Csicskáztatja a Kultminor a magyar pályázókat, vagy csak szigorúan ellenőriz? – a támogatások kifizetése idén is késik

Továbbra is lassan halad a támogatási szerződések aláírása és a támogatások kifizetése, a Kisebbségi Kulturális Alap a magyar kulturális szervezeteknek fenntartott 4,7 millió euró 80 százalékát, mintegy 3,53 millió eurót utalt át a pályázóknak. 

A fennmaradó 1,2 milliót a következő két hónapban kellene kifizetnie – és a pályázónak elköltenie –, az év végéig ki nem fizetett és fel nem használt támogatás már „elveszik”. 

Az idén ki nem fizetett összeget hozzácsapják a jövő éves támogatás összegéhez, ami egyben azt is jelenti, hogy a magyar pályázók által fel nem használt összeg közel felét a többi kisebbség kapja meg. Sok pályázónak azonban az sem segít, ha még megkapja a pénzt, mert már nem tudják azt december végéig elkölteni. Az alap vezetése megszüntette azt a korábbi lehetőséget is, hogy a támogatást a jövő év első három hónapjában is felhasználhassák, ha csak az idei év második felében, augusztus-december hónapokban kapták meg. 

Magyarázkodik az alap: nincs elég kapacitás 

A Kultminor állítja, mindent megtesznek, hogy az év végéig kifizessék minden pályázónak a támogatást, mert ez az alap érdeke is. 

A kifizetést olyan ütemben végezzük, ahogyan ezt a kapacitásunk lehetővé teszik

 – magyarázta az Új Szónak az aktuális helyzetet Alena Kotvanová, az alap igazgatója.  

Szerinte a Kultminor évek óta kapacitáshiánnyal küzd, kevés az alkalmazottjuk, és egyre több a pályázat. „2018-ban még csak 1400, idén viszont már 1605 nyertes pályázatuk volt” – magyarázta Kotvanová. A helyzetüket nehezítik a munkájukat szabályozó törvények gyakori módosításai is. „Például a pályázóknak 2023-ban és idén is mellékelniük kell a szerződésükhöz az illegális foglalkoztatáshoz kapcsolódó igazolást, ami szintén lassítja a folyamatot” – indokolta a késést az igazgató. 

Az igazgató szerint egyes pályázók hozzáállása is lassítja a támogatás kifizetését. 

Érvényes, hogy azok kapják meg korábban a támogatást, akiknek meg van minden szükséges mellékletük és gyorsan reagálnak az alap felszólításaira

 – mondta Kotvanová. Szerinte gyakran előfordul, hogy a pályázó az ismételt sürgetésre sem reagál. 

A működésre már kétszer annyi megy, mint 2017-ben 

Kapacitáshiányra már évek óta panaszkodik az alap, azt állítják, hogy kevés az alkalmazott a munka mennyiségéhez képest. Nehezítette a munkájukat az alkalmazottak fluktuációja, ami azonban részben a vezetés hibája. 

A működésére fordítható összeg azonban az elmúlt években jelentősen nőtt: a 2017-es megalakuláskor még csak a 8 milliós támogatási összeg 4 százalékát használhatták működésre, vagyis 320 ezer euró – ez mára megduplázódott. 

2022-ben 6 százalékra emelkedett, az idei törvénymódosítás pedig már 7 százalékot engedélyez. A jelenlegi 8,8 millió euró támogatási összeg 7 százaléka már 616 ezer euró, amihez még hozzá kell számolni az előző évből megmaradt összeg 7 százalékát is, a növekedés 7 év alatt tehát több mint 100 százalék. 

Szigorú ellenőrzés vagy csicskáztatás? 

Antal Ágota, a Kultminor igazgatótanácsának a tagja, a magyar koordinációs tanács elnöke szerint azonban a legnagyobb mértékben az alap vezetése a felelős a támogatás kifizetésében mutatkozó késésekért.

Az alap munkájával komoly problémák vannak, az erőforrásaikat nagyon rosszul osztják be

 – mondta az Új Szónak Antal. Szerinte túl sok erőt és energiát fordítanak a már nagyon régi pályázatok ellenőrzésére, és ez egyre inkább a “csicskáztatásra” hasonlít. „Folyik a 2018-2021-es pályázatok ellenőrzése, de valójában csak okokat keresnek arra, hogy hogyan büntessék a pályázókat” – mondta Antal.  

A támogatási szerződésben ugyan benne van, hogy az alap bármikor ellenőrizheti a támogatás felhasználását, akár 10 évre visszamenőleg is, de a polgári törvénykönyv alapján legfeljebb három évre visszamenőleg ellenőrizhetnének. 

A pályázó ugyan vitathatja az ellenőrzés eredményének jogosságát, vagy megtagadhatja a visszaigényelt összeg befizetését, de ez esetben az alap leállítja az aktuálisan megítélt támogatás kifizetését és a következő évben sem pályázhat

 – magyarázta Antal. A kulturális szervezeteknek nincs arra kapacitásuk, hogy bíróság előtt bizonyítsák igazukat, ezért a többség befizeti a visszakövetelt összeget. 

Kulturális szervezetek munkáját lehetetlenítik el 

Antal úgy véli, hogy az alap működésében veszélyezteti az egyes szervezeteket. „Tudok olyan esetről, amikor egy 2020-as pályázatból most követelnek vissza 5 ezer eurót, olyan indokkal, ami jogászok szerint nem állná meg a helyét a bíróságon” – mondta Antal. Ráadásul számíthatnak rá, hogy a következő években elnyert összegek nagy részét is vissza kell fizetniük, mert ugyanazt a „hibát” elkövették minden évben.

 Senki nem figyelmeztette őket arra, hogy a 2020-as elszámolásukban hiba van, sőt az elszámolást elfogadta az alap, most viszont visszakövetelik tőlük a pénzt

 – mondta Antal. 

Antal szerint az alap ellenőrzései alapján úgy tűnik, mintha a pályázók szándékos ellehetetlenítése lenne a cél. 

Teljes mértékben ellehetetlenítik az egyes pályázók működését. Hiába érvel a pályázó, hogy az ellenőrzéseken talált »hibák« nem megalapozottak, ők akkor is ragaszkodnak saját álláspontjukhoz, mert megtehetik

 – állítja Antal. Szerinte ezek az ellenőrzések merítik ki az alap erőforrásait, terhelik le a munkatársait, akik szinte csak ezzel foglalkoznak. „Sehol máshol nem találkozunk azzal, hogy 5–6 évre visszamenőleg ellenőriznek elszámolásokat. Ha egy hónapon belül találnak hibát, akkor azt még lehet orvosolni, de 5 év elteltével erre már nincs esély” – mondta a Kultminor igazgatótanácsának tagja. 

A semmibe vett irányító szerv 

Szerinte az igazgató az alap legfontosabb szervét, a többségében kisebbségek képviselőiből álló igazgatótanácsot és a kisebbségek koordinációs tanácsát is szinte saját beosztottjaként kezeli. „Én évek óta önkormányzati képviselő is vagyok, de ilyen hangnemben, mint az igazgatónő, velem még sehol sem beszéltek” – mondta Antal. 

Az alap igazgatója és az igazgatótanács közötti rossz kommunikációra példa az is, hogy Antal Ágota csak az infotörvényre hivatkozva kapott adatokat az igazgatótól. 

Már kiírták a pályázatot 2025-re 

Kotvanová állítja, hogy jövőre szeretnék felgyorsítani a pályáztatás lebonyolítását, ezért már most hétfőn kiírták az első pályázati felhívást. 

Ez három héttel korábbi időpont a tavalyinál, viszont egyáltalán nem garantálja, hogy jövőre időben hozzájutnak a pályázók a támogatásokhoz. 

Ez a legtöbb esetben azt jelentené, hogy már tavasszal vagy legkésőbb nyáron megérkezik a pénz a számlájukra. Idén az első pályázatok elbírálása már áprilisban megtörtént, de a támogatási összegeket mégsem sikerült időben kifizetni. Az pályázóknak a most megjelent első felhívás alapján december 2-ig kell beadniuk pályázataikat. 

2025-re legalább 4,664 millió euró jut a magyar kisebbség kulturális életének támogatására, ami a támogatásra fordított teljes  összeg 53 százaléka. Ez azonban még várhatóan emelkedni fog az idén el nem költött támogatások arányos részével, de ezt csak jövő év elején tudja pontosan meghatározni az alap. 

Az összeget a három terület, az élő, az írott és a professzionális kultúra között már felosztotta a magyar koordinációs tanács: az élő kultúra kapja az összeg 36 százalékát, vagyis 1,68 millió eurót, az írott és a professzionális kultúrára pedig 32-32 százalék, 1,49-1,49 millió euró jut.