Lelőtték a magyar trónörököst

ÖSSZEFOGLALÓ

„Az újkor legdilettánsabb zsarnokölése.” A szarajevói merénylet egyik legismertebb monográfusa, a szerb Vladimír Dedijer nevezte így azt az akciót, melynek eredményeként 1914. június 28-án lelőtték Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét. A merénylet pont száz évvel ezelőtt történt.

Az akciót az Ifjú Bosznia nevű szerb forradalmi-nemzeti szervezet készítette elő. Ferenc Ferdinándot szarajevói, hadászati célú látogatása során akarták meggyilkolni. Az összeesküvők biztosra mentek, ugyanis a látogatás különböző pontjain hat merénylő is készen állt a trónörökös megölésére, ám végül majdnem sikertelen lett az akció. Az egyik összeesküvőt megzavarta egy csendőr, a másik a főherceg iránti sajnálatból nem volt képes lőni, a harmadik megijedt. A negyedik rosszul dobta el az időzített gránátot, így Ferenc Ferdinánd sérülés nélkül megúszta a merényletet.

A trónörökös végzetét végül vakmerősége és a rosszul megszervezett védelem okozta. Nem sokkal a gránátos merénylet után a városházáról távozó Habsburggal az ötödik merénylő, Gavrilo Princip végzett: két lövést adott le a trónörökösre, egyet pedig a nejére. Mindketten perceken belül meghaltak. Principet börtönbüntetésre ítélték, mivel a merénylet elkövetésekor még nem töltötte be a 20. életévét – végül 1918-ban, fél évvel a világháború vége előtt a csehországi terezíni börtönben halt meg tuberkulózisban.

Az áldozat, az akkor 50 éves Ferenc Ferdinánd lett volna a következő osztrák császár és magyar király (I. Ferenc József 1916-ban hunyt el). A nehéz természetű trónörökös nem volt népszerű uralkodói körökben, magyarellenessége miatt pedig Magyarországon sem kedvelték. Célja a dualista rendszer átalakítása, az osztrák és a magyar elit hatalmának visszanyesése volt.

A merénylet következtében robbant ki háború az Osztrák–Magyar Monarchia és a szomszédos Szerbia között, amely napokon belül világháborús konfliktussá terebélyesedett. Mivel az akkori nagyhatalmak között évek óta feszült volt a helyzet, a világháború valószínűleg a merénylet nélkül is kitört volna, ám a gyilkosságot tartják a nagy háború közvetlen kiváltó okának. A július 28-án kezdődött, négy éven át tartó világháború – mely a történelem addigi legnagyobb konfliktusa volt – 20 millió emberáldozatot szedett, s teljesen átrajzolta Közép- és Kelet-Európa térképét. (MSz)