Magyarország széles sávon

Ha valaki kimarad az információs javakból, nem kell mást tennie, mint keresni egy közösségi internetes hozzáférési pontotA szerző felvételeAz információs társadalom sokak számára még ismeretlen fogalom. Ön miként határozná meg ezt a kifejezést?

Ez egy olyan jellegű képződmény, amelyet mindenki maga fog meghatározni. Tulajdonképpen nincs benne semmi újdonság. Az ember mindig is kommunikált, információkat termelt, forgalmazott, tárolt, felejtett és tanult. Az információs társadalom ezeknek az emberi képességeknek a megsokszorozódását jelenti. Olyan viszonyok létrehozását, amelyek keretében a bennünk lévő információs erőket sokkal tudatosabban és hatékonyabban tudjuk működtetni.

Ön úgy vélekedett, ennek a társadalomnak mi talán már nem leszünk képesek részévé válni, inkább csak a gyermekeinké lesz. Ezt miért gondolja?

Nincs okom feltételezni, hogy másképp lesz. Gondolja csak el, ha néhány száz évvel korábban találkozunk és a kódexeket másoló szerzeteseknek valaki mutat egy könyvet, azzal hogy azt most nyomtatták. A szemünk előtt itt vannak azok az új kommunikációs eszközök, amelyek a gyermekek számára ugyanolyan természetesek lesznek, mint az előbbi példában a könyv volt.

Az Ön által felrajzolt világ lényegében elektronikus információcserét, adattárolást jelent. Nem tart attól, hogy emiatt kettészakad a társadalom? Az emberek egy része óhatatlanul kimarad belőle.

Melyik társadalom volt egységes? Mindig voltak olyanok, akik kimaradtak a társadalom uralkodó kultúrájából, értékrendszeréből, érdekrendszeréből. Mindig voltak szegények és gazdagok. Marx annak idején úgy mondta, hogy mindig voltak burzsoák és proletárok. Újdonság viszont, hogy a korábbi egyenlőtlenséghez képest az információs társadalom sokkal hatékonyabb lehetőséget biztosít a felzárkózásra és az igazságtalanságok áldozatainak kárpótlására. Ha valaki jobbágy volt a középkorban, egy nemessel szemben behozhatatlan hátrányban volt. Meg kellett várni a forradalmat, hogy kialakuljon a polgári egyenlőség. Az információs társadalomban, ha valaki kimarad az információs javakból, nem kell mást tennie, mint keresni egy közösségi internetes hozzáférési pontot és megtanulni azt a néhány alapismeretet, amellyel megnyílhat előtte egy új világ. Munkát vállalhat, nyelvet tanulhat, kiküzdheti magát abból a helyzetből, amelybe a korábbi társadalmi igazságtalanságok hatása alatt nem igen tudott kiszabadulni. Tehát egy igazságosabb helyzet fog bekövetkezni.

A következő kissé meglepő állítása, hogy ahol nincs széles sávú internet, ott nincs semmi.

Az állítás igazában úgy hangzik, hogy ahol nincs internet, ott nincs semmi. Mégpedig azért, mert ez az új világ azok számára biztosítja az érvényesülést, az élet kiteljesülését, akik bele tudnak kerülni. A keskeny sávú internet is lehetőséget ad a sokoldalú kommunikációra, bizonyos tartalmak elsajátítására, csak éppen sokkal lassabban. A széles sávú internet ezt a lassúságot oldja fel.

A statisztikák szerint az EU-hoz csatlakozó országok közül Észtországban a legmagasabb az internethasználók aránya. Miként tudtak egy szovjet utódállamban eljutni erre a szintre?

Észtország nagyon közel van Finnországhoz, a két nyelv közelebb van egymáshoz, mint a magyar és a finn. A finn részvétel az észt információs társadalom kialakításában nagyon jelentős volt. Az észtek felismerték, hogy ha nincs információs társadalmuk, akkor a szovjet elnyomás jelentette borzalmas hátrányuk sokkal nehezebben számolható fel. Csak tanulhatunk tőlük.

Mindezek után nehéz lenne azt állítani, hogy Szlovákia nagy utat tett meg az információs társadalom kialakításában. Ön is tárgyalt az ebben illetékes hazai államtitkárral.

Branislav Opaterný közlekedési és távközlési államtitkár úr kinevezése szerintem minden szempontból jó választás volt. Rajta nem fog múlni, hogy létrejöjjön egy szlovák stratégia és beinduljanak azok a folyamatok, amelyek eredményeként Szlovákia is éppen úgy információs társadalom lesz, mint más európai országok. Ez elsődlegesen magukon a szlovák állampolgárokon, a szlovák üzleti szférán és nem kis mértékben a szlovákiai politikai erőkön múlik. Ahol van akarat és költségvetési eszköz, ott viszonylag gyorsan nagyon nagy fejlődést lehet elérni. Ilyen szempontból jó jel, hogy kormányzati szintre emelték ezt a témát.

Nézzük meg akkor Magyarországot, hiszen ön az előadásában nagyon érdekes programokat vázolt fel. Hol tart önöknél az elektronikus aláírás bevezetése? Mennyire hozzáférhető egy átlagpolgár számára?

Az elektronikus aláírást törvény teszi lehetővé. Az idei év első felében pedig létrejöttek azok a hitelesítő szervezetek, amelyek adhatnak elektronikus aláírást. Ez bonyolult kérdés, mert háromféle digitális aláírás is lehetséges. Ami a kormányzat és a polgárok elektronikus érintkezését illeti, itt még nincs kézzel fogható eredmény. De már júniustól lehetségessé válik a címváltoztatás bejelentése, a gépjárművezetői igazolványok cseréjének igénylése és lebonyolíthatóak lesznek más hasonló, egyszerű tranzakciók. Már idén több százezer ember élt azzal a lehetőséggel, hogy az internetről töltse le az adóbevallási kérdőívet. A legnagyobb adófizetők számára már most is lehetséges az adóbevallás benyújtása elektronikus úton és ez a lehetőség tovább szélesedik. Várhatóan még ebben a hónapban beindul az elektronikus számlaforgalom, ami több millió papírcetlit vált fel.

Az információs társadalmi stratégia elemei közül Ön személy szerint melyiket szeretné leginkább megvalósítani?

Nekem a szocializáció a szívügyem. Nagyon szeretném, hogy az óvodák és az iskolák teljes körűen kapcsolódjanak be a széles sávú internetes hálózatba és legyenek olyan szoftverek és tartalmak, amelyek révén a gyermekek természetesnek fogadják el a világhoz való viszonyulásnak ezt a módját. Ha ez megtörténik, akkor rajtuk keresztül a szülők és a nagyszülők is pozitívabban fognak viszonyulni ehhez a világhoz.

Tervezik a Nemzeti Digitális Adattár kialakítását is. Ez hogyan néz majd ki?

Ez egy szabványt jelent, amelyet mindenkinek be kell tartania, ha a nála található kulturális információt digitalizálni akarja. Az NDA tagja lehet egy levéltár, múzeum, történeti gyűjtemény. Idén másfél milliárd forint értékben írunk ki digitalizálási pályázatokat, de lesznek kisebb pályázatok helyi gyűjtemények vagy történelmi témák számára. Az adattár az évek során folyamatosan bővül majd és egy megfelelő, ugyancsak kötelezően alkalmazott kereső szisztéma segítségével oktatási és kutatási céllal mindenki számára hozzáférhető lesz. Az egységes szabványoknak köszönhetően a rendszer része lesz az Európai Tudástárnak is.

Említette a Jövő Házának létrehozását. Ez hogy néz majd ki?

Részben úgy, mint a SONY Ház New York-ban, az IBM Központ Washingtonban. Itt szeretnénk szemléltetni az információs társadalom kialakítására szánt projekteket, másrészt pedig az információs társadalomhoz kötődő legújabb technológiák is bemutatásra kerülnek. Folyamatosan megújuló kiállítást tervezünk, ahol a látogatók mindent kipróbálhatnak interaktív módon. Terveink szerint a kiállítás első változata jövő év szeptemberében nyílik meg, valószínűleg a Millenáris Parkban.

A hallgatóság is meglepődött a hátrányos helyzetű csoportok internetes-felzárkóztatását célzó programon. Ez miből áll?

A nyugati országok mintájára az érzékszervi fogyatékosok számára eddig is komoly fejlesztéseket finanszíroztunk. A felolvasó programokat széles körben hozzáférhetővé szeretnénk tenni a vakok számára. Távmunka-programokat teszünk lehetővé, hogy a mozgásszervi fogyatékosok számára házhoz jöjjön a munkahely. Ezen kívül vannak regionálisan és szociálisan hátrányos helyzetű kategóriák, amelyek számára általános informatikai képzést akarunk biztosítani e-learning megoldások segítségével.

Melyek a következő években követett kormányzati célok?

Ha egy társadalom fejlődni akar, két irányban kell fejleszteni: az egyik az autópálya, mely az atomok világában teremt rendet és teszi lehetővé a gyors forgalmat. A másik a széles sávú Internet, mely a bitek világában teszi lehetővé ugyanezt. Ezen kívül kell egy jó hírközlési és informatikai törvény, kellenek használók és tartalmak, melyek átfogják az egész életet a bölcsőtől a sírig. Ha egy ország európaivá akar válni, nincs más választása, mint az információs társadalom.