Jóváhagyta a kisebbségi jogminimumot a LIBE

A kisebbségi jogok bővítése, uniós szintre emelése rendkívül kényes téma, és eddig nem fogalmazódott meg az EP keretein belül konstruktív és rendszerszintű megoldás a probléma kezelésére. A jelentésbe mégis bekerült az eddig elért, a jogminimumot felülmúló jogok védelme és azok csökkentésének tilalma, valamint a gyűlöletbeszéd és a kisebbségek ellen elkövetett erőszak és diszkrimináció elleni fellépés. Így az EU nemcsak a kulturális, oktatási és nyelvhasználati jogok észszerű bebiztosításának területén, de a nemzeti szinten szerzett jogok kikövetelésében és az egyenrangú bánásmód betartásánál is ellenőrző szerepet kaphat. 

„A szerdai szavazás és a parlamenti matematika alapján 2/3-os többséget is meghaladó eredményt érhetünk el a november 13-i plenáris szavazáson, de tisztában vagyok azzal, hogy ilyen különösen kényes témában jószámmal akadnak majd képviselők, akik az otthoni politikai feszültségek miatt nem követhetik a pártcsaládjuk irányvonalát. Ezért folytatom a dialógust a balti, spanyol, bolgár, francia, görög és ciprusi kollégákkal. Ettől függetlenül bőven meglesz a többség, ami nagyon erős politikai üzenet lesz az elkövetkező Európai Bizottság számára, amely a jelentés értelmében az EU-s kisebbségi jogminimum leendő elkészítője és őrzője”

– nyilatkozta Nagy József, a LIBE bizottság néppárti koordinátorhelyettese.

Az Európai Néppárt mind a 17 jelenlévő képviselőjével kiállt a kisebbségi jogok EU-s felügyelete mellett, többek közt Gál Kinga (Fidesz) az Európai Néppárt alelnöke, Sógor Csaba (RMDSZ) erdélyi képviselő, sőt, Traian Ungureanu román képviselő is. Az ECR-frakción kívül minden politikai család egyhangúlag támogatta a jogminimumot, igennel szavazott a bizottság smeres képviselőnője, Monika Beňová is. Az egyedüli tartózkodók az Európai Konzervatívok voltak (4), Branislav Škripek (OĽANO) árnyékjelentéstevő vezetésével, és csupán 4 szélsőjobboldali képviselő szavazott ellene. Csáky Pál (MKP) nem vett részt a szavazáson. (dem)