Jó úton indult a reform

Pozsony. A közigazgatási reform megvalósítása nem tökéletes, de erre lehetett számítani – véli Viktor Nižňanský, a közigazgatás decentralizációjáért felelős kormánybiztos. „A legtöbb uniós tagállamban évtizedekig tartott a közigazgatás rendszerének átalakítása, és még mindig nem ért véget. Nem lehet elvárni, hogy öt év alatt elvégezzük azt, ami máshol évtizedekig tartott” – mondta a kormánybiztos. A kisebb hibákat menet közben lehet orvosolni, de maga a koncepció helyes volt, állítja Nižňanský. Igazat ad az önkormányzatok egyes kifogásainak, elismeri, hogy az iskolák fenntartására szolgáló állami támogatás mértékét, az úgynevezett fejpénzt az eredeti elképzelés szerint január 31-ig meg kellett volna határozni. Ugyancsak hiba volt, hogy a kormány nem konzultált a községek költségvetését is érintő rendelkezések módosításáról, ilyen például a reklám és a rendezvények belépődíja után az önkormányzatoknak járó helyi illeték eltörlése. Nižňanský szerint az emiatt kieső bevételeket részben fedezi a jogi személyek adójából az önkormányzatoknak jutó 230 millió korona. Ugyancsak elhamarkodottnak tartja a tiltakozást a fürdővárosok és a turisztikai központokban a szállásvendégek után fizetendő illeték eltörlése miatt, mivel ezt május elsejétől helyettesíti a valamennyi településen kivethető, a vendégéjszakák után fizetendő illeték. Nem tartja megvalósíthatónak a megyei központok polgármestereinek azon követelését, hogy az adók 70 százalékát az önkormányzatok kapják, mivel egyes, magas költséggel járó feladatok – szociális juttatások, általános közoktatás finanszírozása – továbbra is a kormányzat hatáskörében maradtak. Nižňanský sürgette a kisebb települések együttműködési kereteinek kialakítását, közös hivatalok létrehozását, mivel ez szorosan összefügg a közigazgatási rendszer hatékony működésével. „Szlovákiában túl sok a kis település, számolni kell azzal, hogy ezek nagyobb közigazgatási egységekbe tömörülnek – véli a kormánybiztos.

– Ez történhet a kisebb települések önállóságának megtartásával, közös szervezetek létrehozásával, de elképzelhető, hogy sor kerül összeolvadásra is.” A gazdasági szükséghelyzet mellett várhatóan a kormányzati szándék is az egyesülés irányába hajtja majd az önkormányzatokat. (lpj)