Hibázott a KKA, de javítottak

A gyanú miatt a parlament kulturális bizottsága május 16-án úgynevezett képviselői vizsgálatot hajtott végre, hogy fényt derítsen az igazságra. A 7 tagú testület az ellenőrzés során megállapította, hogy az alap igazgatója, Molnár Norbert hibát követett el, mikor a szakmai tanács kinevezésekor nem vette figyelembe, hogy bizonyos személyek érdekei összeférhetetlenek az alap céljaival. Karol Farkašovský (SNS), a bizottság kijelölt felelőse azonban hangsúlyozta, hogy a szükséges intézkedéseket már megtették, a roma kisebbségi tanácsból 6 személy önként távozott, köztük Ján Konček, a koordinációs tanács elnöke is.

„A roma bizottságokat már az ellenőrzés előtt rekonstruáltuk, ezek újraértékelték a pályázatokat, korrigáltak néhány döntést, és úgy látom, hogy az a probléma, ami miatt a képviselői ellenőrzés lefolyt már nem létezik – mondta lapunknak Molnár Norbert, a Kisebbségi Kulturális Alap vezetője. – Még egyetlen centet sem utaltunk át, vagyis egyetlen megkérdőjelezhető pályázat sem kapott támogatást.”

A bizottság további javaslatokat tett, mint például a projektek kiértékelésének rendszeres ellenőrzésének bevezetése vagy speciális elektronikus rendszer létrehozása olyan pályázatok részére, melyek értéke meghaladja a 10.000 eurót. A jelentés továbbá szorgalmazza olyan reformok bevezetését, melyek célja a transzparens döntéshozatal biztosítása az alap keretein belül.

„A bizottság által tett javaslatok ránk vonatkozó részének többsége már megvalósítás alatt áll, ilyen például a jelölő szervezetek regisztrációs rendszere. Ezen már dolgozunk, hiszen jövőre újra választások lesznek a szakmai tanácsokba – magyarázta Molnár. – Dolgozunk a belső ellenőrzési irányelven is, a többi ajánláshoz viszont törvénymódosításra van szükség.”

A parlamenti képviselők egyik ajánlásának helyességét viszont vitatja az igazgató. „Javasolják, hogy a szakmai bizottságok tagjai ne pályázhassanak, ne állhassanak kapcsolatban pályázó szervezetekkel. Ez a kisebbségek esetében, elsősorban a kisebb létszámú kisebbségek esetében nehezen megvalósítható – véli Molnár. – Ezzel azt érhetnénk el, hogy a döntéshozatalból kizárnánk azokat, akik a legjobban értenek az adott kisebbség kultúrájához, a legtöbbet teszik annak érdekében, a legjobban ismerik a saját kisebbségüket. Ki fog majd dönteni például a lengyel kisebbség támogatásairól?” Az igazgató szerint az összeférhetetlenség kezelése megfelelő szintű a KKA döntéshozatalában, mivel a törvény azt írja elő, hogy az érintett bizottsági tag saját pályázatairól nem szavazhat. A parlamenti bizottságnak ezt a javaslatát az alapon belül, a kisebbségek képviselőivel is megvitatják. (lpj, ba, TASR)