Magyar Péter Ficóval tárgyalt: megoldást keresnek a Beneš-dekrétumok és a földelkobzások ügyére

Magyar Péter a szlovák miniszterelnökkel a Beneš-dekrétumok alapján zaljó földelkobzásról is tárgyalt – közölte a miniszterelnök péntek délután, az uniós tagországok vezetőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozóját követő brüsszeli sajtótájékoztatóján. Magyar Péter – aki kormányfőként először vett részt EU-csúcson.

Elfogadhatatlan a földelkobzás

Beszámolt arról is, hogy négyszemközti megbeszélést folytatott Robert Fico (Smer) miniszterelnökkel. 

Hangsúlyozta, Szlovákia és Magyarország utóbbi években ápolt jó viszonya egy-másfél éve „megterhelődött”, először a magyar származású szlovák állampolgárok földjeinek kártalanítás nélküli elvételével, kisajátításával, utána egy olyan jogszabály elfogadásával, ami börtönnel fenyegeti a Beneš-dekrétumokat kritizáló szlovák állampolgárokat.

Mindkét dolog elfogadhatatlan, nemcsak Magyarország számára, hanem az Európai Unióban is – szögezte le, hozzátéve, ezt tudja a szlovák fél is. A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése kapcsán közben büntetőeljárás is indult Orosz Örs, a Magyar Szövetség politikusa ellen. 

Kiemelte, megállapodtak arról, hogy nem eszkalálni kell a kérdést, hanem megoldást kell keresni és találni, szerinte erre jó esély van.

A miniszterelnök elmondta, nem tűztek ki dátumot arra, mikor találkoznak kétoldalú megbeszélésen a szlovák kormányfővel, jövő héten viszont a visegrádi országok miniszterelnökei – Robert Ficón kívül Andrej Babiš cseh és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is – Magyarországra érkeznek. Megjegyezte, hogy közülük Andrej Babišsal egy bilaterális találkozón is részt vesz majd.

A visegrádi négyek brüsszeli egyeztetéséről azt mondta, a kormányfők egyetértettek abban, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy közösen együtt tudjanak működni. A miniszterelnök beszámolt róla, mind a négy fél egyetértett abban, hogy nagyon fontos, hogy ez az együttműködés újrainduljon, megerősödjön, rendszeres legyen, akár az európai tanácsi, akár a miniszterek ülése előtt, akár a nagyköveti ülések előtt. Szavai szerint rengeteg minden köt össze minket, és ez egy látható szövetség, egy befolyásos szövetség volt az Európai Unióban. Ha négyen mondjuk, azt sokkal inkább figyelembe veszik ilyen csúcsokon is, mint hogyha Szlovákia vagy Magyarország külön mondja – jelentette ki.

Lezárulhat a hetes cikkely szerinti eljárás Magyarország ellen

Októberben lezárulhat a Magyarország ellen nyolc éve, a Sargentini-jelentés alapján indított hetes cikkely szerinti eljárás. A kormányfő azt mondta, az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolával folytatott eredményes tárgyalásainak legfontosabb célja a hetes cikkely szerinti eljárásnak a lezárása volt. Felidézte, a folyamatot azért indították el, mert az előző kormány alatt a jogállamot, a demokráciát érintő leépülést tapasztaltak Magyarországon az európai intézmények.

Magyar Péter hangsúlyozta: az Európai Bizottsággal nemrégiben kötött megállapodás és a kormányzat által tett antikorrupciós és egyéb intézkedések elegendőek az eljárás lezárásához.

A miniszterelnök szólt arról is: azt kérte az Európai Parlament elnökétől, hogy a frakciók álljanak el attól a keresettől, amelyet az Európai Bizottság ellen indítottak, amiért az az előző kormányzati ciklusban feloldotta bizonyos Magyarországnak szánt pénzek blokkolását.

Célnak Magyar Péter azt nevezte, hogy ennek az eljárásnak a következtében nehogy vissza kelljen fizetnie uniós pénzeket az országnak, vagy nehogy ne utalják el azokat. El fogják indítani várhatóan ezt a folyamatot is – közölte.

Jelezte azt is: hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Roberta Metsolát; a látogatás várhatóan ősz elején lesz. Magyar Péter azt is elmondta: a Tisza Párt várhatóan szeptemberben csatlakozhat az Európai Néppárthoz, amelynek képviselői a legnagyobb frakciót alkotják az Európai Parlamentben.

A Mol és az INA is napirenden volt

Az Andrej Plenkovic horvát miniszterelnökkel folytatott tárgyalásaival kapcsolatban Magyar Péter azt mondta, példátlan, hogy az elmúlt nyolc év alatt egyetlenegy hivatalos horvát miniszterelnöki látogatás sem volt Budapesten, pedig történelmileg sok minden köti össze a két országot, rengeteg magyar ember nyaral Horvátországban, az energia területén pedig sok közös projekt van. Jelezte: maga is nyitott arra, hogy Zágrábba látogasson, de meghívják a horvát miniszterelnököt is Magyarországra.

Hangsúlyozta: a Mol és az INA ügye hosszú évek óta problémát okoz a két ország kapcsolatában, hiszen vannak nemzetközi bírósági ítéletek, amelyeket a horvátok nem hajtanak végre, jelentős összegeket kellene kifizetni a Mol részére kártérítésként. 

A horvátok többször bejelentkeztek a Mol által tulajdonolt INA-részesedés megvásárlására, de még a felét sem akarták kifizetni annak, amennyit ténylegesen ér – foglalta össze a problémákat.

Kiemelte, semmilyen olyan megállapodásba nem megyünk bele sem rövid-, sem közép-, sem hosszútávon, ami ártalmas lehetne Magyarországnak vagy akár a Mol-nak – hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a külügyminiszterek elkezdenek egyeztetni, és igyekeznek olyan megoldási javaslatot kidolgozni, amely mindkét félnek elfogadható.

Vizsgálatot vár az osztrák féltől az azbesztszennyezés ügyében

A Christian Stocker osztrák kancellárral való találkozójáról azt mondta: még Bécsben állapodtak meg arról, hogy a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés miatt létrehoznak egy kétoldalú munkacsoportot, de „nem látja egyelőre azt a sebességű haladást, ami elvárható egy ilyen esetben”.

Valódi választ, valódi egyeztetést, valódi vizsgálatot vár a magyar kormány a nyugat-magyarországi azbesztszennyezés ügyében az osztrák féltől 

– jelentette ki a miniszterelnök.

Magyar Péter a vizsgálatokról azt mondta: „el tudjuk végezni magunk is ezeket és mi is tudunk akár az Európai Unióhoz, akár bárkihez fordulni, de én még adnék egy esélyt annak, hogy ezt közösen megtegyük”.

Hozzátette: alapvetően az a szabály, hogy ha valaki szennyező anyagot hozott egy másik országba, akkor azt vissza kell venni. Ha nem tudunk gyorsan megállapodni az osztrák féllel, akkor ezt Magyarországon le kell egy veszélyes hulladéktárolóba rakni, utána onnan ki kell venni, ami óriási költség, „úgyhogy ha én lennék a károkozó, akkor nem akarnék kétszer-háromszor fizetni, de mindenesetre a magyar állam lépni fog” – fogalmazott.

Elutasítja a migrációt

Hangsúlyozta, részt vett egy találkozón egy úgynevezett migrációs munkacsoportban, ahol megfogalmaztak egy 19 tagállam által aláírt levelet, amelyet az Európai Bizottság elnökének, illetőleg az Európai Tanács elnökének is és a soros EU-elnöknek is elküldenek. A levél többek között arról is szól, hogy a jelenlegi status quo-t át kell alakítani, mert ez nem jó – szögezte le a kormányfő. Új megoldásokra van szükség, és meg kell állítani az illegális migráció áramlását Európa felé, lehetővé kell tenni, hogy vissza lehessen őket küldeni, működő táborokat kell létrehozni az Európai Unió területén kívül – érvelt. Meg kell szakítani ezt a bizniszt, amit az emberkereskedők folytatnak, tönkretéve Európát és veszélyeztetve sok ezer, sok tízezer ember életét – fogalmazott. A levélben említett emberkereskedők azok, akiket Orbán Viktor kiengedett – tette hozzá.

A téma kapcsán hangsúlyozta, egészen egyértelmű a hangulatváltozás Brüsszelben. Leszögezte, azt azonban nem tudjuk elfogadni, hogy miközben láthatóan hangulatváltozás van és erősebb, koordináltabb a fellépés az illegális migráció megállítása érdekében, eközben Magyarországnak még mindig fizetnie kell a napi egymillió eurós büntetést, méghozzá egy olyan európai bírósági ítélet alapján, ami még egy teljesen más jogi és politikai környezetben keletkezett. Szavai szerint több tagállami vezető jelezte, hogy valamilyen megoldást kell arra találni, hogy ezt a büntetést felfüggesszék.

Rámutatott, hogy Magyarország már majdnem egymilliárd eurót „bukott” emiatt az ítélet miatt. Hangsúlyozta, nagyon reméli, hogy záros határidőn belül meglesz a megoldás.

Elárulta a Tisza sikerének titkát

Magyar Péter elmondta, miután miniszterelnökként először vett rész az ülésen, bemutatkozott, és mivel sokan kérdezték ezt tőle, igyekezett összefoglalni a Tisza Párt sikerének a titkát. Azt javasolta az uniós politikusoknak, hogy igyekezzenek közelebb vinni a politikát az emberekhez, menjenek közéjük, és azokról a problémákról beszéljenek, amelyek valóban érintik az embereket – mondta.

Beszámolt arról is, hogy a tanácskozáson jelen volt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akivel „egy pillanatra” személyesen is találkoztak, bemutatkoztak egymásnak és jelezték, készek találkozni a közeljövőben. Magyar Péter elmondta, megismételte javaslatát, hogy a találkozó Kárpátalján, Beregszászon legyen.

Minden tagállam történelminek nevezte a magyar-ukrán megállapodást a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaadásáról, amely lehetővé tette az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását

 – mondta Magyar.

A miniszterelnök kitért arra, szerették volna elkerülni, hogy az első fejezet megnyitása után rögtön több fejezetet is megnyissanak, mivel az nem jó üzenet a nyugat-balkáni országoknak, amelyek évek óta dolgoznak, hogy csatlakozhassanak az EU-hoz, illetve hiteltelenné is tenné az uniót, ha egy másik ország gyorsított pályán csatlakozhatna.

Nem volt egyszerű, de elérték, hogy a záródokumentum végső szövegéből kikerült az Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban az „amint lehetséges” kitétel és helyette az érdemalapú csatlakozási folyamat szerepel a szövegben – magyarázta.

A kormányfő kérdésre válaszolva azt mondta: Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban semmilyen dátum nem hangzott el, és olyan sem szerepel az elfogadott szövegben, hogy „Ukrajna márpedig az unió tagja lesz”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől persze elhangzott, hogy minél előbb szeretnének csatlakozni, de a tagállamok, a bizottság és a tanács elnöksége részéről nem volt szó semmilyen határidőről – tette hozzá.

Az ukrán elnökkel való találkozójáról Magyar Péter azt mondta: „igazából nincs túlzott oka”, a magyarok ügyében sikerült találkozó nélkül is megállapodni, és ő Beregszászban szeretne találkozni, az ukrán elnök pedig máshol. A miniszterelnök hozzátette: az ország minden szomszédjával jó és kiegyensúlyozott kapcsolatra kell törekedni, ezért „lesz is majd találkozó”.

Az uniós költségvetésről még tárgyalni kell

A hétéves uniós keretköltségvetésről közlése szerint tapogatózó tárgyalások folynak, nagyon messze vannak a felek attól, hogy az év végére megállapodás szülessen a kérdésben. Ugyanakkor – jegyezte meg – Magyarország az egyik tagállam, amelyik a legnagyobb emelést kapta a ciprusi soros elnökség idején, az egymilliárd eurós emeléssel „34-35 milliárd eurónál tartunk”, és a cél az, hogy az ország valahogy visszakapja az előző kormány alatt elvesztett hárommilliárd eurót.

Mi a minőséget, a tartalmat sokkal fontosabbnak tartjuk, mint az elsietett döntést 

– jelentette ki egy kérdésre válaszolva, majd megemlítette, a folyamatot befolyásolja, hogy jövőre sok nagyobb tagállamban lesznek választások.

A költségvetési alkufolyamat kapcsán Magyar Péter megemlítette, „általában az utolsó métereken, az utolsó napokon dől el” az uniós büdzsé tartalma.