Közel az amnesztiák eltörlése

Tegnap a parlament elfogadta az alkotmánymódosítást, amely lehetőséget nyújt a mečiari amnesztiák eltörlésére.

Pozsony. A koalíció és az ellenzék sokáig kereste a közös nevezőt. Abban, hogy ifj. Michal Kováč elrablása és Róbert Remiáš meggyilkolása ne évüljön el, viszonylag gyorsan megállapodtak. Ahogyan abban is, hogy az Alkotmánybíróság (AB) előtti eljárásban Peter Kresák (Híd) és Peter Kubina jogász képviseli majd a parlamentet. Viszont a Technopol-ügyben hirdetett valamennyi kegyelmi rendelet eltörléséről, illetve az AB jogköreinek kibővítésével kapcsolatban nem közeledtek az álláspontok. Az összes kegyelmi rendelet eltörlésében nem tudtak megállapodni. Ha a parlament megszavazza a mečiari amnesztiák és a kegyelmi rendelet eltörlésére vonatkozó határozatot, akkor az Alkotmánybíróságnak 60 napja lesz arra, hogy elbírálja a deklarációt. Ha ez alatt az idő alatt az AB nem hoz döntést a határozatról, az akkor is érvényes lesz.

Tegnap délelőtt még tartott a vita az ellenzék és a koalíció közt. A képviselők úgy vitáztak a koalíció alkotmánymódosító javaslatáról, hogy azzal egy időben a házbizottság is tárgyalt az ellenzék és a koalíció közötti egyezség feltételeiről. Grendel Gábor (NOVA) a vita során a Technopol-ügyben hirdetett összes kegyelmi rendelet eltörlésére tett módosító javaslatot. A koalíció azzal érvelt, az összes kegyelmi rendelet azért sem törölhető el, mert az sem ismert, pontosan hány személy részesült ilyen kegyelemben.

Ellenzéki képviselők azt állították, délután is egyeztetni fognak a koalíciós javaslatról, ezzel egy időben a koalíció viszont úgy vélte, már megállapodtak. „Az utolsó formai simításokat végezzük a javaslaton” – közölte Bugár Béla (Híd) a délelőtti felszólalásában. „Csak a koalíciós partnerek kompromisszumos javaslatáról beszélhetünk” – kontrázott szavaira Erika Jurinová (OĽaNO). Az, hogy a képviselők álláspontja nem közeledett, a vitából is világos volt. Bugár szerint az ifj. Michal Kováčra vonatkozó kegyelmi rendelet eltörlését az indokolja, az apja adott kegyelmet fiának. A Híd elnöke az Alkotmánybíróság (AB) jogköreinek kibővítése mellett is érvelt, véleménye szerint ugyanis a jogszabály így vagy úgy, de mindenképpen az AB elé kerül, az érintettek már jelezték, hogy megtámadják azt. Peter Osuský (SaS) viszont azzal érvelt, hogy egyetlen törvény sem tiltja, hogy az elnök kegyelmet adjon a fiának. „Az Alkotmánybíróság jogköreinek kibővítése nélkül pedig 30 képviselőnek arccal és névvel is vállalnia kellene, hogy nem támogatja az amnesztiák eltörlését” – érvelt Osuský.