Jozef Stahléknak menniük kell

Kassa. Az alkotmánybíróság szerint a parlament nem sértette meg Jozef Stahl és két helyettesének alapjogait azzal, hogy új elnököt és alelnököt választott a helyükre.

A taláros testület tegnapi döntése egyértelmű: Stahléknak menniük kellA szerző felvételeA számvevőszék előző vezetői úgy vélték, megbízatási idejük nem járt le. Eredetileg öt évre nevezték ki őket, ám 2001-ben közben módosult az alkotmány, és az öt év hét évre módosult. A módosítás azonban nem tartalmazza a jelenlegi funkcionáriusok megbízatási idejének hosszabbítását, az érintettek emiatt kérték ki a taláros testület véleményét. A parlament decemberben új vezetőket választott a számvevőszék élére, immár hétéves időszakra.

Az alkotmánybíróság Mészáros Lajos vezette I. szenátusának döntése értelmében Jozef Stahl és társainak megbízatása az új vezetés kinevezésével lejár, ellenkező esetben ugyanis a demokratikus állam egyik alapelve sérülne. Az újabb törvény életbelépésével ugyanis a régi törvény érvényét veszti, az újat pedig nem lehet visszamenőleges hatállyal alkalmazni.

A választott közjogi funkciókban dolgozók megbízatási idejét önkényesen meghosszabbítani nem lehet, és mivel a panaszosok annak idején öt évre kaptak közjogi legitimációt a parlamenttől, nem maradhatnak további két évig funkcióban. Stahlék arra alapozták alkotmányos panaszukat, hogy a számvevőszék igazgatójának és helyetteseinek hétéves megbízatási időszaka az alkotmányban is benne foglaltatik, vagyis az érvényben lévő cikkely alapján kellene elbírálni az esetet.

Mészáros Lajos szerint a döntésben nemcsak jogtechnikai kérdések játszottak szerepet, hanem a demokrácia elvei is. „Egy demokratikus jogállamban közhatalmat csak közjogi legitimáció alapján lehet gyakorolni. A visszamenő hatály ebben az esetben nem adott, mert a panaszosok funkcióikat a régi törvény alapján választás útján szerezték meg”– magyarázta Mészáros Lajos, aki szerint Stahlék csak abban az esetben maradhattak volna még két évig funkcióban, ha a parlament decemberben átmeneti rendelkezéseket hagyott volna jóvá erre vonatkozóan. Mivel a törvényhozás ezt nem tette meg, a demokráciákban megszokott „a későbbi törvény érvényteleníti az előbbit”- elv érvényesült.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?