Maradt az egy magyar szavazat

Az új kisebbségi kormánybiztos kinevezése után azt nyilatkozta lapunknak, szeretné visszaállítani a kisebbségi bizottság eredeti szavazási rendszerét, amelyben a nagyobb létszámú kisebbségeknek létszámukkal nagyjából arányos számú szavazatuk volt. „Szeretném, ha visszatérnénk az eredeti modellhez, de előbb konzultálni akarok a kisebbségi bizottság tagjaival” – mondta az április első felében kinevezett Bukovszky László. A hét elején lezajlott a kisebbségi bizottság első ülése az új kormánybiztos vezetésével, ám a szavazási rendszer egyelőre maradt a régiben. Bukovszky kérdésünkre azzal magyarázta a dolgot, további egyeztetésekre van szükség, ő a maga részéről nyitott, ám szükség van a kisebbségek kezdeményező hozzáállására is. Szerb lobbiA kisebbségi bizottság szavazási rendje az egyszínű Smer-kormány alatt, a biztosi hivatalt vezető Mária Jedličková idején változott meg. A javaslatot az a Stane Ribič nevű szerb kisebbségi képviselő terjesztette a bizottság elé, akinek lányát Jedličková a biztosi hivatalban alkalmazta (még mindig a hivatal alkalmazásában áll). Ribič akkor arra hivatkozott, a kisebb létszámú kisebbségek hátrányos helyzetbe kerülnek azáltal, hogy a nagyoknak több a szavazatuk. A javaslat megosztotta a bizottságot, ám végül megszavazták, így akkortól az egy kisebbség/egy szavazat elve érvényes, aminek következtében a kisebb, néhány száz fős képviselettel bíró kisebbségek könnyen leszavazhatják a nagyobb kisebbségeket. Magyar próbálkozásA bizottság magyar tagjai egyszer már megpróbáltak változtatni a helyzeten, 2014-ben benyújtott javaslatuk rendelkezésre áll, magyarázta lapunknak Szekeres Klaudia, a bizottság egyik magyar tagja. A 2014-es javaslat két megoldási lehetőséggel számolt: az első visszaállította volna az eredeti rendet, a másik pedig a minősített többség elvét vezette volna be, a Lisszaboni Szerződésben alkalmazott modellből kiindulva. Akkor végül a bizottság nem szavazott a magyar javaslatról.Tokár Géza, a bizottság másik magyar tagja, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint nem formális keretek között már tárgyaltak a szavazási rendszerről a kormánybiztosi hivatallal. „Konstruktív megközelítéssel találkoztunk” – árulta el az Új Szónak Tokár, aki szerint a roma és a ruszin kisebbség képviselői sem értenek egyet a fennálló rendszerrel. Mire jó a bizottság?A kisebbségi bizottság a kormány tanácsadó szerve, amely az emberi jogi kormánytanácson keresztül terjeszthet ajánlásokat a kormány elé. Tagjai a tizenhárom kisebbség képviselői, akiket a kisebbségek szervezetei választanak meg. Jelentéseket készít, ajánlásokat fogalmaz meg, az egyik legfontosabb jogköre pedig a kulturális támogatásokat érinti, a kormányhivatal ugyanis kikéri véleményét a szakmai bizottságok felállításakor. A bizottság megtárgyalja a támogatási keretösszeg kisebbségek közötti elosztását is, ami komoly viták tárgya volt korábban. A szavazási rend pedig ebben a kérdésben (tehát annak meghatározásában, melyik kisebbség mekkora támogatási összegért pályázhat) kulcsfontosságú lehet. „A kisebb létszámú kisebbségek feltételezik, hogy a mostani szavazási rendszer megváltoztatásának következtében megváltozna a támogatási rendszer, azaz visszatérnénk egy korábbi modellhez” – magyarázta Tokár. A támogatási keretösszeget azonban jelenleg egy fix modell osztják el. Kérdés, hogyan változnak meg a kisebbségi bizottság jogkörei, ha létrejön a Kisebbségi Kulturális Alap, amely az eddigi információk szerint 2018 januárjától kezdhetné el működését.