Kevesebb szavazat is elég volt

Az amerikai elnökválasztás egyik nagy meglepetése, hogy Donald Trump republikánus elnökjelöltnek olyan tagálla- mokban is sikerült nyernie, ahol addig mindig demokrata jelölt győzött. A következő meglepetés, hogy Hillary Clinton összesen ugyan több szavazatot kapott, mégis elvesztette a választást.

Az Amerikai Egyesült Államok történelmében eddig csak ötször fordult elő (legutóbb 2000-ben), hogy a választást az a jelölt nyerte, aki összesen kevesebb szavazatot kapott. Ez azért lehetséges, mert az amerikai elnökválasztási rendszerben az elnököt formálisan az úgynevezett elektori kollégium választja meg. Az elektorok számát a tagállamok lakosságának száma alapján határozzák meg, a legtöbb Kaliforniában (55) van, míg például Nebraskában csak három. Ezért fordulhatott elő, hogy Hillary Clinton ugyan több szavazatot szerzett, ám Trumpnak több elektort sikerült összegyűjtenie, így tudta megnyerni a választást.

Bizonytalan szavazóbázis

A választások további meglepetése a magas részvétel, több elemző ugyanis azt várta, hogy az emberek számára aránylag ellenszenves két jelölt miatt kevesebben járulnak a szavazóurnákhoz. Maga a szavazás is rendkívül drámai volt. Európai idő szerint már éjjel három órára várták az előzetes eredményeket; az első releváns adatok a kulcsfontosságú tagállamokból, ahol a szavazóbázis bizonytalan volt, csak hajnali fél öt tájékán jelentek meg. Az amerikai televíziók is sokáig vártak, míg ezekben a tagállamokban is bejelentették a győztes nevét.

Trump számára épp azok az államok voltak fontosak, ahol a szavazók az utolsó pillanatig haboztak, kire adják le voksukat. A republikánus jelöltnek sikerült megszereznie Floridát, Ohiót és Észak-Karolinát – ez a három tagállam kellett a győzelemhez. Hillary Clintonnak még a hispanó (spanyol ajkú) kisebbség sem segített Floridán.

Clinton biztosra ment

Tovább érkeztek az eredmények az úgynevezett Rust Belt övezetbe (rozsdaövezet) tartozó államokból, konkrétan Michiganből, Wisconsinból és Pennsylvániából, azokból az országokból, ahol többségben fehér munkások szavaztak. Az utóbbi választások során rendszerint a demokrata jelölt nyert itt, ám Pennsylvániában végül Trump szoros győzelmet könyvelt el, holott itt legutóbb 1988-ban választottak republikánus jelöltet. Majd jött a Wisconsinban elkönyvelt győzelem és végül Michigan, ahol bizonyára szintén ő nyert. Meglepően e két utóbbi tagállamban Clinton alig kampányolt, ugyanis meggyőződése volt, hogy itt biztos befutó. Egyetlen felmérés sem utalt arra, hogy vereséget szenvedhetne. Vele szemben Trump néhány nappal a választások előtt épp ide összpontosította kampányát. A munkások, akik nem végeztek egyetemet, főiskolát, és a saját bőrükön tapasztalták a foglalkoztatottság csökkenését, tökéletesen beillettek Trump szavazótáborába.

Republikánus többség

Egyébként Trump Wyomingban nyert a legnagyobb előnnyel: a szavazatok 70,1%-át söpörte be Clinton 22,5%-a mellett. Ekkora előnnyel az elmúlt évtizedekben senki nem nyert a hagyományos republikánus fellegvárban, ahol még Romney és McCain is 30-40%-ot vert Obamára.

Hawaii támogatta a leghatározottabban Clintont, ott 62,3%-ot kapott, míg Trump csak 30,1-et. A 32%-os előny tekintélyt parancsoló, de igazából Obama itt mindkétszer ennél nagyobb arányban, 42-45%-kal verte meg ellenfeleit négy, illetve nyolc éve. És persze megemlíthetjük a külön szavazó fővárost is, ahol Hillary a szavazatok 92,8%-át söpörte be, Trump csak 4,1-et szerzett.

Egyébként a republikánusok mind a szenátusban, mind a képviselőházban megőrizték többségüket.