Gonoszok a parlamentben

Pozsony. Visszatért a gonosz gyűlölködés és viszálykodás a parlamentbe, jelentette ki Daniel Lipšic igazságügyi miniszter a Joj televízió tegnap déli vitaműsorában. A kereszténydemokrata politikus sajnálja, hogy a politikusok a társadalmi problémák orvoslása helyett az utóbbi időben politikai csetepatéra fecsérelik az energiájukat. Katarína Tóthová, aki pótképviselőként nemrég került vissza a törvényhozásba, erre azt válaszolta: nem éleződött volna ki a helyzet, ha Pavol Hrušovský házelnök tiszteletben tartotta volna a házszabályt, és szavaztatott volna az oktatási miniszter ellen benyújtott bizalmi indítványról. Tóthová kitart amellett: neki volt igaza, az általa szorgalmazott két voksolást össze lehetett volna kapcsolni, s a minisztert így le lehetett volna váltani. Lipšic szerint ez nemcsak hatályos jogrendünkkel, hanem a józan észszel is összeegyeztethetetlen, amit még a logikusan gondolkodó, nem jogász végzettségűek is tudatosítanak. „Az ön logikája nem tetszik nekem” – válaszolta Tóthová, aki szerint ha a kormánykoalíció 76 vokssal rendelkezne, Hrušovský nem kereste volna a módját annak, hogyan lehetne elkerülni a Martin Fronc leváltását célzó javaslatról szóló szavazást. „Miből gondolja, hogy 76 szavazatra lett volna szükség? Ha alkotmányunk nem határozza meg másképpen, akkor elég a jelenlévők többségének a beleegyezése bizonyos javaslatok elfogadásához, illetve elutasításához. Ez érvényes akkor is, amikor egy miniszter az általa előterjesztett törvényről szóló szavazást összekapcsolja a személyével szembeni bizalmi voksolással” – mondta Lipšic. „Ugyan már, mindenki tudja, hogy 76 szavazat kell!” – reagált Tóthová, mire az igazságügyi miniszter azt felelte: nem a légből kapott megállapítások, hanem a jogi normák a mérvadóak. A KDH alelnöke megerősítette: pártja addig semmilyen szinten nem óhajt együttműködni a HZDS-szel, amíg nem változtat magatartásán. Az uniós alkotmányos szerződés ratifikálásával kapcsolatban Lipšic leszögezte: népszavazást kellene kiírni, mert szerinte az EU szuperállammá alakul át, és ki kellene kérni a polgárok véleményét arról, akarnak-e ilyenben élni. Tóthová szerint már volt referendum arról, hogy Szlovákia az EU tagja legyen-e, ezért még egyszer ugyanarról nem lehet népszavazást kiírni. (-sza-)