Az egyik problémás épület a pozsonyi Vazovová-utcai gimnázium
Érdekes döntést hozott az Alkotmánybíróság az egyik kárpótlási ügyben: lehetővé tette, hogy kárpótláshoz jussanak azok a telektulajdonosok, akiknek a földjén korábban az állam építkezett.
Az Alkotmánybíróság ezzel gyakorlatilag megcáfolta azokat az önkormányzatokat, melyek elutasították a hasonló jellegű kárpótlást, ugyanakkor a 2025. júniusa előtti döntésekre a gyakorlat a későbbiekben nem vonatkozik. Azok a tulajdonosok, akik a korábbi pereket elbukták, már nem kérhetnek kompenzációt.
A határozat a gyakorlatban lehetővé teszi, hogy az 1989 előtti, nyilvános építkezések telektulajdonosai utólagosan kérhessenek kompenzációt a kisajátított földjeiken zajló nyilvános építkezésekért, ez azonban nem automatikus – saját maguknak kell kezdeményezniük a kapcsolódó eljárást. Ez a gyakorlatban akár több százezer tulajdonost is érinthet, ráadásul az ingatlanok tulajdonosainak, amelyek a leggyakoribb esetben az önkormányzatok, aránytalanul nagy összegeket kellene költenik a kárpótlásra.
Az esetről tudósító Denník N portál példaként az egyik pozsonyi gimnáziumot említi meg, amely telke 27 korábbi tulajdonos ingatlanán húzódik és akár kétmillió eurót is kellene utólag fizetnie kárpótlásként a fővárosi önkormányzatnak. A döntés ezért a települések érdek-képviseleti szerveinek sem tetszik.
Bugár Viktor jogász portálunk érdeklődésére elmondta, hogy
az Alkotmánybíróság határozata csak nagyon indirekt módon állítható párhuzamba a Beneš-dekrétumok kapcsán zajló kisajátításokkal.
A döntés azokra a földterületekre vonatkozik, melyeken a kommunista időben lakóházak, utak épültek és azt az akkori rendszer nem fizette ki – hangsúlyozta a szakember.
Akad még egy fontos különbség a telkek között: a kárpótlás a belterületen beépített (intravilán) ingatlanokat érintheti, a dekrétumok kapcsán utólag elkobzott telkek nagy többsége pedig külterületen található. Bugár szerint a döntés következményei alapján a dekrétumok miatt foganatosított utólagos elkobzások érintettjei kétszeresen is károsulhatnak: a földek mellett a kárpótlás lehetőségét is elvesztik, az állam pedig kétszeresen jól jár, mivel a kárpótlás összegének megspórolása mellett tulajdonjogot is szerez. Bugár úgy látja, hogy a logikát követve akár azt sem lehet kizárni, hogy az állam gyorsít a célzott elkobzások ütemén.
Ezt olvasta már ?
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.