetésnek, teljesen felesleges, hiszen addig még nagyon hosszú idő van hátra és a szlovákiai politikai élet nagyon turbulens. Ha nem kerül sor előre hozott voksolásra, akkor 2027 őszén választunk új parlamentet.

Cziprusz a lehetséges jelöltek között Pandyt is említette, akivel próbáltuk felvenni a kapcsolatot, de egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott lapunk rendelkezésére állni. Pandy, bár az egykori Híd-platformból érkezik, jó kapcsolatot ápol azokkal a párttagokkal, akik az Összefogásból jöttek a Magyar Szövetségbe. Információink szerint ez a két egykori platform jelentős számú küldöttet delegál a közgyűlésbe, ha ők koordináltan járnak el, akkor Pandy esélyei nem elhanyagolhatóak.

Gyimesi György, a Magyar Szövetség alelnöke lapunknak ismételten és egyértelműen kijelentette, nem indul el az elnöki székért. „Ahhoz, hogy a választópolgárokat képviseljem, nekem nincs szükségem sem alelnöki, sem pártelnöki posztra” – jelentette ki. Majd a párt jelenlegi vezetését bírálta, amely beszámolója szerint kihagyta őt a döntésekből. Gyimesi a közösségi oldalán önálló kommunikációt folytat, megnyilvánulásai szinte teljesen beilleszkednek a kormányzó pártok, azon belül is a Smer, esetleg a Hlas által képviselt megszólalásokba. Információink szerint Gyimesi nem kampányol a Magyar Szövetség kongresszusi küldötteinek körében.