A Beneš-dekrétumok még 75 év után is problémát okoznak

Eduard Beneš dekrétumai 1945-ből származnak ⋌(Felvétel: TASR-archívum)
Pozsony |

Az állam a Beneš-dekrétumok alapján annak ellenére is elkobozná egy magánszemély földjét, hogy az európai emberjogi törvényszék kimondta, a szlovák bíróságok igazságtalanul jártak el a földtulajdonossal szemben. A vagyonelkobzás alapja, hogy az illető felmenői magyarok voltak.

A szlovák igazságügyi minisztérium a honlapján nyilvánosságra hozott közleményében elismeri, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága kedden elmarasztalta Szlovákiát, mert az Állami Erdőgazdaság (Lesy Slovenskej republiky) a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akar elkobozni egy magánszemély tulajdonában lévő 35 hektárnyi erdőt. Érdekes módon a közlemény nem nevezi meg a magyarokat és németeket jogaiktól megfosztó 75 évvel ezelőtti dekrétumot, csak „1945-ből származó kormányhatározatként” hivatkoznak rá. Az igazságügyi tárcára máskor azonban jellemző, hogy a jogszabályokat teljes nevükön említi. Az állami erdővállalat által hivatkozott dekrétum pontos neve így hangzik: „A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a 104/1945 számú, a németek, a magyarok és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt mezőgazdasági tulajdonnak a konfiskálásáról és gyorsított szétosztásáról szóló határozata.”

A kormánynak lépnie kell

Fiala-Butora János, a strasbourgi emberjogi perek szakértője, aki a jelen nemzetközi ügyben a magánszemély oldalán megbízott szakértőként vett részt, elmondta, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése nyomán a szlovák kormánynak is lépnie kell. A jogász szerint az igazságügyi minisztériumnak a strasbourgi döntés nyomán elő kellene készítenie a nemzetközi törvényszék által kifogásolt szlovák jogi intézmény, a főügyészi felülvizsgálati kérelem megváltoztatására vonatkozó törvénymódosítást. Egy ilyen főügyészi beavatkozással tudták ugyanis elindítani a korábban már jogerős, a magántulajdon elkobzását elutasító bírósági döntések megváltoztatását.

Ezzel kapcsolatban megkerestük az igazságügyi tárcát is, arra voltunk kíváncsiak, mit lépnek az ügyben. A minisztérium válasza azonban kevés konkrétumot tartalmaz.

„A Szlovák Köztársaság köteles végrehajtani, egyben elfogadni olyan szükséges, individuális és általános intézkedéseket, amelyek hatásosságát az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága értékeli majd ki”

– írja a tárca. Hozzáteszik, hogy értesítik a Főügyészséget, a Legfelsőbb Bíróságot és az Alkotmánybíróságot is, hogy a hasonló esetben hozott döntéseik során vegyék figyelembe a nemzetközi törvényszék álláspontját.

A dekrétumok hatása

Fiala-Butora szerint az ügy arra is rávilágít, hogy a Beneš-dekrétumok még ma is problémát okoznak, hiszen ma is vagyonelkobzások hivatkozási alapjaként szolgálhatnak. A jogász arra emlékeztet, hogy még Szlovákia uniós csatlakozási tárgyalásainak idejében az Európai Bizottság is vizsgálta a dekrétumok kérdését.

„Azzal zárták a vizsgálatot, hogy ha ezek a rendelkezések valóban nem okoznak a jelenben problémát, ahogy azt a szlovák kormány állítja, akkor nem firtatják, hogy a dekrétumok ellentétesek-e az unió jogrendjével. De ez a helyzet most megváltozott”

– fogalmazott a szakember.

Arról is beszélt, hogy a dekrétumok alapján elkobzott vagyont jelenleg nem lehet visszaigényelni, és a jogfosztásért bocsánatot sem kért azóta senki. „Ez pedig egy felszín alatti feszültséget okoz” – tette hozzá Fiala-Butora azzal, hogy ez valójában a szlovák oldal számára jelent valódi gondot. „A dekrétumok okozta problémák ugyanis időről időre vissza fognak térni, így a Beneš-dekrétumok fenntartása jövőben még problémásabbá válhat, mint eltörölni azokat” – nyilatkozta a szakember.

Fiala-Butora arra emlékeztetett, hogy a strasbourgi ítélet a szlovákiai eljárásról mondta ki, hogy igazságtalan, de ettől még a folyamat nem áll le. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása alapján, amely szerint a földet el kell kobozni, az elsőfokú törvényszéknek újra kell tárgyalnia az ügyet. Az adott ingatlant pedig nagy valószínűséggel konfiskálják majd. Mindez egy olyan döntés következményeként történhet, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot. „Ha megtörténik az elkobzás, akkor újra a strasbourgi törvényszékhez lehet fordulni” – mondta a jogász.

Furcsa ügy

Keszegh Tünde, a földjeiért pereskedő magánszemély ügyvédje kérdésünkre elmondta, nagyon furcsa az ügy. Arról van ugyanis szó, hogy az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva aktív módon el akar perelni valakitől egy földterületet. Még annak ellenére is ezzel próbálkoznak, hogy az elkobzás a negyvenes években nem ment végbe, a telekkönyvben az állam sosem szerepelt a kérdéses ingatlan tulajdonosaként. A szóban forgó 35 hektár erdő Észak-Szlovákiában, a bártfai járásbéli Váradka (Varadka) község kataszterében van. A lengyel határ mellett lévő település 188 lakosából 2011-ben 83 roma, 56 szlovák és 20 ruszin volt.

A település határában lévő erdős területek értékét nehéz megállapítani, ráadásul a kérdéses ingatlan egyes parcellái szétszórva találhatóak. Az erdőterületek négyzetméterenkénti ára a néhány centtől akár néhány euróig terjedhet, ami a szóban forgó, 350 ezer négyzetméteres ingatlan esetében jelentős összeget is kitehet. Az ingatlan-nyilvántartás szerint például az egyik nagyobb, 3 hektáros parcella a települést átszelő patak partján található. Keszegh azt is elmondta, hogy az erdőgazdálkodási vállalat elkészíttette a kérdéses területeknek az ún. vázrajzát, amely a parcellák újrafelosztását tartalmazza. Az ilyen rajzra akkor van szükség, ha például egy teleknek az egyik részét akarja annak tulajdonosa eladni. Ezt a költséges eljárást a vállalat annak ellenére indította el, hogy az ingatlan nincs a tulajdonában. Az egész pereskedés során pedig az állami céget egy külső ügyvégi iroda munkatársa, Michal Lapšanský képviseli, aki a szerződések központi adatbázisa szerint 55 eurós óradíjért vállalta az ügyet. Keszegh szerint felmerül a kérdés, hogy miért invesztál ennyit az állami vállalat a kérdéses erdőterület megszerzésébe. Az állami cégtől erre vonatkozó információt egyelőre nem sikerült szereznünk.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!