Fico vezeti majd a Nemzetiségi Tanácsot, ahol a kisebbségek képviselői leszavazhatják a kormányt

Az államigazgatás államtitkári szinten képviselteti magát a tanácsban, a minisztériumok egy-egy államtitkárt küldenek majd az ülésekre. Ez mennyire viszi előre a munkát? 

Ez is általános szabály, a kormánytanácsokban államtitkári szinten képviseltetik magukat a minisztériumok. Ők is küldhetnek azonban helyettest. De ez is a tanács rangját mutatja: olyan tagot kell delegálni, aki képes saját hatáskörben döntést hozni. A közigazgatás részéről nőtt a tagok száma is, több minisztérium delegál tagot a tanácsba, mint amennyi a bizottságba delegált. Minden tárca ugyan nem képviselteti magát, főleg azokat a minisztériumokat akartuk bekapcsolni, akiknek közük van – szélesen értelmezve – a kisebbségi témához. Tagja lett például az egészségügyi minisztérium vagy a régiófejlesztés. A kormányfővel és a kisebbségi ügyi biztossal együtt összesen 16 tag érkezik az államigazgatásból.

Változott azonban a kisebbségek képviselőinek a száma is a bizottsághoz képest.

Igen, a bizottságnak 25 kisebbségi tagja volt, a tanácsnak 27 lesz. A magyar kisebbség képviselőinek a száma nőtt kettővel, öt helyett hét magyar tagja lesz a tanácsnak. Ez a kormánytanács ebből a szempontból is egyedülálló lesz, mivel az államigazgatásnak lesz 16 szavazata, a kisebbségeknek pedig 27, vagyis a kisebbségek lesznek túlsúlyban. A tárcaközi egyeztetésen ez ellen egyik minisztérium sem tiltakozott. A nyilvánosság részéről, egyes szélsőséges szervezetektől érkezett ugyan olyan javaslat, hogy minden kisebbségnek csak egy szavazata legyen, de ezt nem fogadtuk el. 

 A magyar tagok száma nőtt kettővel, a többi kisebbség ugyanannyi tagot delegál a tanácsba is, mint a bizottságba. A magyarok száma már a bizottságban is a legmagasabb volt, 5 főt választhattak meg magyar szervezetek, míg a második legnagyobb számmal rendelkező romák négyet. Miért csak a magyar képviselők száma nőtt? 

Én ezt azért tartottam fontosnak, mert a magyar kisebbség a legnépesebb, 450 ezer fő, és legalább egy képviselővel rendelkeznek a tanácsban a legkisebb nemzetiségek is, akik csak néhány száz főt számlálnak. A magyar közösség egy összetett társadalom, ezért fontos, minél több nézet, terület képviselve lehessen. Nyilván a 7 tag sem sok, de így nagyobb az esélye, hogy színesebb lesz a magyar képviselet. 

A kisebbségi képviselőket választották a bizottságba, választani fogják a tanácsba is? Hogyan alakul meg az első tanács? 

Az átmeneti időszakban a bizottsági tagok a kormánytanács tagjaivá válnak. A két új magyar tag a bizottság póttagjai közül kerül ki. De hamarosan új választások lesznek, ezt 2025 február végéig kell lebonyolítani. A választás úgy zajlik majd, mint ahogy a bizottságba is történt: a kisebbségi szervezetek regisztrálhatnak, javaslatot tehetnek a tagokra és egyben megválaszthatják a tanács tagjait. Ez a választás minden kisebbség esetében külön-külön történik. 

A tanács hatásköre bővül a bizottságéhoz képest? 

A hatáskörök erősebbek lesznek, hiszen a tanács eggyel magasabb szintet képvisel, mint a bizottság. 

 Igen, de továbbra is csak a kormány tanácsadó testülete marad, nem határozhat önállóan, csak javaslatokat tehet a kormánynak. 

Alapvetően ez igaz, de a statútumban szerepel, hogy a tanács kezdeményezhet bizonyos kérdésekben, ellenőrző szerepe is van, értékeli a nemzetközi és a hazai kötelezettségvállalások betartását. Ez több mint egyszerű tanácsadás. De az is fontos, hogy azokat a javaslatokat, jelentéseket, törvénytervezeteket, amelyek a kisebbségeket is érintik, és a kormány elé kerülnek, előbb a tanácsban is meg kell vitatni. Az egyik ilyen példa a napokban a sajtóban is tárgyalt államnyelvtörvény módosítása, ezzel a tanács is foglalkozni fog. A kormány elé csak úgy kerülhet a törvénytervezet, hogy a tanács javasolja vagy nem elutasítja elfogadását, és mint tudjuk, ennek a tanácsnak a kormányfő az elnöke.

Az államnyelvtörvényt már említette, lesz más olyan téma is a tanács előtt, ami már most látható, és jelentősen befolyásolja a kisebbségek helyzetét? 

A nyelvtörvény módosításáról pontosan még nem tudható, hogy mit fog tartalmazni, a kormányprogramban csak annyi szerepel, hogy a szlovák nyelvhasználat minőségét és a tudományos szférával való együttműködést szeretnék javítani. A kulturális minisztérium eddigi nyilatkozatai azonban ezzel nincsenek összhangban, nem úgy tűnik, hogy a szaktárca a kormányprogramban lefektetett irányba indult volna. Inkább a bírságok összegét, a szlovák feliratok számát növelnék. Ezzel mindenképpen foglalkozni fog a tanács. A másik nagy feladat a kisebbségek jogállásáról szóló törvény előkészítése, erre már egy munkacsoport létrejött. Folytatni fogjuk azt a munkát, amit az előző kisebbségi ügyi kormánybiztos már elkezdett. 

Mikorra várható, hogy elkészül a törvényszöveg? 

Ha jó eredményt akarunk elérni, akkor egy év biztosan kell hozzá. Olyan tervezetet akarunk összerakni, ami elfogadható lesz a kormány számára is. A munkacsoportban ott ülnek a minisztériumok képviselői is, mert azt szerettem volna, ha azonnal kapunk visszajelzést a részükről. 

Az előző kormánybiztos már elkészítette a törvény egy változatát, de annak elfogadása még az előző kormány idején elakadt. Most teljesen új törvény készül vagy építenek arra, ami már elkészült?

Olyan értelemben a folyamat újra kezdődik, hogy a törvény alapelveivel, a jogalkotási szándékkal kezdjük a munkát. Először tehát azokban a területekben kell megegyeznünk, amit szabályozni szeretnénk. Miután ezt a kormány jóváhagyta, kezdődhet a törvényszöveg megfogalmazása. Természetesen az alapelvekkel párhuzamosan a törvényszövegen is dolgozhatunk. És nem hagyhatjuk figyelmen kívül a már elkészült változatot sem, hiszen egy adott terület szabályozásának megvannak a módszerei, ezért nyilván a korábbi változat egyes elemei is megjelennek majd az új tervezetben. Olyan tervezetet akarunk összerakni, ami elfogadható lesz a kormány számára is, és ami a kisebbségek igényeinek is megfelel.