Kafkai kormányjelentés a honi kisebbségekről

VERES ISTVÁN

A szlovák államnyelvtörvény semmilyen akadályt sem gördít a széles körben biztosított kisebbségi nyelvhasználat elé, a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel pedig biztosítják Szlovákiában az államnyelv és a kisebbségi nyelvek egyenrangúságát. Hasonló megállapítások egész sora olvasható abban a kormányjelentésben, amelyet a külügyminisztérium készített a kisebbségek védelméről szóló európai keretegyezmény szlovákiai teljesítéséről. Az anyagot ma vélhetően jóváhagyja a kormány.

A jelentés egyes részei Franz Kafka regényeit idézik, véli Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke, a kormányhivatal volt emberi jogi főosztályvezetője. A kisebbségi kormánybizottságról szóló részben például a jelentés kifejti, hogy a bizottság felépítése és működési elve azt szolgálja, hogy mindegyik kisebbség aktívan és hatékonyan részt tudjon venni a közös munkában. Egy bekezdéssel lejjebb viszont már azt írják, hogy 2013 novemberétől a bizottság statútumát megváltoztatták, hogy minden kisebbség csak egy szavazati joggal bírjon, mert az így igazságos.

„Ha először megdicsérik, mert jó, miért változtattak rajta? Vagy ha változtatásra szorult, előzőleg miért dicsérték meg?” – kérdezi Petőcz. Szerinte ez annyira abszurd, hogy kommentálni sem lehet. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bizottsági szavazatok „újraosztása” lehetővé teszi, hogy a magyar és ruszin tagokat, vagyis a nagy létszámú kisebbségek küldötteit a kisebbek leszavazzák, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a kis létszámú kisebbségeknek kedveznek.

A holnap kormány elé kerülő jelentés erről természetesen hallgat, de az sincs benne például, hogy Szlovákiának júliustól nincs kisebbségi kormánybiztosa. A biztos sokat bírált jogköreiről például a következő olvasható benne: „rendszerszintű lépéseket foganatosít a kisebbségek helyzetének javítása céljából”.

A keretegyezmény betartásáról Szlovákia ötévente készít jelentést. Az ilyen jelentések mindig azzal a céllal íródnak, hogy az adott országot pozitív fényben tüntessék fel, emlékeztet Petőcz Kálmán. „Mindegy, milyen kormány alatt születtek, mert csak az derülhet ki belőlük, hogy minden szép és jó” – állítja az emberjogi szakértő.

Valószínűleg ezért van, hogy a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos nemzetközi ajánlások teljesítésénél a jelentés azokról a törvénymódosításokról tesz említést, amelyek a Radičová-kormány idején történtek (államnyelvtörvény módosítása, kisebbségi nyelvhasználati törvény és a hozzá kötődő rendeletek). A kisebbségi nyelvhasználatot hátrányosan érintő 2009-es államnyelvtörvény elfogadását viszont nem említi.