Kollár: Senkit sem szabad a Beneš-dekrétumok alapján diszkriminálni

A kormánykoalíció politikusai is foglalkoznak azon földtulajdonosok ügyével, akiktől az állam a magyarokat és németeket kollektív bűnösöknek nyilvánító Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni a Pozsonyt elkerülő D4-es autópálya alatti telkeiket. Megkeresésünkre Kollár azt nyilatkozta, magyarul is beszélő párttársain keresztül lapunkból értesült az ügyről és azonnal felvette kapcsolatot az általuk jelölt közlekedési miniszterrel, Andrej Doležallal, akitől egy részletes elemzést kért. A házelnök egyben hangsúlyozta, hogy az autópálya alatti telkek rendezésének kérdését még az előző kormány indította el. „Mi ezt az egész témát csak megörököltük” – nyilatkozta Kollár. Kiemelte, az ügyben kulcsszerepet játszó két intézmény, a Szlovák Földalap (SPF) és a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) élére is röviddel ezelőtt új vezetés került.

Kollár elismeri, hogy a Beneš-dekrétumoknak és a kollektív bűnösség elvének máig tartó emberjogi hatásai vannak. „Egyrészt a háború utáni döntésekből következő tulajdonjogi viszonyok megváltoztathatatlanok. Másrészt az említett 75 évvel ezelőtti döntések ma nem szolgálhatnak diszkrimináció alapjául, és nem lehetnek új jogviszonyok ezen belül tulajdon-jogviszonyok okai sem” – fejti ki álláspontját a koalíciós párt vezetője.

Gyimesi: Álljon le az elkobzás!

Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő azt ígéri, leállítják a kollektív bűnösség elve alapján való vagyonelkobzásokat. Gyimesi tegnap a parlament előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a dekrétumok alapján még ma is koboznak el magánvagyont. Mindezt azért, mert az érintettek felmenői magyar vagy német nemzetiségűek voltak. Rámutatott, pont ez történik azon földtulajdonosok esetében is, akiknek a telkén a Pozsonyt elkerülő körgyűrű, a D4-es autópálya épül. A Szlovák Földalap indítványára a Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) ugyanis nem hajlandó kifizetni a rendkívül értékes ingatlanok árát a tulajdonosoknak. Arra hivatkoznak, 75 évvel ezelőtt ezeket el kellett volna kobozni, ezért a konfiskációt az állam ma be akarja végezni. A képviselő kiemelte, az ilyen döntéseket összeegyeztethetetlennek tartják az európai joggal és a Szlovákia uniós csatlakozását rögzítő szerződésben foglaltakkal. Az uniós csatlakozás során ugyanis Szlovákia elkötelezte magát, hogy nem fogja alkalmazni a Beneš-dekrétumokban foglalt kollektív bűnösség elvét.

Jelentkezzen, aki így járt!

Gyimesi szerint úgy kell módosítani a jogszabályokat, hogy ma ne történhessen újabb vagyonelkobzás. „Meg kell állítani a kisajátítási eljárást” – mondta a D4-es alatti telkekre vonatkozóan. Hozzátette, egy politikai egyezség alapján akár kártalaníthatnák is azokat a tulajdonosokat, akikről tudható, hogy elkobozták a vagyonukat. „És egy bocsánatkérés is megvalósulhat” – tette hozzá azzal, hogy a koalíción belül is foglalkoznak az üggyel.

Azzal kapcsolatban, hogy van-e a kormánykoalícióban politikai akarat a probléma megoldására, arra emlékeztetett, Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök budapesti látogatása során kijelentette, nem tartja elfogadhatónak, hogy 2020-ban a kollektív bűnösség elvét alkalmazzák. Gyimesi egyelőre azonban nem tudta pontosítani, hogy mennyi időt vehet igénybe ez a folyamat. Jelenleg az igazságügyi minisztériumnak az állásfoglalására várnak. A képviselő arról is beszélt, szerinte magukat a dekrétumokat eltörölni nem lehet, hiszen azok formálisan már évtizedekkel ezelőtt hatályukat vesztették. „A Beneš-dekrétumok és a hozzájuk tartozó 1945-ben hozott törvény erejű parlamenti határozatok mégis a mai napig kifejtik hatásukat” – jelentette ki a képviselő. Egyben felszólított mindenkit, akitől hasonló módon kobozná el az állam a vagyonát, hogy jelezze ezt neki.

A képviselő elismerte, nem rendelkeznek pontos adattal arra vonatkozóan, hogy országosan mennyi ingatlant érinthetnek még a Beneš-dekrétumok. Szerinte egy ezt vizsgáló bizottság felállítása lehetne a megoldás. Gyimesi arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elmarasztalta Szlovákiát egy olyan ügyben, amikor az állam most akarta érvényesíteni a Beneš-dekrétumok által előírt vagyonelkobzást. Az ügyről mi is részletesen beszámoltunk.

A hidasok a felelősek?

Gyimesi szerint az ügyért a politikai felelősség a Hidat terheli. „Amely 10 évig a magyar kisebbség és a kisebbségi érdek védelmezőjének szerepében tetszelgett” – mondta, és hozzátette, hogy a Híd nem védte meg a nemzetiségek érdekeit, holott ez a párt irányította a probléma megoldása szempontjából kulcsfontosságú közlekedési és igazságügyi minisztériumot is. Korábban lapunknak adott nyilatkozatában Érsek Árpád (Híd) egykori közlekedési tárcavezető hárította az ügyben a felelősségét. Arról beszélt, hogy a minisztériumához tartozó autópálya-társaság azoknak fizetett, akik az ingatlan tulajdonlapján szerepelnek. Nem említette, hogy lenne olyan eset, amikor ez nem így történt, annak ellenére sem, hogy a kérdéses ingatlanok ügyének egy korábbi fázisában a parlamentben is interpellálták őt.

Tomáš Plank, a D4-es alatti telkekkel rendelkező földtulajdonosokat képviselő ügyvéd lapunknak elmondta, a szóban forgó ingatlanok esetében az autópálya-társaság nem a tulajdonosoknak utalta át az ingatlanok árát, hanem a földalapnál helyezte letétbe az összeget. Mindezt annak ellenére, hogy az érintett magánszemélyek szerepelnek a telkek tulajdonlapján. Az autópálya-társaság arra hivatkozott, lehetséges, hogy konfiskált ingatlanokról van szó. Az ügyvéd szerint azonban a klienseit egyszerűen megfosztották a vagyonuktól. Míg a földalap korábban elismerte, hogy a dekrétumok alapján járt el, az ügyben főszerepet játszó autópálya-társaság nem hajlandó információt adni, miért nem fizet a tulajdonosoknak. Arra hivatkoznak, az ügyben bírósági eljárás folyik, ezért nem adhatnak ki részletes adatokat.

Fiala-Butora János ügyvéd, aki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán képviselt egy hasonló ügyet, elmondta, a rendszerszintű megoldásnak a földrendezés is része kell legyen.