Rendben vannak a kulturális alapok pénzügyei, de Šimkovičová szerint az NKÚ jelentése őt igazolja

A számvevőszék januárban kezdte vizsgálni a kulturális alapok pénzügyi működését a 2021-23-as időszakban. Egészen júliusig kutakodtak, többször meghosszabbítva az ellenőrzés tervezett idejét. A jelentést pedig most tették közzé. Három alapról van szó:

Az ellenőrök nem találtak súlyos jogsértést a döntéshozatali eljárásokban

A jelentés szerint a pályázatok meghirdetése és elbírálása átlátható volt, a kritériumok pedig egyértelműek. Amit határozottan kifogásol az NKÚ, hogy kevés volt a mostanihoz hasonló gazdasági ellenőrzés az állami szervek részéről, valamint, hogy a kulturális minisztérium nem kért számon stratégiai prioritásokat.

Utóbbi kifogás azért érdekes, mert ez nem is szükségszerű: a törvény lehetőséget ad a tárcának arra, hogy kijelöljön prioritásokat, de nem kötelezi. A minisztérium meghatározhatja, hogy a KKA és az FPU költségvetésének 20 százalékát milyen elv alapján használja fel. Ez a kissebségi alapnál egyáltalán nem történt meg. Érdemes viszont megjegyezni, hogy nehéz is lenne stratégiai prioritást meghatározni, mivel egy eleve specifikus alapról van szó, de egyben nagyon átfogóról, hiszen 14 kisebbség igényeit szolgálja. Az FPU-nál jelöltek ki ugyan prioritásokat, de ezeket nem számszerűsítették.

Az AVF-nél is fennakadt a számvevőszék hasonló problémán: hiányoztak az audiovizuális kultúra és az audiovizuális ipar fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervek és hosszú távú koncepciók.

A hatóság hangsúlyozta, hogy a rendszeres pénzügyi és adminisztratív ellenőrzések hiánya nemcsak az alapok, hanem a kulturális minisztérium hibája is, mivel ők sem kezdeményeztek ilyesmit.

Mit szúrt el az FPU és az AVF?

Mindegyik alapnál a teljes költségvetés egy része fenntartási költségként van meghatározva. Az FPU-nál és az AVF-nél is a források 5-5 százaléka fordítható a működéséhez szükséges kiadások fedezésére. Kiderült viszont, hogy a két alapnál a bizottsági tagok díjazását a támogatási alapból és nem a fenntartásra fordítható keretből finanszírozták. Ez pedig szabálysértés. A Kultminornál nem volt ezzel gond, a szabályoknak megfelelően járt el a menedzsment.

Ritkán és késve ellenőrizték az elszámolásokat

A KKA és az FPU az adminisztratív pénzügyi ellenőrzéseket jelentős késéssel, átlagosan négy évvel az elszámolások benyújtását követően végzi el, vagy egyáltalán nem végezte el a kötelező ellenőrzéseket.

A Művészeti Alap gyakorlatilag csak minden második projekt elszámolását csekkolta, a kisebbségi alap pedig a projektek kétharmadának elszámolását hagyta figyelmen kívül.

Terepen csak a Kultminor tartott ellenőrzést, összesen háromszor a vizsgált években, az AVF és az FPU egyáltalán nem tartott helyszíni felmérést.

Törvényesnek törvényes, de nekik nem tetszik

A Kultminornál volt olyan pályázó, aki úgy kapta meg az adott évi támogatást, hogy nem vizsgálták meg az előző évben neki odaítélt források felhasználását. Ezzel nem is lenne gond, mert ez teljesen törvényes, és ezt ki is jelentette az Állami Számvevőszék, de hozzáteszik, hogy ez nem kedvez a pénzügyi ellenőrzés célkitűzéseinek.

A Kultminor sajátosságai

Az elszámolások kései elbírálására magyarázatot ad, hogy kevés a KKA alkalmazottja (ez érvényes az AVF-re is). Az NKÚ tisztában van ezzel, és megjegyzi, hogy a működési költségekre fordítható keretösszeg 5-ről 6 százalékra való növelése sem oldotta meg a problémát. A legújabb törvénymódosítás szerint januártól már a keretösszeg hét százalékát használhatja működésre. Jelenleg a teljes állású munkatársak száma nem éri el a 14-et a Kultminorban. A beérkező pályázatok száma viszont évről évre nő, így az egy főre eső adminisztratív teher egyre nagyobb. Ettől függetlenül a KKA a legjobb fej, ha a pályázatok pozitív elbírálásáról van szó. A beérkező projektek 71 százalékában ítélt meg támogatást. Összehasonlításképpen az FPU a pályázók több mint felének nemet mondott, csak 49 százalékuknak biztosított forrást az adott projekt megvalósítására.

Mit javasol az Állami Számvevőszék?

A minisztérium felé megfogalmazott általános javaslat így hangzik: a parlament kulturális és médiabizottsága szólítsa fel a kulturális minisztériumot, hogy dolgozzon ki egy koncepciót a kultúra, művészet és kreatív ipar támogatásának fenntartható és transzparens finanszírozására. Ez annyira tág megfogalmazás, hogy ez bármit jelenthet.

Ami ennél kézzel foghatóbb: az FPU-ról és a KKA-ról szóló törvény módosítását kéri a hatóság, annak érdekében, hogy szigorúbban lehessen értékelni azokat a pályázókat, akik nem rendezték anyagi ügyeiket az alapokkal.

Az alapokat arra utasítja a számvevőszék, hogy tegyenek intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére, és nyújtsanak be jelentést ezek végrehajtásáról.

Šimkovičová megmondta, hogy megmondta

Martina Šimkovičová, kulturális miniszter szerint az NKÚ megállapításai teljes mértékben igazolják, amire a tárca jelenlegi vezetése már régóta próbál rámutatni. Szerinte önkényesen „sáfárkodtak” az alapoknál, Natália Milanová és Silvia Hroncová korábbi kulturális miniszterek ellenőrzési rendszere pedig teljesen kudarcot vallott.

Kiemelte, hogy az FPU és az AVF szabálysértő módon fizette ki a bizottsági tagok díjázását. Szavai alapján nem lehet kétségünk abban, hogy szerinte a kulturális tárca nagyobb mértékű kontrollja és befolyása a járandó út:

Nem sikerült ellenőrizni a közpénzek elosztásának hatékonyságát és azt sem, hogyan teljesítik a szerződésbe foglaltakat. Nem tudta érvényesíteni a stratégiai prioritásait sem

– fogalmazott.

Mit szóltak a jelentéshez az alapok?

Mindhárom alap kifogást emelt az Állami Számvevőszék megállapításainak igazságával, teljességével és bizonyíthatóságával kapcsolatban. Az AVF és az FPU esetében a kifogásokat megalapozatlannak, a KKA esetében pedig részben megalapozottnak ítélte a hatóság.