A jogász szerint túl erős a Kultminor pozíciója a pályázóval szemben, az Alap állítja, csak betartják a törvényeket

Kulturális szervezetek képviselői, pályázók panaszkodnak a Kisebbségi Kulturális Alap gyakorlatára az 5-6 évvel ezelőtti pályázatok ellenőrzése miatt, amelyek esetében talán már a dokumentáció megőrzése sem lenne kötelességük. Ha azonban az alap nem találja rendben a támogatás felhasználását, és a teljes kifizetést vagy annak egy részét visszaköveteli, akkor jobb fizetni még abban az esetben is, ha az alap már nem jogosult a tartozás behajtására. 

A következő pályázatoknál ugyanis ezt tartozásként kezelik, így a pályázó nem jogosult újabb támogatásra. 

Kultminor: Minden pályázatot ellenőriznünk kell  

A Kisebbségi Kulturális Alap (Kultminor) köteles minden pályázatot ellenőrizni, jelenleg még folyik a 2018-as projektek ellenőrzése is. 

Akinél valamit nem találnak rendben, annak akkor is vissza kell fizetnie a rosszul felhasznált támogatást, ha az már elévült, legalábbis, ha újra akar pályázni az alaptól. 

Az alap szerint ők a törvényeknek megfelelően járnak el. 

Az alap köteles végrehajtani az adminisztratív pénzügyi ellenőrzést minden támogatott pályázó esetében, jogosult ellenőrizni az alanyokat helyszíni ellenőrzéssel a támogatott székhelyén

 – tájékoztatta az Új Szót Alena Kotvanová, a Kultminor igazgatója.  

Szerintük a törvény nem korlátozza, hogy hány évig visszamenőleg kell ellenőrizniük vagy ellenőrizhetnek. „A törvény nem határozza meg azt az időt, amíg az adminisztratív ellenőrzést el lehet végezni, ugyanakkor utasítja az alapot, hogy minden támogatottat egységesen ellenőriznie kell – válaszolta kérdéseinkre Kotvanová. – Ebből következik, hogy az alap folyamatosan ellenőriz minden támogatott projektet az alap létrejötte óta.” 

Eddig összesen 549 ezer eurót követelnek vissza 

Még mindig tart a 2018-as pályázatok ellenőrzése, igaz, ezzel az évvel már 96 százalékban készen vannak. A 2019-es projektek 89 százalékát, a 2020-asoknak 81 százalékát ellenőrizték már le. 

Az ellenőrzött projektek közül 152-ben találtak hibát, ezekkel kapcsolatban több mint 549 ezer euró követelése van a pályázókkal szemben. 

Ez a három évi támogatás – mintegy 22,56 millió euró – 2,5 százaléka. Az alap azt nem tudta megmondani, hogy a hibás elszámolások hány százalékát nyújtották be magyar szervezetek, mert ilyen statisztikát nem vezetnek. 

Kotvanová megerősítette, hogy a jövőben is csak annak a pályázónak fogadják be a pályázatát, akinek nincs tartozása az alappal szemben. "A tartozás elévülése nincs hatással a pályázó alappal szembeni kötelezettségére – tájékoztatott Kotvanová. – 

Ez azt jelenti, hogyha a pályázó elévülés miatt nem fizeti vissza a tartozását, az Alap nem tud neki a továbbiakban támogatást nyújtani.

 A tartozással rendelkező pályázóknak az Alap annyi könnyebbséget biztosít, hogy lehetővé teszik a részletfizetést a tartozásuk törlesztésére. 

A három év elévülés a pályázatokra is vonatkozik 

Ifj. Mészáros Lajos dunaszerdahelyi ügyvéd szerint az Alap eljárása több ponton is kifogásolható. „Az például jogvita kérdése, hogy hány évig ellenőrizheti visszamenőleg a pályázatok elszámolását az Alap, mert a törvény ezt nem határozza meg egyértelműen” – mondta az Új Szónak az ügyvéd, aki foglalkozik hasonló ügyekkel. 

Az Alapnak klasszikus polgári perben lenne csak törvényi lehetősége visszakövetelni az ellenőrzés során meghatározott kinnlevőségeket. 

Ez alapján rájuk is az általános elévülési idő, a három év vonatkozik. Nem az a probléma, hogy ellenőriznek három évnél régebbi projekteket, hanem az, hogy eleve tudható, hogyha ezekben hiányosságokat találnak, a követelt visszafizetést nem tudják peres úton behajtani

 – magyarázta Mészáros. 

A Kultminor visszaél erejével? 

Szerinte aggályos az Alapnak az a gyakorlata, hogy peres úton behajthatatlan összegek miatt is kizárja a pályázót a pályázásból, mert az nem a vonatkozó törvényeken alapszik, hanem a pályázóval kötött dotációs szerződésen. 

A dotációs szerződés egyik pontja arról szól, hogy amennyiben az ellenőrzés hiányosságot állapít meg, és az Alap erre hivatkozva visszakövetel bizonyos összeget a pályázótól, akkor az Alap gyakorlatilag megtagadhatja a pályázótól a további pályázatokban való részvételt, és a már időközben jóváhagyott támogatást sem fizeti ki

 – magyarázta az ügyvéd. 

Szerinte ezzel az a probléma, hogy a támogatási szerződés nem teljesen szabad megegyezés kérdése. 

A pályázó megkapja a szerződést, nem egyezkedhet róla, vagy aláírja vagy nem. Ez túl erős pozíciót biztosít az Alapnak a pályázóval szemben

 – véli Mészáros. 

Aránytalan büntetés a hiba nagyságához képest 

Az sem egyértelmű, hogy az Alapnak bele kell-e írnia ezt a pontot szerződésbe. „A törvény csak a szerződéses feltételek megsértéséért járó szankciókról beszél, 

azt nem mondja ki, hogy a szerződésnek konkrétan olyan szankciót kell tartalmaznia, amely alapján korlátozni kell a kifizetést és/vagy későbbi pályázást.

De éppen erre a pontra hivatkozva tudják elérni, hogy a három évnél régebbi ügyek ellenőrzésekor is büntethetnek” – magyarázta Mészáros. 

Szerinte ez a gyakorlat azért is aggályos, mert az ellenőrzések eredményével kapcsolatban az alapon belül nincs hatékony jogorvoslati lehetőség. 

A KKA gyakorlatilag bármire ráfoghatja, hogy hiányosság, a támogatottnak ez ellen nincs az Alapon belül jogorvoslati lehetősége, az ún. kifogásemelésen kívül, amelyet viszont az Alap nem köteles elfogadni

 – mondta Mészáros. Úgy véli, hogy az Alap akár vissza is élhet ezzel a helyzettel. „Néha egyszerű formális hiányosságok, jelentéktelen hibák miatt is nagyobb összegeket követel vissza. Sokszor nincs arányban a visszakövetelt összeg mértéke a hiba nagyságával – mondta Mészáros. – Ez megteremtheti az alapjait egyfajta önkénynek.” 

Csak a bíróság marad 

Az alap által kiszabott szankciókat ugyan bíróságon meg lehet támadni, de ilyen esetről Mészáros még nem hallott. 

A bírósági eljárás hátránya, hogy legjobb esetben is 2-3 év, amíg jogerősen befejeződik, ez alatt pedig a pályázónak esélye sincs támogatáshoz jutni

 – magyarázta az ügyvéd.  

Az sem megoldás, hogy a pályázó nem engedi elvégezni az ellenőrzést a régebbi pályázatoknál. „Az is szankcióval sújtható, ha a pályázó nem működik együtt” – mondta Mészáros.  

Hány évig őrizzék az elszámolást?

Nem elfogadható magyarázat a Kultminor szerint az sem, hogy a dokumentáció már nincs meg, pedig egy kisebb nonprofit szervezet nem biztos, hogy az öt évvel korábbi elszámolásokat is őrizgeti. Nem számít különösebb ritkaságnak, hogy a szervezet vezetése időközben teljesen kicserélődött, vagyis már nem dolgoznak a szervezetben azok, akik az adott projektet megvalósították, az elszámolást elkészítették. 

Ráadásul az sincs sehol lefektetve, hogy a pályázónak hány évig kell megőriznie a pályázati anyagokat, ami Mészáros szerint a jogbiztonságot alapvetően sértő probléma. 

Azt senki sem vitatja, hogy ellenőrzésre szükség van, de az ellenőrzésre nincsenek határidők megszabva, ráadásul az egyik fél, az Alap azt állítja, hogy neki kötelessége mindent leellenőrizni. Nem ismerek még egy olyan intézményt, szervezetet, amelynek valóban mindent le kellene ellenőriznie utólag, a hiányosságok bármiféle gyanújának felmerülése nélkül. Ez a munka az adott intézmény aktuális munkáját is megbéníthatja

 – véli az ügyvéd. 

Az uniós alapoknál például általában 5 éves az ellenőrzési időszak, ráadásul ezek esetében nem néhány ezer, hanem akár néhány millió eurós pályázatokról van szó. „Általában 3-5 év a kontrollidőszak hossza” – mondta Mészáros. 

Szerinte a jelenlegi gyakorlat veszélyeztetheti azt is, hogy az alap végrehajtsa a támogatási feladatát. „Az lenne a legjobb, ha törvényben szabnák meg, hogy hány évig visszamenőleg lehet ellenőrzéseket végezni, amíg a törvény nem módosul, addig ez mindig jogvita tárgyát fogja képezni” – mondta Mészáros. – A mai helyzet a jogbiztonságot veszélyezteti, hiszen a legkisebb hiba, hiányosság miatt is fájhat a feje a pályázónak, ráadásul akár 5-6 évre visszamenőleg.” 

A leggyakoribb hibák az elszámolásban 

Az Alap adminisztratív ellenőrzése magába foglalja minden kifizetett számla ellenőrzését. 

Az elszámolásokban elkövetett leggyakoribb hibák a jogosulatlan kiadások elszámolása, a támogatási szerződés feltételeinek be nem tartása, a helytelen vagy nem teljes számlák bemutatása, esetleg az elszámolásban feltüntetett számla teljes hiánya

 – válaszolta az Új Szó kérdésére Kotvanová. Szerinte még a legnagyobb összeggel támogatott pályázók is képesek komoly hibákat elkövetni. „Azok a pályázók is képesek katasztrofális módon megsérteni a legalapvetőbb szerződési kötelezettségeiket is az illetékes alkalmazott inkompetenciája miatt” – állítja Kotvanová. Ilyen hiba szerinte, hogy nem fizetik ki időben a projekt költségeit a szerződésnek megfelelően. 

Kultminor: az igazgatótanács tagja „nem tud tájékozódni a problémakörben” 

Az Alap munkáját korábban kifogásolta lapunknak Antal Ágota a Kultminor magyar koordinációs tanácsának elnöke, az igazgatótanács tagja. Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. 

Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon

 – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben. „Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt” – mondta Antal. 

Az Alap vezetése szerint Antal vádjai megalapozatlanok. 

Antal Ágota különböző állításaiból az látszik, hogy a problémakörben nem tud tájékozódni, habár ő az elnöke a magyar kisebbség koordinációs tanácsának és tagja az Alap igazgatótanácsának is

 – állítja Kotvanová. Szerinte az igazgatótanács elnöke, a kulturális minisztériumot képviselő tagja, illetve az Alap vezetése is ismételten figyelmeztette őt a hibáira. 

Felgyorsult az idei támogatások kifizetése

Az október végi állapothoz képest felgyorsult az idei éves projektek kifizetése. Alig több, mint két héttel ezelőtt a 910 támogatott projekt mintegy 80 százaléka volt kifizetve: a 685 magyar projektre 3,53 millió eurót fizetett ki az Alap. 

Kotvanová november 7-i tájékoztatása szerint már 779 projektre fizettek ki 4,076 millió eurót, vagyis még mintegy 600 ezer euró várt kifizetésre, amiből 131 projekt valósulhat meg. 

A Kultminor már kiírta a jövő éves projektekre vonatkozó első pályázati felhívást is, a pályázóknak az október végén megjelent felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat.