Klímaváltozás: még sok a teendő

Pozsony. Vegyes fogadtatásra talált világszerte a szombaton Párizsban elfogadott klíma-egyezmény. Sokan áttörésről, történelmi sikerről beszéltek, de egyes környezetvédelmi szervezetek rámutattak a megállapodás hiányosságaira.

Az egyezmény aláírásának aktusa 2016. április 21-én kezdődik New Yorkban, és egészen 2017. április 20-ig fog tartani. A dokumentum akkor lép érvénybe, ha legalább 55 olyan állam ratifikálja, amelyek a károsanyag-kibocsátás legalább 55 százalékáért felelősek. A hétvégi megegyezés tehát sokkal inkább egy hosszú távú folyamat kezdetét, mintsem a lezárását jelenti.

A célok és a realitás

Az egyezmény célja, hogy az évszázad második felére elérjük az úgynevezett klímasemlegesség szintjét. Ez azt jelentené, hogy a kibocsátott károsanyag-mennyiség megegyezik azzal a mennyiséggel, amit a természet feldolgozni képes. Hazai viszonylatban ez a károsanyag-kibocsátás mai szintjének ötödére való csökkentését jelentené. „Ahhoz is évtizedekre lesz szükségünk, hogy ennek az értéknek a közelébe érjünk” – figyelmeztet Maroš Stano, a környezetvédelmi tárca szóvivője.

A tárca arra a kérdésünkre, milyen konkrét jogalkotási lépéseket kívánnak előkészíteni, hogy a klímaegyezményben vállalt kötelezettségeket teljesíteni tudjuk, csak általános választ adott, és egy 2013-ban elfogadott stratégiai dokumentumra hivatkozott. A klímaváltozás negatív következményeihez való alkalmazkodás stratégiája azonban szintén meglehetősen általánosan fogalmaz a célkitűzések terén.

A környezetvédelmi minisztérium lapunknak adott válaszában kiemelte a vízgazdálkodás fontosságát, amelyen belül utaltak a polderek és víztározók kiépítésének szükségességére, amivel az áradások és a szárazságok kilengéseit lehetne mérsékelni. (A poldereket elsősorban a tengermelléki országokban építik ki, a tengertől gátakkal elzárt területekről van szó, amelyeket mezőgazdasági célokra is felhasználnak, a legtöbb poldert Hollandiában alakították ki.)

A Greenpeace elégedetlen

A Greenpeace szlovákiai szervezete szerint a kormány intézkedései nem elég ambiciózusak, és nem elégséges az alternatív energiaforrások támogatása. „Nevetséges például, hogy Szlovákiában mindössze egy szélerőműpark üzemel Cerová község területén, ahol négy turbina található, az ötödik pedig Ostrá Lúka községben, és ez minden” – állítja Miroslava Ábelová, a Greenpeace Slovensko szóvivője. Állítása szerint hasonlóan gyengén állunk a napenergia, a geotermikus energia és más források felhasználásával. „A kormány nagyon gyakran érvel azzal, hogy a megújuló energiaforrások a felelősek az elektromos energia magas áráért, a mi felméréseink azonban mást mutatnak” – tette hozzá Ábelová, aki szerint ideje lenne felhagyni a nehézipar nagyarányú állami támogatásával.

Mindenki érintett

A környezetvédelmi tárca adatai szerint Szlovákia területén az elmúlt százhúsz évben 1,7 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet. A klímaváltozás következményei mindannyiunk hétköznapjaira egyre fokozottabban hatnak, emlékeztetett a Greenpeace képviselője. „Az időjárás szélsőséges változásai, a jéghegyek olvadása, a klíma okán fellépő migráció és éhezés mind nagy veszélyt jelent. Minden embernek, vállalatnak, államnak be kell kapcsolódnia a klímaváltozás elleni harcba.”

Közlekedési, de akár étkezési szokásaink megváltoztatásával is hozzájárulhatunk a klímaváltozás mérsékléséhez a hétköznapokban, mutatott rá Ábelová. „Autó helyett kerékpárral közlekedhetünk, vagy legalább tömegközlekedéssel, repülőgép helyett használhatjuk a vasutat, amikor ezt meg lehet tenni. Korlátozhatjuk a húsfogyasztást, hiszen az állattartás az erdők felszámolásához vezet, és ezáltal az üvegházhatásért felelős gázok 18 százalékkal magasabb arányát okozza. Fogyasszunk több helyi terméket, amelyeknek nem kell hosszú utat megtenniük hozzánk, takarékoskodjunk az energiával, szigeteljük be a házunkat” – javasolja Ábelová.