Egyelőre nem változik az önkormányzatok finanszírozási modellje, a Magyar Szövetség tovább harcol

Az önkormányzatoknak járó állami források szétosztásának elvét 2004-ben vetették papírra. 20 évvel az eredeti törvény elfogadása óta először azonban „helyzet van”, Robert Fico kabinetje ugyanis módosította a falvak, a városok és a megyék finanszírozási modelljét meghatározó kormányrendeletet.

A Magyar Szövetség és a Pro Civis egyaránt aláírásgyűjtésbe kezdett. A cél mindkét esetben az volt, hogy fokozzák a kormányra gyakorolt nyomást, és helyet szerezzenek maguknak a tárgyalóasztal mellett. 

A sikeres petíció lévén meghívást kaptak a pénzügyminisztériumba, a találkozóra pedig szerda délelőtt került sor.

Őry Péter Csallóközcsütörtök polgármestere, a Pro Civis elnöke és a Magyar Szövetség alelnöke beismerte, nem boldogok az eredménytől. Annak ellenére, hogy adatokkal, információkkal, javaslatokkal szolgáltak a pénzügyminisztérium főosztályvezetője arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a szűkös időkeret nem teszi lehetővé a módosítás végrehajtását, így januárban is a régi-új képlet alapján osztják szét az önkormányzatoknak járó támogatásokat.

Azért használtam a régi-új képlet kifejezést, mert az eddig ismert képlet továbbra is érvényben marad. Az óvodák finanszírozása azonban kikerül belőle, így a két egyébként is vitatott szorzó (a magassági és nagysági kvóta) súlya még inkább felértékelődik. Tehát az olló tovább nyílik

– közölte Őry, aki egyúttal jelezte, hogy „egészen addig nem adják fel a harcot, amíg nem lesz egyelő az ország minden települése”.

Keszegh Béla Komárom város polgármestere, aki maga is zászlajára tűzte a probléma megoldását, abban bízik, hogy az érdekvédelmi szervezetek is a kezdeményezés mellé állnak. Nélkülük ugyanis nehéz lenne érdemi változást eszközölni.

A szakmai éveket eljuttattuk, rámutattunk a hiányosságokra, amiről, ha őszinték akarunk lenni, akkor kimondhatjuk, hogy a pénzügyminisztériumban is tudnak

– magyarázta Keszegh, aki az általa vezetett város példáján szemléltette a problémát. Komárom tavaly nagyjából 800 ezer eurótól esett el a diszkriminatív mutatók miatt. Az így keletkezett hiány nagysága pedig folyamatosan emelkedik, már az 1 millió eurót is meghaladja.

A szerdai egyeztetés alkalmával a pénzügyi tárca főosztályvezetője fogadta a megjelenteket. 

Érdemes megjegyezni, hogy a tanácskozáson a fő partnerünk az a személy volt, aki az eredeti képletet megalkotta

– mutatott rá Őry Péter. Keszegh Béla szerint azonban már az is előrelépés, hogy technokrata szinten a leginkább kompetens személy foglalkozott az üggyel.

„Mondjuk úgy, hogy megkaptuk a hozzávalókat a kolbászhoz, azt azonban csak a parlamentben tudják megtölteni”– magyarázta Keszegh.

A tárgyaláson Őry Péter és Keszegh Béla mellett részt vett Szenc polgármestere, Kvál Pál, Szilas polgármestere, Tóth Péter, valamint a Pro Civis két szakértője, Kállay András és Mészáros András is.

A Magyar Szövetség elnöke, Gubík László ezúttal okkal maradt távol. Mivel a jövő héten sor kerül egy politikai megbeszélésre, így azt szerették volna, ha a szerdai találkozó alkalmával kizárólag szakmai érvek mentén közelítik meg a kérdést.