Gál Gábor parlamenti képviselőhöz

Kaszás Péter olvasónk négy kérdést tett fel Gál Gábor parlamenti képviselőnek az új földtörvény értelmében január elsején induló restitúcióval és a nevesítési eljárással kapcsolatban.

1. Abból, hogy „bizonyos esetekben” 1948 elé is vissza lehet menni a jogorvoslatokért, számomra egyenesen következik, hogy vannak „bizonyos esetek”, amikor pedig nem lehet visszamenni. Melyek ezek?

Válasz: Abban az esetben lehet az 1948-as határ mögé menni, ha az igénylő kivételt képezett a konfiskációk alól a 26/1948-as rendelet alapján. Minden személy ezen kívül nem jogosult a restitúcióra az új, illetve a korábbi törvény értelmében.

2. Ha az új törvény minden 1948 utáni földjogi kérdést orvosol, hatályos lesz-e az 1949-es – állítólag alkotmányellenes – intézkedés?

Válasz: Az új törvény nem orvosol minden, 1948 utáni földjogi kérdést, ezt tudtommal senki sem állította. A csorbatói szerződés – jegyzőkönyv – értelemében elvett földtulajdont sem rendezi. Sajnos, ez a kérdés bonyolultabb, s most – helyszűke miatt – nincs módomban megválaszolni.

3. Peter Vojtko felvetését, mely szerint a jövő évi költségvetésből a parcellák beazonosítására a kért 250 millió korona helyett csak 86 millió jut, így a nevesítési eljárások elhúzódásával lehet, hogy csak 2023-ban lesz rend a telekkönyvekben – noha a földek már 2010-től megvásárolhatók lesznek –, Ön a következőképpen kommentálja: „Én úgy tudom, a kormány mindent megtesz.” Vajon a felvidéki magyarság számára – a kormány elmúlt öt évét tekintve – teljesen megnyugtató ez a nyilatkozat?

Válasz: A költségvetési lehetőségek adottak, de a mezőgazdasági minisztérium költségvetésében is szerepel egy tétel, melyet erre fordítanak. Ráadásul a hivatal tevékenységében is vannak belső tartalékok, főleg ami a kivitelező cégeket illeti.

4. Mit kell tennie annak, akinek már a kezében van a tulajdoni lapja vagy a birtoklevele, és nevesíteni szeretné „földjét”?

Válasz: Az úgynevezett nevesítési eljárás során kell a parcellákat a legtöbb esetben a telekkönyvről, birtoklapról tulajdoni lapra íratni, de akinek a tulajdona már jelenleg is tulajdoni lapon van, annak a földje nevesített, tehát nem kell vele semmit sem tennie, csak élnie kell a tulajdonosi jogokkal. (gg, ú)