A föld az szent, de csak addig, amíg Beneš közbe nem szól

Miután megírtuk, hogy a szlovák állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja kisajátítani a pozsonyi körgyűrű, a D4-es autópálya alatti, több millió euró értékű telkeket, megkerestük Érsek Árpádot, aki az ügy kezdetén még a Híd közlekedési minisztere volt. Lapunknak elmondta, szerinte az ő hivatali idejében a tárca mozgástere a kérdésben rendkívül kicsi volt. A minisztériumhoz tartozó Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) ugyanis mindig csak azokkal a tulajdonosokkal tárgyalt az autópálya alatti telkek felvásárlásáról, akik a kérdéses ingatlan tulajdonlapján szerepeltek. „Ha magánszemély szerepelt rajta, akkor azzal tárgyaltunk, ha a Szlovák Földalap (SPF), akkor azzal egyeztettünk” – mondta az egykori miniszter, és hozzátette, az autópálya-vállalat nem vizsgálta, ki a valódi tulajdonos, ez szerinte kizárólag a földalap dolga volt. Az SPF egyben az az állami szerv, amely az ismeretlen tulajdonosú ingatlanokat kezeli. Érsek arról is beszélt, ha kiderül, hogy egy adott teleknek nem az állam a tulajdonosa, hanem egy magánszemély, akkor azt utólag a bíróságon rendezni lehet. „A föld az szent” – mondta, és hozzátette: „Gondolom, mindez nem fékezheti már az autópálya átadását.”

A tulajdonlap rendben van

Tomáš Plank ügyvéd, akinek ügyfeleitől az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva akarja elvenni az ingatlanjaikat, elmondta, az általa képviselt tulajdonosok neve rajta van a telkek tulajdonlapjain, az autópálya-társaság mégsem akarja tőlük azokat megvenni. Plank szerint az autópálya-társaság azért állította le a telkek felvásárlását, mert a földalap azt állítja, az érintett ingatlanokat már a második világháború után el kellett volna kobozni az akkor kollektíve háborús bűnösöknek kikiáltott magyar és német állampolgároktól. A mezőgazdasági minisztériumhoz tartozó földalap ezzel együtt csak 2018-ban állíttatta le a Beneš-dekrétumokra hivatkozva a telkek megvételét. Az ezt megelőző néhány évben az NDS minden további nélkül végezte a telkek felvásárlását. Az ügyben megkerestük a mezőgazdasági és a közlekedési minisztérium jelenlegi vezetését is. Míg a mezőgazdasági minisztériumtól lapzártáig nem kaptunk választ, a közlekedési tárca az autópálya-társasághoz irányított minket. 

A beruházás alatti ingatlanok rendkívül értékesek, összesen több millió eurót is érhetnek. Az ügy a politikai szereplőket sem hagyta hidegen. Csicsai Gábor, a Híd korábbi földművelésügyi államtitkára az üggyel kapcsolatban lapunknak annyit mondott, erkölcsileg látja, hol van ilyen esetben az igazság. „Ennek azonban jogilag is érvényt kell szerezni” – tette hozzá.

MKP: felháborító ügy

Az MKP ezt az eljárást mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja. Kiemelik: ez az ügy is jól mutatja, hogy a hazai magyar embereket milyen hatalmas értékű vagyontól fosztotta meg az állam a kollektív bűnösség elve alapján, anélkül, hogy később bármiféle kártérítést nyújtott volna számukra. „Az állami szervek eljárása szembemegy azzal a korábban hangoztatott hivatalos állásponttal, miszerint a Beneš-dekrétumok már csak a történelem része, és ma már nem képezhetik jogfosztó döntések alapját” – fogalmaz a közlemény. Egyben felszólítják a kormányt és az illetékes minisztériumot, hogy az ügyben intézkedjenek. A Szlovák Földalap néhány napja hivatalba lépett új vezetőségétől pedig azt követelik, vizsgálják meg az előző vezetések minden olyan eljárását, amelyek keretében a Beneš-dekrétumok alapján kezdeményeztek vagyoni jogfosztást. „Intézkedjenek a folyamatban levő eljárások haladéktalan leállításáról, illetve a jogfosztással lezárult eljárások következményeinek utólagos felszámolásáról, beleértve az érintett tulajdonosoktól való bocsánatkérést is” – fogalmaz a párt közleménye.

Összefogás: groteszk

Az Összefogás határozottan tiltakozik az állami szervek eljárása ellen és levélben keresi meg a miniszterelnököt, Igor Matovičot (OĽaNO) és a földművelésügyi minisztert, Ján Mičovskýt (OĽaNO), hogy állítsa le az SPF által kezdeményezett elkobzási eljárásokat. „Szemtanúi voltunk annak, hogy korrupt politikusok és oligarchák degeszre tömik zsebeiket az autópálya-építések földügyleteiből, most pedig a kisemberek kisemmizésébe fognak, hogy egy 75 éve hozott, a kollektív bűnösség elvét jogalapul vevő határozat alapján megfosszák őket tulajdonuktól” – idézi a párt közleménye az elnökét, Mózes Szabolcsot. Hozzáteszi, szerinte ez az egyik leggroteszkebb szlovákiai ügy, és szinte hihetetlen, hogy hosszú időn keresztül sikerült titokban tartani. Mózes szerint a vagyonelkobzások ügye nem oldható meg egy bocsánatkéréssel. 

PS: társadalmi párbeszéd kell

A Progresszív Szlovákia Magyar Platformja a közösségi oldalán reagált az ügyre. Azt írják, társadalmi párbeszédet kell indítani a Beneš-dekrétumokról. „Nem szabad tabuként kezelni a témát. Láthatjuk, hogy a szőnyeg alá söprés nem vezet sehová. Elfogadhatatlan, hogy egy ilyen kirekesztő történelmi dokumentum 2020-ban hatással legyen a történésekre, és bírósági ügyeknél szolgáljon alapul” – fogalmaz a párt.