Közélet

Hamarosan a mezőgazdaságban is mindennapos lesz az újratervezés

A „termőföldtől a villáig”, vagyis a teljes termelési, feldolgozási és kereskedelmi folyamatban átláthatóvá kellene tenni a fogyasztók számára az élelmiszer útját, hatásait annak érdekében, hogy a helyben termelt minőségi áruk végre megkapják az őket megillető helyet, hangzott el az Új Szó és a Trend konferenciáján.
Nyerges Csaba

2021. szeptember 24. 09:30

Hamarosan a mezőgazdaságban is mindennapos lesz az újratervezés
Balról Palik László, Neményi Miklós, Patasi Ilona és a beszélgetés vezetője, Nyerges Csaba. - Somogyi Tibor felvétele

A Dél-Szlovákia gazdasági kihívásairól a komáromi Tiszti pavilonban rendezett tanácskozáson az agráriummal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésen Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke, Neményi Miklós professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja és a Bécsi Műszaki Egyetem vendégprofesszora, valamint Palik László agrárvállalkozó, a zselízi Biocentrum Kft. vezetője vett részt.

Adatbányászok

A mezőgazdaság jelenleg a digitalizáció korának, a precíziós-körforgásos gazdaság elterjedésének küszöbén áll. Ezzel kapcsolatban Neményi professzor elmondta, hogy immáron 1998 óta foglalkoznak a mosonmagyaróvári agrártudományi egyetemen a precíziós gazdálkodással. „Eufória volt, hogy most aztán egy csapásra megoldunk mindent, de gyorsan jött a kijózanodás. Ahhoz ugyanis, hogy a döntés-előkészítésekhez felhasználhassuk a legkorszerűbb matematikai módszereket, a mesterséges intelligenciát, sokkal-sokkal több adat kell annál, amit gondoltunk. Hiszen a technológia lényege éppen az, hogy termelési zónákra, kezelési egységekre osztjuk fel a táblákat, és onnan gyűjtjük folyamatosan az adatokat, de tulajdonképpen csak mára jutottunk el addig, hogy az IoT-rendszerekkel kellő mennyiségű vezeték nélküli szenzort tudunk kihelyezni, rögzített és mobil robotokat bevetni. Így az adatbányászatot és -feldolgozást tekintve az ökológiai, környezetvédelmi elvárásokat előbb-utóbb már úgy tudjuk kielégíteni, hogy közben a hozampotenciált is optimalizálni lehessen. Ezt pedig valóban csak nagyon nagy adatbázisokra lehet építeni” – mutatott rá Neményi professzor.

Beszédes példával szemléltette, hogy miközben az autóban ülnek, az első szó, amit a mai gyerekek megtanulnak, az az újratervezés. Ezt ismételgeti az aktuális közlekedési, forgalmi helyzetről befolyó adatokra reagálva a navigációs rendszer géphangja. Az adatgyűjtésnek köszönhetően az autós GPS-ekhez hasonlóan a mezőgazdaságban is egyre gyakoribb lesz az újratervezés az aktuális környezeti viszonyokhoz alkalmazkodva, hiszen dinamikus rendszerekről van szó. Azt pedig, hogy a precíziós gazdálkodás nem pusztán egy újfajta digitális hobbi, nem „öncélú játék a kütyükkel”, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy jelenleg a műtrágyáknak mindössze 30-40, a gyomirtó szereknek 10, a rovarirtóknak 1 százaléka hasznosul. Szennyezve a környezetünket, az ivóvízbázisainkat. Van hová fejlődni tehát a digitalizációval.

Patasi Ilona, a Szlovákiai Agrárkamara elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Csallóköz alatt fekszik Közép-Európa második legnagyobb ivóvízbázisa. 80 ezer hektárról beszélünk. Szlovákiában összesen tíz vízvédelmi terület van, 350 ezer hektáron. Ilyen szempontból a Csallóközt már az elmúlt években kiemelten kezelték, hiszen a közös agrárpolitika 2014–2020-as periódusában is különleges támogatásra pályázhattak a gazdálkodók. Aki élni kívánt ezzel, annak be kellett vizsgáltatnia a földjeit. Tízhektáronként földmintát vettek, nézték a talajösszetételt, a nitrogént, a foszfort, a káliumot, így a tápanyag-utánpótlásban már megjelenhettek a precíziós gazdálkodás bizonyos elemei. Ugyanakkor csak a gazdálkodók 14 százaléka lépett be ebbe a keretrendszerbe azért, mert mindössze 25 euró támogatást kaptak hektáronként, ami nem érte meg a ráfordítást. Viszont a jelenlegi kormányzat és a nemzeti stratégiai terv Patasi Ilona szerint már komolyabban veszi ezt a fejezetet, nagyobb anyagi motivációt ígérve a gazdáknak. „Ha rajtam múlna, minden agrárvállalkozásnak kötelezővé tenném a Csallóközben, hogy ebben a rendszerben gazdálkodjon” – mondta a kamara elnöke. „A közös agrárpolitika rendszerében Szlovákiában az összköltségvetésből 25 százalékot el kell különíteni a környezetvédelemre. Ez a gazdálkodókat új feltételrendszerek elé állítja. Van rá átmeneti időszak, de nekünk addig is az a kötelességünk, hogy a vállalkozókat felkészítsük erre és továbbképezzük annak érdekében, hogy a precíziós gazdálkodás feltételei mindinkább érvényesülhessenek a gyakorlatban” – hangsúlyozta Patasi Ilona.

Palik László, a zselízi Biocentrum Kft. vezetője 1990 óta foglalkozik biotermeléssel. Jelenleg több mint 60 munkatársukkal 600 hektáron gazdálkodnak. Fő növényük a napraforgó, a búza, a kukorica, ezeket kell megoldani vegyszer nélkül. „Meg lehet, csak akarni kell” – állítja Palik László, miközben nem messze tőlük akad olyan gazdaság, ahol a búzát tucatszor permetezik. „Amikor a hetvenes években Kudlik Júlia a Delta tévémagazinban bemutatta, hogyan fog sofőr nélkül szántani a traktor, elgondolkodtam rajta, hogy ez milyen jó lesz, de a mai napig nem lett mindennapos ez a technológia. Kilencvenben pedig, amikor foglalkozni kezdtem a biotermeléssel, azt gondoltam, hogy 5-6 éven belül minden bio lesz. Hát a mai napig sem lett az” – idézte fel a kezdeteket a többszörösen díjazott agrárvállalkozó, aki egyetért azzal, hogy ökológiailag tiszta termékeket kell előállítani. „Mert sajnos, ha látná valaki, hogy egy átlagos húsfeldolgozóban hogyan készül a virsli, vagy mi történik aközben, amíg a tej az asztalunkra jut, biztosan meggondolná, mit is tegyen a családja elé.”

A termőföldtől a villáig

A tudatos fogyasztók körében egyre népszerűbb lenne a „vedd a helyit, védd a hazait” szemlélet, viszont az üzletláncokban nincs terülj asztalkám ezekből a terményekből. Patasi Ilona ezzel kapcsolatban rámutatott, milyen nagy hiba volt Szlovákiában a feldolgozóipar idegen kézbe adása, felszámolása. Itthon kellene feldolgozni azokat az alaptermékeket, amelyeket jelenleg exportálunk, hogy aztán importáljuk a kész árut. Még a sertéshúst is csak 39 százalékban tudja az ország hazai tenyészetekből biztosítani. Eltűntek közben a helyi felvásárló és értékesítő szövetkezetek is, és velük együtt a hagyományos vidéki életvitel. Gyakorlatilag elvárosiasodott a falvaink jelentős része. „Vissza kellene hozni az iskolakerteket az oktatási intézményeinkbe, hogy a gyerekekben újra vonzalmat keltsünk a gazdálkodás iránt. Az önkormányzatok több földet ajánlhatnának fel helyi fiataloknak, iskoláknak, és egy kezemen meg tudom közben számolni, hol alakítottak ki helyi piacokat a termelőknek” – sorolta Patasi Ilona, a földtulajdonosokat pedig arra kérte, ne dőljenek be külföldi ügyeskedők szirénhangjainak. Mert ilyenkor általában csak akkor döbbennek rá, hogy milyen rossz üzletet kötöttek a föld eladásával, miután már aláírták az előnytelen szerződést.

Palik László úgy látja, a mezőgazdasággal, a háztáji gazdálkodással, konyhakertekkel kapcsolatos ismereteket tekintve gyakorlatilag kiesett 2-3 generáció az elmúlt évtizedekben. Valamikor megtanultuk, hogyan kell felásni a kertet, mikor kell vetni a borsót, de ezek az ismeretek ma már kiveszőben vannak. „Amikor a Kárpát-medencei Ökoszövetség tagjaként Szerbiában üzemeket látogattam, érdekes volt látni, hogyan szerettetik meg a gyerekkel a gazdálkodást. Megmutatják nekik, mit, hogyan kell termeszteni, hogyan kell állatokat tartani, viszik már az óvodásokat is, alapiskolásokat is egy-egy rövid, érdekes bemutatóra. Én is fogadok itthon diákcsoportokat, láthatják, hogy mennyi mindennel foglalkozunk. A 6500 almafa terméséből például gyümölcslevet, lekvárokat, csipszeket, a paradicsomból pedig bort is készítünk ugyanúgy, mint a 18 fajta egyéb gyümölcsünkből. És igenis el lehet jutni az emberekhez, be lehet mutatni a helyi termékeket különféle találkozókon, rendezvényeken is. Az érdeklődők pedig telefonálnak majd és visszatérő vásárlókká válnak” – mutatott rá Palik László.

Neményi Miklós szerint mindaddig, amíg nem változtatnak a jelenlegi árképzési rendszeren, nehéz lesz versenyezniük a világ másik feléből idehozott dömpingáruval még a helyi minőségi terményeknek is. Egészen más lenne a képlet, ha beáraznák például az „olcsó” húsba a hosszú szállítással óhatatlanul együtt járó környezetszennyezést. A „termőföldtől a villáig”, vagyis a teljes termelési, feldolgozási és kereskedelmi folyamatban átláthatóvá kellene tenni a fogyasztók számára az élelmiszer útját, hatásait annak érdekében, hogy a helyben termelt minőségi áruk végre megkapják az őket megillető helyet. Hadd lássuk, hogy a zöldséget hányszor, mikor permetezték, a pulykát mivel gyógyszerezték, hangoztatta a professzor.

Kulcs az állattenyésztés

A mezőgazdaságot is nagy kihívások elé állító klímaváltozás varható hatásait gyakorlati példán, a repcetermesztésen keresztül mutatta be Palik László a konferencián. „Azt tanították hajdanán, hogy augusztus 1. és 20. között kell elvetni a repcét. Ugyanakkor olyan sokat változott az időjárás, hogy a repce esetében szeptember végéig, az őszi búzánál viszont akár egészen az év végéig ki lehet tolni a vetésidőt. Ez azért is fontos, mert ha ragaszkodunk a korábbi berögződésekhez, az ősz folyamán akár féltucatnyiszor is permetezhetjük a repcét, védekezhetünk a különböző rovarkártevők ellen, ráadásul a túlzott növekedés miatt regulátort is kell használni. Ez a fajta vegyszer pedig öt évig kimutatható a termésből, ugyanígy a Duna vizéből is. Mindezek a káros hatások egyszerűen elkerülhetők a vetési idő kitolásával” – mondta az elismert biogazda.

Palik László szerint nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mezőgazdaság szerves része az állattenyésztés. Az istállótrágyával pedig javíthatjuk a talaj vízháztartását, és kiváló alapot adhatunk a növénytermesztésnek. „Gondoljunk arra, hogy amikor házat építünk, ahhoz is stabil alap kell, hogy ráhúzhassunk aztán egy, kettő, tíz emeletet. Ez vonatkozik a növénytermesztésre is, miközben folyamatosan tesszük tönkre, zsigereljük ki a termőtalajt, ahogy az állattenyésztést is tönkretettük. Én egyetlen olyan gazdának sem adnék támogatást, akinek nincs állattenyésztési üzletága. És, ha már itt tartunk, az egész támogatási rendszert át kellene gondolni. Csak az a gazdálkodó érdemli meg a dotációt, aki át tud élni egy vegetációs időszakot, van anyagi forrása hozzá és gazdaságosan tud termelni. Aki csak a veszteséget gyarapítja, azt ne támogassuk, annak semmi értelme nincs” – hangsúlyozta Palik László.

Neményi Miklós is gyakorlati példát hozott fel a klímaváltozás hatásainak szemléltetésére. Egymilliárd ember ellátását biztosítják a nagyvilágban olyan elárasztott rizsföldek, ahol erős a metánképződés. Mindez kiváltható lenne modern, intenzív öntözéses technológiával. Megvan tehát a megoldás, de összetett gazdasági kihatásokkal jár, amivel kezdeni kellene valamit. Fontos lenne a professzor szerint az is, hogy azt az emissziót, ami helyben, az élelmiszer előállítása során keletkezik, ne keverjük össze azzal a hajtóanyag, fosszilis CO2-vel, amit arra fordítunk, hogy Dél-Amerikából idehozzuk a terméket.

Patasi Ilona kiemelte, hogy Szlovákia nemzeti stratégiai tervében is előtérbe kerülnek a környezetkímélő gazdálkodási módok. Előirányozzák például a nagy táblák felosztását és a biodiverzitás növelését. Ugyanígy ösztönözni fogják az öntözési lehetőségek jobb kihasználását, hiszen Szlovákia jelenleg elenyésző százalékát hasznosítja a természetes vizeinek.

A kerekasztal-beszélgetést azzal a felvetéssel zártuk, vajon mik lennének vendégeink legfontosabb, gyors döntései, ha felkérést kapnának szakminiszteri pozíció betöltésére? Palik László első lépésként felmérné a jelenlegi helyzetet, hogy mire képes az agrárium, mit tud megtermelni, és lezárná a határokat, olyan szempontból legalább is, hogy nem engedné be meggondolatlanul a külföldi árut. „Meg tudnánk termelni mindent itthon, és fel is dolgozhatnánk. Világszínvonalú volt Szlovákiában és Magyarországon is a mezőgazdaság, csak hagytuk, hogy tönkremenjen. Rajtunk áll, hogy merre visszük tovább” – vallja Palik László. Neményi Miklós a precíziós technológia felhasználási arányát segítené növelni az agráriumban. Patasi Ilona pedig a földek megtartását tartaná a legfontosabbnak. Behatárolná a földtulajdonhoz való jutást egy fizikai személyre. A regionális szempontokat, természeti adottságokat figyelembe véve segítene kiépíteni helyben a feldolgozóipart, és erősíteni a helyi termelők piacra jutási lehetőségeit. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a vedd a helyit, védd a hazait mozgalom erősödése az ágazat javára válna.

Támogassa az ujszo.com -ot

Úgy vagyunk az újságírással, mint a hivatásos zenészek: fellépünk naponta a „kőszínházban", elegáns ruhában a hűséges, bérletes közönségünk előtt, vagyis eljuttatjuk a postaládákba, árushelyekre nyomtatott napilapként a fizetős Új Szót. És mondhatjuk azt, hogy kiállunk a mélyen tisztelt publikum elé a korzón is, kicsit könnyedebben szórakoztatjuk, elgondolkodtatjuk a közönséget, érzelmeket kiváltva az erre járó tömegből. Ez az előadás pontosan olyan szenvedélyes, mint a kőszínházi fellépés, ugyanúgy sok munkával jár, mégis ingyenes. Ha tetszett, hálásan fogadjuk adományát, amit a jelképes hegedűtokba helyezhet. Eddigi felajánlásait is szívből köszönjük az új hangszerekhez, a zenekar bővítéséhez, a repertoár kiszélesítéséhez: az ujszo.com naprakész működtetéséhez.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Ipolyság0101

A magyar kormány titokban vásárolt szlovákiai ingatlanokat

VIDEÓ: Gyászos a járványtérkép, elszabadult energiaárak – Heti tallózó

VIDEÓ: Gyászos a járványtérkép, elszabadult energiaárak – Heti tallózó

Gyimesi György

Elnapolják a Csemadokról szóló törvényt?

megemlékezés

Az 1956-os forradalomra emlékeztek Dunaszerdahelyen

Eduard Heger

Heger: Szlovákia segíteni fog Litvániának a határvédelemben

Új Szó

Miről ír a szombati Új Szó?

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.