Kisebbségben, de ne hátrányban

„Minden újságnak lehetősége lesz uniós pályázatokon részt venni, így jelentős támogatáshoz juthatnak.” Somogyi Tibor felvételeA kisebbségi lapok érdekvédelmi szervezetének, a MIDAS-nak az igazgatótanácsa az Európai Unió fővárosában ülésezett. Van közvetlen EU-támogatás a kisebbségi lapok számára, mire számíthatnak a nemzetiségi újságok az unióba lépésünk után?

Közvetlen támogatás nincs, de minden újságnak lehetősége lesz uniós pályázatokon részt venni, így jelentős támogatáshoz juthatnak. A MIDAS hatékonyan tudja képviselni tagjainak érdekeit az EU intézményeivel szemben is: Brüsszelben másfél napon keresztül az Európai Parlament képviselőivel beszélgettünk, szerettük volna elérni például, hogy az uniónak azok a szervei, melyek jelentős összegeket fordítanak reklámra, ne csak a nagy, országos lapokban hirdessenek. Általában ugyanis az a helyzet, hogy az EU kampányai – utolsó példa az euró bevezetésekor adódott erre – szinte kizárólag csak a többségi lapokban zajlanak. A kisebbségi lakosság nagyobb része, mintegy 60 százalék azonban csak a saját nyelvén megjelenő lapokat olvassa, így ők nem kapnak megfelelő tájékoztatást. Figyelmeztettük a képviselőket, hogy a kisebbségeknek ugyanolyan joguk az információhoz jutás, mint a többségi nemzetnek, a hirdetések pedig javíthatják a kisebbségi sajtó anyagi helyzetét. Úgy érzékeltem, a képviselők elfogadták érvelésünket.

Az EU bővülésével változik-e a MIDAS jellege?

Már eddig is nyitottak voltak minden kisebbség felé, ezt igazolja az Új Szó példája is. Annak ellenére, hogy Szlovákia még mindig nem tagja az EU-nak, nagyon jó a kapcsolat köztünk és a szervezet többi tagja között. Bizonyíték erre többek között az is, hogy a 26 tagú MIDAS 7 fős igazgatótanácsának jómagam is tagja vagyok.

A szervezet érdekvédelmi szerepére, sajnos, más ok miatt is szükség van: Spanyolországban nemrég betiltották az Egunkaria című baszk lapot. Milyen híreket kaptak az újság munkatársaitól, s milyen álláspontot képvisel a MIDAS ebben az ügyben?

Ez volt a tanácskozás egyik fő témája. Ugyanis a lap kiadójának igazgatója két kollégájával együtt még mindig börtönben van, az ülésre vártuk az újság főszerkesztőjét, akit ugyan már szabadon engedtek, de a hatóságok nem engedélyezték számára Spanyolország elhagyását. Az esetről az újság egyik munkatársa számolt be az ülésen: a szerkesztőséget hetekkel ezelőtt a spanyol rendőrség kommandósai szállták meg, több újságírót és a kiadó munkatársait letartóztatták, a lapot betiltották. Mindezt az ETA baszk terrorszervezettel való állítólagos együttműködésre hivatkozva tették. A gyanút a rendőrség 1990 és 1993 között keletkezett iratokra alapozza. A lap munkatársa az igazgatótanács ülésén cáfolta a vádakat. A MIDAS kiáll a lap mellett, az Európai Parlament képviselőinél is megpróbáltuk elérni, ellenőrizzék az ügy kivizsgálását. Kértük, biztosítsanak védelmet a kisebbségek számára, hiszen ma az Egunkariát tiltják be, de ha nem teszünk ellene, akkor holnap bizonyos körülmények között bármelyik másik lapra is sor kerülhet.

Milyen a hangulat a betiltott lap szerkesztőségében?

Az Egunkaria munkatársai új lapot adtak ki, melynek példányszáma a betiltásnak köszönhetően jelentősen megugrott: a megjelenéskor 60 ezer darab fogyott naponta a lapból; később 25 ezres példányszámon állandósult, szemben az Egunkaria korábbi, 15 ezres példányszámával. A siker ellenére azonban állandó félelemben élnek az újságírók, hiszen ha egyszer betilthatták lapjukat, akkor ezt megtehetik másodszor, harmadszor is.

Az ülésen tárgyaltak a szervezet soron következő közgyűléséről is. Mivel foglalkoznak majd a tanácskozáson?

A közgyűlésre májusban, Helsinkiben kerül sor, az igazgatótanács elfogadta programját. A MIDAS legfelsőbb fóruma mindig a kisebbségi sajtó problémáival foglalkozik, természetesen a közgyűlésnek helyet adó ország problémái kerülnek előtérbe. A finnországi svéd kisebbség esetében problémákról talán kevésbé beszélhetünk, inkább tapasztalatcseréről lesz szó, hiszen a mintegy 300 ezres kisebbségnek 11 napilapja van. Ez állami támogatás nélkül elképzelhetetlen lenne, ezért érdekes lesz a finnországi svédek helyzetének összehasonlítása a szlovákiai helyzettel.

Lapunk a MIDAS egyedüli olyan tagja, mely nem EU-tagországban jelenik meg. Sőt, az egyedüli magyar nyelven megjelenő újság a szervezetben. Várható, hogy a helsinki közgyűlésen újabb magyar lapokkal bővül a szervezet?

Eljuthatunk egyről a háromra. Már kérte a felvételét a kolozsvári Szabadság című napilap, erről várhatóan döntés születik Helsinkiben. Értesüléseim szerint a vajdasági Magyar Szó a közeljövőben juttatja el felvételi kérelmét a szervezethez, erről egy későbbi időpontban határoz a közgyűlés.

Az igazgatótanács két díj létrehozását is javasolja újságírók számára. Mi a célja ezeknek a jutalmaknak?

Az egyik díjat a kisebbségi napilapokban dogozó újságírók kaphatják meg, célja a kisebbségi témájú írások értékelése. A másik díjra a többség nyelvén megjelenő lapok újságírói pályázhatnak olyan írásokkal, melyek az adott ország kisebbségeivel, azok problémáival foglalkoznak. Mindkét díjjal a kisebbségi problémák színvonalasabb bemutatását szeretnénk ösztönözni. Ennek az utóbbi díjnak a fővédnökéül Habsburg Ottót szeretnénk felkérni. A díjakat évente a MIDAS közgyűlésén adjuk majd át, mindkettővel egyenként mintegy 5-10 ezer eurós jutalom is jár majd. Az első díjátadásra a jövő évi közgyűlésen kerülne sor.

Milyen egyéb érdekvédelmi tevékenységet folytat a MIDAS?

Ősszel tíz kisebbségi újságíró számára egyhetes spanyolországi tanulmányutat szervezünk, a résztvevők megismerkedhetnek az ottani kisebbségi lapok helyzetével és a kisebbségi politikával. Találkozhatnak baszk politikusokkal is. A programra szerkesztőségek jelentkezhetnek, a MIDAS biztosítja a részvétel költségeinek nagy részét. Ilyen tanulmányutakat minden évben szervezünk majd. Jó példa az érdekvédelemre az igazgatótanács azon kezdeményezése is, mely a lehető legkisebb költségekkel szeretné megoldani a kisebbségi lapok újságnyomópapír-szükségleteinek a megoldását. Több gyártóval is felvettük a kapcsolatot, jelenleg folyik a mostani helyzet, s az árkedvezményt elősegítő megoldások felmérése. Ez a probléma a kisebbségi lapok szempontjából létkérdés, megoldása sokat javíthat a lapok anyagi helyzetén.