Strasbourg: a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva igazságtalanul akar földeket elkobozni

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ma délelőtt egy rendkívül bizarr ügyben marasztalta el Szlovákiát. Az Állami Erdőgazdaság (LESY Slovenskej republiky) a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja elkobozni a B. M. magánszemély tulajdonában lévő 35 hektárnyi erdőt, amelyet apjától örökölt. A közvetlenül a második világháború után született egyik dekrétum ugyanis arról szól, hogy a magyarok és németek földjét az újjáalakuló Csehszlovákia pusztán ezen személyek nemzetisége okán konfiskálhatja. Ez az ügyben érintett magánszemély, B. M. nagyszüleire is vonatkozott, ám egy akkori eljárási hiba miatt 1946-ban nem ment végbe a vagyonelkobzás, így a kilencvenes évek telekrendezése után 2000-ben B. M. apja tulajdonába vehette a több parcellából álló ingatlanát.

Az Állami Erdőgazdaság 2009-ben azonban valamiért úgy döntött, hogy a második világháború lezárását követő vagyonelkobzásról szóló Beneš-dekrétumokra hivatkozva el akarja venni az azóta már B. M. tulajdonába került földet. Az állami vállalat az ügyet a bíróságra vitte. Csakhogy a Bártfai Járásbíróság és az Eperjesi Kerületi Bíróság is elutasította az erdőgazdaság, vagyis az állam keresetét és B. M.-nek adott igazat, aki megtarthatta az ingatlant. Az ügy 2013-ban jogerősen véget ért.

A főügyész beavatkozik

Illetve véget ért volna, ugyanis 2014-ben az ügybe váratlanul beavatkozott a szlovák Főügyészség, amely a már jogerős döntés ellen beadott egy ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelmet és az esetet a Legfelső Bírósághoz utalta. Az erről szóló indítványt az a René Vanek főügyészhelyettes írta alá, akinek később az Alena Zsuzsovával, a Kuciak-gyilkosság egyik gyanúsítottjával való kommunikációja miatt kellett távoznia a tisztségéből. 

A Legfelső Bíróság aztán a szlovák állam javára döntött. 2015-ben ugyanis kimondta, hogy mivel a földtulajdonos és a többi alperes felmenői minden kétséget kizáróan magyar nemzetiségűek, ezért a Beneš-dekrétumokra épülő 104/1945 számú rendelet miatt, amely a magyarok, a németek és a szlovák nemzet árulói és ellenségei által birtokolt földek elkobzásáról szól, a kérdéses ingatlant már 1946-ban konfiskálni kellett volna. A törvényszék döntésében az áll, ha nem bizonyítható, hogy az elkobzás megtörtént, akkor „az állam szükséges tekintélyének megőrzése érdekében” feltételezni kell, hogy eljárási hibáktól mentesen konfiskálták a vagyont. A testület lényegében jóváhagyta, hogy a tulajdonos felmenőinek magyar nemzetisége miatt kobozzák el a földjét. A Legfelső Bíróság egyben visszautalta az ügyet az elsőfokú törvényszékre, hogy ez alapján ismételjék meg az eljárást, és fosszák meg a panaszost a vagyonától. A Legfelső Bíróság eme döntését az Alkotmánybíróság 2017-ben megerősítette.

Az ügyet Strasbourgba vitték

A földterület tulajdonosa azonban ekkor sem adta fel, és a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult. Ez a testület ma pedig úgy döntött, hogy a bírósági folyamat során sérült a föld tulajdonosának, B. M.-nek az igazságos eljáráshoz való joga, emiatt elmarasztalta a szlovák államot. A strasbourgi bíróság szerint a Főügyészség beavatkozása sértette meg a panaszos ezen jogát. A Főügyészség által alkalmazott ún. rendkívüli felülvizsgálati kérelem, amely a szlovák jogrendre jellemző sajátos és sokat kritizált intézmény, egy különleges eszközt ad a főügyész kezébe, amellyel akár politikailag is manipulálhat egy ügyet. A strasbourgi testület döntéséből jogilag az következik, hogy Szlovákiának jelentősen szűkítenie kellene, vagy el kellene törölnie ezt a jogintézményt.

Még nem ért véget

"A döntés mérföldkő a szlovák jogrend történetében, mivel először mondták ki nemzetközi szinten, hogy a Beneš-dekrétumok alapján ma is kerül sor vagyonelkobzásokra Szlovákiában" - fogalmaz közleményében a panaszos és ügyvédje, Keszegh Tünde.

A strasbourgi bíróság azonban nem foglalhatott állást magának a vagyonelkobzásnak a kérdésében, hiszen az erről szóló per még mindig folyamatban van Szlovákiában. A Legfelső Bíróság 2015-ös döntése azonban nem ad más lehetőséget az elsőfokú bíróságnak, mint hogy megfossza a panaszost vagyonától.

"Mindezt mindössze az édesapja magyar nemzetisége alapján, a XXI. században, az Európai Unióban, egy olyan döntés következményeként, amelyről a strasbourgi bíróság már kimondta, hogy sérti az igazságos eljáráshoz való jogot" - hívja fel a szlovák jogrend visszásságaira a figyelmet a panaszos és ügyvédje.

Politikai reakciók

Az ügy szinte azonnal politikai reakciókat is kiváltott. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közleményében azt írja, ez az eset is azt mutatja, a földelkobzások ügye folyamatosan felbukkan és mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat. Arra hívják fel a figyelmet, hogy míg az állam szerint a dekrétumok már nem fejtenek ki joghatást és a jogfosztásokra nem a kollektív bűnösség alapján került sor, a mai strasbourgi döntés mégis egy jelenleg is tartó eljárást vitat. Ebben az eljárásban a panaszostól mindössze a felmenői magyar nemzetisége alapján akarják a vagyonát elkobozni.

"Az eset mutatja, maguk a szlovák állami hatóságok és bíróságok tesznek azért, hogy a dekrétumok ügye ne váljon a múlt részéve, helyette újabb és újabb jogfosztásokhoz vezet" - fogalmaz a közlemény, amely szerint a szükség van arra, hogy szakmai párbeszéd kezdődjön a dekrétumok eltörlésének módjáról és a jogorvoslati lehetőségekről.

Mózes Szabolcs, a Magyar Közösségi Összefogás elnöke az ügyben közreadott nyilatkozatában úgy fogalmaz, a Beneš-dekrétumok alapján történt jogfosztások Csehszlovákia szégyene. "Még nagyobb szégyen, hogy a legmagasabb állami szervek hét évtizeddel a dekrétumok elfogadása után is érvényesíteni kívánják a diszkriminatív normákat. Felháborító, hogy állami vállalatok és bíróságok utólagosan akarják a tulajdonos felmenőinek nemzetisége alapján elkobozni a földeket” – véli Mózes. A párt levélben keresi meg az igazságügyi és a mezőgazdasági minisztert, hogy lépjenek fel az ügyben.

A magyarországi pártok közül az LMP reagált az ügyre elsőként. Közleményükben azt írják, elfogadhatatlannak tartják, hogy a kollektív bűnösség elvét megalapozó jogfosztásokkal óriási hátrányok érik a szlovákiai magyarokat. Felszólítják a magyar külügyminisztériumot, hogy kezdjen érdemi tárgyalásokba a jogfosztások leállításával kapcsolatban. "Különösen fontos a kisebbségvédelem európai értékeinek hangsúlyozása, hiszen a Beneš-dekrétumok olyan sötét időkre emlékeztetnek mindannyiunkat, amelyeket 2020-ban már a szlovák társadalom is el akar felejteni" - fogalmaz a közleményben Ungár Péter (LMP) magyar országgyűlési képviselő.