1901 magyar állampolgár élhet Komáromban – a külföldi munkavállalók életben tarthatják a nyugdíjrendszert

A szlovákiai gyakorlatnak megfelelően állandó (2578 fő), ideiglenes (1841 fő) és „tolerált“ (408 fő) tartózkodási típusokat kell megkülönböztetni a Komáromban lakhellyel rendelkező külföldi személyekkel kapcsolatban.

Magyarok, ukránok, vietnamiak és társaik

Az állandó lakhelyek tekintetében messze a magyar állampolgárok száma (1901) a legmagasabb. Őket követik a vietnamiak (210), románok (66), ukránok (60) és a csehek (55). Egy-egy „egzotikusabb“ ország állampolgári is felbukkannak, ilyennek számít Zambia, Thaiföld, Ciprus és más államok. Összesen 50 ország szerepel a listán.

A második kategóriát az ún. tolerált lakhellyel rendelkezők képezik. Ők valószínűleg mind az ukrajnai háború nyomán kerültek Komáromba. 405-en ukrán, ketten pedig orosz állampolgárok, míg egy személy Moldáviából érkezett.

Ami az ideiglenes lakhelyeket illeti, ott 32 országot találunk. A listát a szerbek vezetik 590 fővel. Őket követik az ukránok (459) és a vietnamiak (435). Három számjegyű értéket még az észak-macedónok (112) hoznak. A „nem szokványos“ országok állampolgárai között például egy-egy panamait, palesztint, iránit vagy kamerunit találunk.

Ha egyébként minden külföldit összeadunk, akkor a magyar állampolgárok után – talán nem meglepő módon – az ukránok következnek 924 fővel, akiket a 669 vietnami, majd az 590 ideiglenes lakhellyel rendelkező szerb követ.

Nem 31 ezres, hanem majdnem 36 ezres lakosságszám

A számokat nyilvánosságra hozó Keszegh Béla polgármester szerint a 253/1998-as lakossági nyilvántartásról szóló törvény értelmében az önkormányzat csak a szlovák állampolgárokat tartja nyilván, míg a külföldiekkel az idegenrendészet foglalkozik. 

„Jelenleg 30 931 állandó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárt tartunk nyilván. Ha valaki kéri a lakosságszámot, ezt az adatod adjuk meg. A weblapunkon a »demografické údaje« alatt is ez a szám van fent“ – áll a polgármester írásbeli kommentárjában. Ezen felül még 393 átmeneti lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárt is nyilvántartanak a városban. 

A hivatkozott törvény alapján 2535 az olyan személyről beszélhetünk, akiknek megszüntették a városbeli lakhelyét, ám a címükként pusztán Komárom városa szerepel.

„Ők többnyire olyan személyek, akik eladták a lakásukat vagy elváltak s már nincs tulajdonrészük az ingatlanban. Ilyenkor az új tulajdonos kérvényezheti az említett személyek lakhelyének megszüntetését az adott címről. Ezek a személyek továbbra is komáromi lakosok maradnak, de konkrét cím nélkül. Ez mindaddig így marad, amíg be nem jelentkeznek valamilyen új címre” – magyarázta Keszegh Béla.

Országosan kihat a nyugdíjakra is

A komáromi számok egy része nem tűnik rendkívülinek, ám részletekbe menően nehéz pontosan meghatározni, hogy melyik személy pontosan hogyan élnek Komáromban. Bizonyosan többen vannak olyanok, akik nem vagy csak ritkán tartózkodnak a városban. Valószínűleg további kategóriát képeznek a magyarországi ipari parkokban, például a dél-komáromiban dolgozó személyek, de többen vállalnak munkát a szlovák oldalon is.

Az ország egészét tekintve évek óta fontos témát jelentenek a külföldi vendégmunkások, s ez aligha fog változni a következő években, évtizedekben. 

A TA3 másfél hónapja közölte, rekordszámú (110 ezer) külföldi dolgozik Szlovákiában, 16%-uk pedig az iparban talált munkát. Ennek egyik oka az alacsony munkanélküliség, amely miatt a cégek külföldről igyekeznek maguknak munkaerőt szerezni.

A következő 10 évben azonban csaknem 300 ezer ember fog távozni a szlovákiai munkaerőpiacról, s ennyivel több nyugdíjasa lesz az országnak. Hogy ne omoljon össze a nyugdíjrendszer, a kezelési lehetőségek egyike a minél több külföldi vendégmunkás alkalmazása lesz.