Fiala-Butora: A belügy alkotmányellenesnek nevezte az állampolgárság elvételét

Ahogy arról beszámoltunk, az újszülöttek állampolgárságát szabályozó nemzetközi szerződést a kommunista Csehszlovákia még 1961-ben kötötte meg a Magyar Népköztársasággal és 1980-ban a Szovjetunióval. Az egyezmény értelmében, ha az egyik szülő szlovák állampolgár, a másik pedig magyar, akkor az újszülött egyéves koráig meg kell állapodniuk, hogy a gyerek melyik ország polgára lesz. Ha a szülők ebben nem tudnak egyezségre jutni, akkor a gyerek annak az országnak az állampolgára lesz, amelynek területén születésekor az állandó lakhelye volt. Az egyezmény arra az esetre is ugyanezt mondja ki, ha egyik, vagy mindkét szülő szlovák–magyar kettős állampolgár. Illetve a Szovjetunió jogutódja, Oroszország viszonylatában is ugyanezt a szabályt alkalmazta a szlovák állam. Itt érdemes felidézni, hogy Szlovákiában a kettős állampolgárság felnőttként való felvételét az 1. Fico-kormány tiltotta be 2010-ben. Azelőtt ennek lényegében nem volt akadálya. Ficóék ezzel kifejezetten arra reagáltak, hogy az akkor hivatalba lépett Orbán-kabinet megadta a határon túli magyaroknak az egyszerűsített honosítási eljárás, vagyis a magyar állampolgárság felvételének lehetőségét. Ficóék „ellentörvényét” aztán több lépésben némileg enyhítették, így néhányan legálisan is szerezhettek kettős állampolgárságot, de teljesen soha nem oldották fel a tiltást.

A belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) az október 23-i kormányülésen terjesztette elő a gyerekek kettős állampolgárságát tiltó nemzetközi egyezmény felmondását. Ez egyfajta régóta esedékes, logikus lépésnek tűnt, amely első ránézésre csak az adminisztratív rendszert igazította a valósághoz. Egyrészt Magyarország már 1999-ben egyoldalúan felmondta a megállapodást, tehát ott nem csinálnak problémát az újszülöttek kettős állampolgárságából, másrészt orosz–szlovák viszonylatban semennyi vagy minimális számú újszülöttet érintett a rendelkezés. De az is igaz, hogy ha az egyik szülő szlovák, a másik magyar állampolgár, akik a szlovák hivatalok felé azt jelezték, lemondanak gyerekük magyar állampolgárságáról, akkor a szlovák hatóságok valójában nem vizsgálták, hogy ez tényleg megtörtént-e. Magyarország pedig korábban sem csinált problémát abból, hogy megítélje az kérdéses újszülötteknek a magyar állampolgárságot. De más adminisztratív kiskapu is akadt arra, hogy az újszülöttek a magyar és a szlovák állampolgárságot is megkaphassák. Ezért aztán, ahogy arról mi is beszámoltunk, a formális korlátozás ellenére a gyakorlatban a külföldön született gyerekek egy része szlovák–magyar kettős állampolgárrá vált.

Az egyik per

A gyerekek kettős állampolgárságát tiltó egyezmény felmondása mögött azonban más okok is állhatnak. A nemzetközi szerződés felbontásával ugyanis a szlovák állam elébe ment annak, hogy egy konkrét bírósági per elvesztése után kényszerüljön beismerni, a korlátozás jogellenes volt. Fiala-Butora János emberi jogi szakértő, jogász lapunknak elmondta, hogy ő képvisel a bíróság előtt egy kiskorút, akinek az egyik szülője szlovák állampolgár, a másiknak pedig magyar állampolgársága is van. A család Magyarországon él. A jelenleg közel tízéves kislány első életévének végéig a szülők nem jelezték a szlovák hatóságok felé, hogy lemondanának a gyerek magyar állampolgárságáról, ezért a szlovák hatóságok automatikusan megfosztották őt a szlovák útlevelétől. A szülők ezért 2021-ben pert indítottak a szlovák állam, pontosabban a Pozsonyi Járási Hivatal ellen, a bíróság előtt arra hivatkoznak, a szlovák hatóságok gyakorlata szembemegy az Európai Állampolgársági Egyezménnyel, de magával a szlovák Alkotmánnyal is. A panasszal élő család jogi képviseletén dolgozik Szekeres Klaudia is, aki Fiala-Butorához hasonlóan a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat munkatársa. A Jogsegélyszolgálatnál a tragikusan elhunyt Lancz Attila foglalkozott az állampolgársági ügyekkel, ezeket most kollégái viszik tovább.

Fiala-Butora lapunknak elmondta, amögött, hogy a kormány a problémás nemzetközi szerződést most felmondja, azt látja, a fent leírt bírósági perben az állam egyértelműen vesztésre áll. Mindezt pedig jelentős sikernek értékeli. „Egy sokakat érintő, sok éve húzódó problémáról van szó, amiben sokan próbáltak már politikai síkon előrelépést elérni. Először mi is a tárgyalásos utat választottuk, de nem jártunk sikerrel a minisztériumban. Most azonban jó látni, hogy a per megfelelő eszköz volt a meg-győzésükre. A bíróság előtt ugyanis egyenlő félként szerepeltünk, kénytelenek voltak érdemben reagálni az érveinkre. Ekkor pedig gyorsan nyilvánvalóvá vált, hogy homokra épül az érvelésük. Örülök, hogy a bírósági elmarasztalás helyett inkább elébemennek a problémának és a nemzetközi szerződés felmondásával megoldják azt” – nyilatkozta a jogász. Fiala-Butora arról is beszélt, a nemzetközi egyezmény megszűnése miatt valószínűleg az állam a szlovák bíróság előtt arra hivatkozik majd, hogy a kereset okafogyottá vált, és ezért az eljárás megszüntetését kérik. A jogász azonban azt is elmondta, az ügyet a szlovák törvényszéken túl az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága (Committee on the Rights of the Child, CRC) elé is elvitték, amely nemzetközi döntőbíróságként funkcionál. Itt is pert kezdeményeztek, amelyet az egyezmény felmondásától függetlenül végig akarnak vinni. „Azt szeretnénk, ha egy független bíróság is kimondaná, hogy a szlovák állam emberi jogokat sértett. Ez garanciát jelentene arra, hogy más hasonló szabályozást senki ne javasoljon a jövőben” – magyarázta. Fiala-Butora kiemeli, a nemzetközi szerződés alapján kifejezetten a magyar és szlovák állampolgárságú szülőkkel rendelkező gyerekeket diszkriminálták, hiszen a belügyminisztérium adatai szerint erre hivatkozva szlovák–orosz viszonylatban senkit nem fosztottak meg az állampolgárságától.

A másik per

Fiala-Butora ugyanakkor rámutat, a belügyminisztérium a nemzetközi szerződés felmondásáról szóló közleményében maga is elismeri, hogy a gyerekek szlovák állampolgárságuktól való megfosztása ellentétes az Európai Állampolgársági Egyezménnyel, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával és ami a legfontosabb, a szlovák Alkotmánnyal. A jogász szerint az utóbbi azért kiemelkedő jelentőségű, mert ők a fent említett kiskorú jogi képviselete során csak mellékesen hivatkoztak a szlovák Alkotmányra. Illetve maga az Alkotmány sem rendelkezik külön a kiskorúak állampolgárságáról, csak általánosan, mindenkire érvényes módon szabályozza ezt. A jogász szerint a belügyminisztérium ezzel lényegében beismerte, hogy ha valaki egy második állampolgárságra tesz szert, akkor alkotmányellenes az illetőt megfosztani a szlovák útlevelétől. Ez pedig egy óriási jelentőségű fordulat a szlovák állam hozzáállásában. Eddig ugyanis rendre kiálltak az állampolgárság elvételének alkotmányossága mellett. A szlovák Alkotmánybíróság pedig nem foglalt egyértelműen állást a kérdésben.

Fiala-Butora szerint a belügyminisztérium álláspontja mögött egy meleg szlovák férfi, Lukáš ügye állhat, aki 2022-ben Nagy-Britanniában összeházasodott párjával és emiatt 2023-ban megkapta a brit állampolgárságot is. A kettős állampolgárságot tiltó 2010-es törvényt a szlovák parlament 2022-ben módosította, és lehetővé tette egy másik ország állampolgárának felvételét a szlovák elvesztése nélkül, ha a szlovák állampolgár tartósan külföldön él vagy házasság útján szerzi meg a másik állampolgárságot. Lukáš mégis elvesztette a szlovák állampolgárságát, mivel Szlovákia nem ismeri el az azonos neműek házasságát. A férfi most perli a belügyminisztériumot, és szintén Fiala-Butora képviseli őt a bíróság előtt. Arra hivatkoznak, a szlovák hatóságok megsértették a férfi magán- és családi élethez való jogát. Ennek a pernek fontos része a törvény alkotmányosságának vizsgálata, amiben a belügyminisztérium politikai érvei jogi szempontból hatástalannak bizonyultak; a pert minden bizonnyal el fogják veszteni. A jogász rámutat, azzal, hogy a belügyminisztérium friss álláspontja szerint alkotmányellenes megfosztani valakit a szlovák állampolgárságától, a tárca lényegében lehetőséget teremt arra, hogy Lukáš megtartsa a szlovák útlevelét. Mindezt anélkül, hogy a szlovák hatóságoknak el kelljen ismernie az azonos neműek házasságát.

Nagy horderő

Fiala-Butora szerint ugyanakkor mindez ennél sokkal nagyobb horderővel bír. A jogász rámutat, az, hogy a belügyminisztérium az állampolgárság elvételét alkotmányellenesnek nevezi, egyben azt is jelentheti, hogy azokkal szemben is alkotmányellenesen jártak el, akiket azért fosztottak meg szlovák útlevelüktől, mert felnőttként vették fel a magyar állampolgárságot. Többek közt Gubík Lászlónak, a Magyar Szövetség elnökének az esete is ilyen. Gubík ugyanis 2011-ben tüntetőleg felvette a magyar állampolgárságot, így megfosztották a szlováktól. Az ügyben kerestük a belügyminisztériumot is, hogy megtudjuk, a felnőttek esetében is valóban alkotmányellenesnek tekintik-e, ha egy másik ország állampolgárságának felvétele miatt megfosztják az illetőt a szlovák útlevelétől. Amint a tárca megküldi a válaszait, erről beszámolunk.