Külföldi tőkére vár a hármas határ

Juhász István, az alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta: „Már a kezdetekkor az együttgondolkodás, együtt cselekvés vezérelt bennünket. A 1994-től működő szlovák-magyar határ menti együttműködés 1996-ban kiterjedt a kárpátaljai térségre”. Előbb Sátoraljaújhelyen, Nagykaposon és Ungváron alakultak meg a vállalkozásfejlesztési információs irodák, létrehozták a Kárpátok Határ Menti Gazdaságfejlesztési Szövetséget. „A hármas határ mentén felvetődő elképzelések, kezdeményezések támogatását tartjuk tevékenységünk fő profiljának, s ezek kivitelezéséhez biztosítjuk a szakmai hátteret. Számos programot sikeresen megvalósítottunk, de látunk még tartalékokat, amelyeket folyamatosan beépítünk tevékenységünkbe” – summázta az igazgató. Szerinte feltétlenül szükség van a külföldi tőke fokozottabb jelenlétére a térségben, amely nagyobb lendületet adna a gazdasági vérkeringésnek.

Az irodák naprakész információs adatbázissal rendelkeznek, melyben az érdeklődők megtalálják a térség gazdasági, kereskedelmi, kulturális lehetőségeinek kínálatát. Az irodák közvetett segítségével közel 300 üzleti kapcsolat, kooperációs vállalat és vállalkozás jött létre az eltelt évtized alatt, de nem zárkóznak el a további bővítéstől sem. A viszonylag kevés határátkelő és a határátlépéssel öszszefüggő ügyintézés azonban fékezi a határ menti kereskedelem folytonosságát. Ezt az akadályt egyrészt a vonatkozó jogszabályok összehangolásával, másrészt új határállomások megnyitásával lehetne leküzdeni. Régóta várnak a Dobra–Dámóc (szlovák–magyar), illetve a Mátyóc–Palló (szlovák–ukrán) átkelők kiépítésére, melyek biztosítanák a nemzetközi áruforgalom folyamatos bonyolítását. Az alapítvány egyik célkitűzése az egységes gazdasági-vállalkozói övezetek létrehozása a hármas határon. Juhász István szerint az inkubátor-programok és ipari parkok lényeges megkönnyíthetik a vállalkozói tevékenységet, ezért ezekre is fokozott hangsúlyt fektetnek.